Kortárs román képzőművészet Csíkszeredában

„Immár három évtizede, hogy Roman vett egy fatámasztékot, azaz egy deszkadarabot, és egy »konstruált-figuratív« szobrászati alkotás boltozatává tette, s e gesztusnak nagy generatív ereje van. A ragasztott, összecementezett lécek gúla alakú törzseket alkotnak, melyek fölött kétségbeesett gesztusként megfejthetetlen arcok tornyosulnak. A szobrász alakjai, akik karja legtöbbször amputálva van, olyan állványok, melyek a megerőszakolt emberi törékenységét hivatottak kifejezni” – foglalja össze Roman alkotásainak főbb jellegzetességeit Aurelia Mocanu műkritikus.

„Természetes, hogy az ember legyen az alkotás középpontjában. A szobrászat, főként a figuratív szobrászat teljes mértékben kötődik az emberhez, engem nagyon régóta foglalkoztat az emberi figura” – mondta el portálunknak Mircea Roman, aki Csíkszeredába régebbi és újabb munkáiból hozott válogatást.

A jelenleg Bukarestben élő művész a kolozsvári Ion Andreescu Művészeti Akadémián végzett 1984-ben. 1992-től Londonban élt, ugyanebben az évben megkapta – egyedüliként Romániából – az Oszakai Szobrászati Triennálé fődíját. 2007-ben tért vissza Romániába. „Természetesen Londonhoz képest, amely egy kulturális főváros, Romániában a kulturális élet – képzőművészet terén – szegényebb. Bár azért van bőven esemény, sajnos nincs megfelelőképpen népszerűsítve. És olyan, mintha a munkánk hiábavaló lenne. Olyan, mintha valami betyárok lennénk, akik az erdőben rejtőzünk, nem pedig művészek, akik művészetet szeretnének közvetíteni. Most Bukarestben kéthetes kiállítások vannak. És emiatt nagyon sok és úgymond gyors kiállítás van, amelyek végső soron már nem is azok. Olyanok, mint a kerékben a küllők, a nagy forgásban már nem látszanak. Ugyanakkor a népszerűsítés hiányában a munkánk szinte észrevétlen. De szerte az országban sok a kiállítás, a modern, kortárs törekvésektől kezdve a klasszikus festészetig minden megtalálható, csak megfelelőképpen oda kellene figyelni ezekre” – véli a szobrászművész.

A tárlat május 1-ig tekinthető meg.