Két önkormányzat, egy hegy, sok terv – de ki mozdítja előre Hargitafürdőt?

Hargitafürdő egyszerre küzd a fogyó népességgel és a fogyó munkahelyekkel, ugyanis a hegyvidéki településen ma már alig élnek kétszázan, ugyanakkor több fontos vendéglátóegység is megszűnt, a jelenlegi turizmus pedig egyre nehezebben tartja el a helyieket. A Balu kalandpark tavalyi bezárása is különösen érzékenyen érintette a nyári idényt, hiszen a létesítmény a téli szezonon kívül a település egyik fontos turisztikai vonzereje volt.

korábban írtuk

Miért zár be a hargitafürdői kalandpark?  

Bezárja kapuit Hargitafürdőn a Balu kalandpark, mert lejárt a bérlő szerződése a terület tulajdonosával, és ezt nem hosszabbították meg. A működtetésnek nemcsak a törvényes feltételei hiányoznak, de a park területén sok fa ki is száradt.

Ottjártunkkor valóban elhagyatottnak tűnt a kalandpark környéke, a közelben működő vendéglátóegységek egyike sem volt nyitva, sőt a Csipike sípálya melletti panziót is eladásra kínálják, amint az az oldalára kifüggesztett hirdetményből kiderül.

ahol eddig nyáron a kalandparknak, télen a sípályának köszönhetően a nyüzsgés és mozgalmas élet volt a leginkább jellemző.

Nemcsak a fejlesztés, hanem a település életben tartása a tét

A helybéli Tófalvi Ernő szerint – aki a hargitafürdőiek nevében beszélt a Székelyhonnak –

és nem látják a fényt, a település jövőjét.

Hargitafürdőnek valóban alig van kétszáz állandó lakosa, de erős a közösség. Nehéz helyzetbe kerültek, mert a korábbi munkahelyek közül több megszűnt:

Összességében a vendéglátásban, szállásadásban is egyre borúsabb a helyzet. Mint mondta, ismer olyat, aki családostól költözött el Hargitafürdőről, annyira kilátástalanná vált az életük.

Amióta bezárt az egykori bányavállalat, Hargitafürdőnek a vendéglátás adott megélhetési alapot. Egy erdőneveléssel foglalkozó vállalkozás és néhány vendéglátóegység biztosít néhány munkahelyet a helyieknek, de „egyre inkább szorul a hurok” – fogalmazott.

Szerinte a legnagyobb gond az, hogy a település túlságosan a téli turizmusra épít, miközben a síidény csak néhány hónapig tart. „Nem elég csak a téli” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy

A kalandpark bezárása is azt mutatja szerinte, hogy a nyári kínálatot újra kellene gondolni. Kiemelte azt is, hogy a helyieknek nagyon kevés a lehetősége a beavatkozásra, de önkéntesen összefognak és megtesznek mindent, amit tudnak a településért.

Így újították fel tavaly a lábáztatót, és idén rendbe akarják tenni a borvízforrást és mellette a vallatót is – utóbbinak a vizét fás kazánnal szeretnék melegíteni.

Két önkormányzat közt őrlődik

Az üdülőtelep nehéz helyzetéhez az is hozzájárul, hogy Hargitafürdő közigazgatásilag Csíkszeredához, a területeinek java része viszont Csíkcsicsóhoz tartozik, ezért a fejlesztési tervekben a község megkerülhetetlen.

Tófalvi ugyanakkor elégedetlenségét fejezte ki a csíkcsicsói önkormányzat szerepvállalásával kapcsolatban. Úgy látja, hogy

ráadásul a kommunikáció is hiányzott a község részéről a helyiek felé. Csíkszereda részéről viszont nagyobb támogatást érzékeltek – mint mondta –, sokat jelentettek számukra többek között az infrastrukturális beruházások, a tűzoltószertár felépítése és a városi tömegközlekedés járatainak sűrítése.

Nem érzik magukénak Hargitafürdőt a csíkcsicsóiak

A témáról Péter Lukács csíkcsicsói polgármesterrel is beszélgettünk, aki szerint

Mint magyarázta, a problémák, a területviták akkor kezdődtek Hargitafürdővel kapcsolatban, hiszen ekkor került közigazgatásilag és területileg is Csíkszeredához. És bár azóta több terület tulajdonviszonya rendeződött, visszakerültek Csíkcsicsóhoz, még akadnak vitás helyzetek.

Péter Lukács elmondta, a sípályákat a 2010–2012 közötti időszakban vette vissza a csíkcsicsói közbirtokosság, azóta is ők működtetik,

Azt is elmondta, a fejlesztési elképzeléseik központjában a sí- és biatloninfrastruktúra bővítése állt. A község egy megvalósíthatósági tanulmányt készíttetett korábban, mintegy 23 kilométeres összefüggő sípályarendszert szerettek volna létrehozni, amely 77 hektár területet érintett volna.

Ezek ugyan még nem valósultak meg, mert nem tudtak sikeresen pályázni, de a terveket szeretnék újra engedélyeztetni és aktualizálni, és ezúttal négy évszakos sport- és turisztikai elképzelésekkel kiegészíteni, hogy amint lesz pályázási lehetőség, tudjanak finanszírozást igényelni.

„Sajnos korábban elveszítettük a jó lehetőségeket az Elena Udrea turisztikai miniszter által elindított fejlesztési programokból, és utána nem haladtunk vele, de az akarat megmaradt, és most már pályázási tapasztalat is lett elegendő” – bizakodott a polgármester.

Azt elismerte, hogy a csicsóiak nem érzik magukénak Hargitafürdőt, ezért is van nehéz helyzetben az önkormányzat, ha forrásokat szeretne biztosítani az üdülőtelepnek.

A tervek szerint ez része lett volna egy hosszabb, nyolc kilométeres útnak egészen Rákosig, amelynek megvalósításához négy önkormányzat fogott össze, hogy az Anghel Saligny program finanszírozása révén leaszfaltozzák. A közbeszerzéseket is elkezdték, a topográfiai méréseket elvégezték, telekkönyvezték, azonban pénz hiányában ez a kezdeményezés is elakadt.

Péter Lukács végezetül elmondta, tervek, elképzelések vannak, most már tapasztalatuk is van, és úgy véli, amennyiben meg tudnák nyitni a települést Csíkicsicsó felé,

A fejlesztések érdekében pedig több közös egyeztetés zajlott a várossal, fejlesztési társulást is létrehoztak.

Korlátozott a város mozgástere

Csíkszereda részéről Korodi Attila polgármester a témában azt hangsúlyozta, hogy a város mozgástere Hargitafürdőn korlátozott, de ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne fejleszteni.

A Péter Lukács által említett fejlesztési társulásról elmondta, Csíkszereda jelentős részt vállal benne, viszont a működéshez Csíkcsicsónak is be kell fizetnie az éves hozzájárulását. Ha ez nem történik meg, a társulásnak szánt pénzek egy része egyszerűen a működési, illetve bérköltségekre megy el, így nem marad fejlesztésre fordítható pluszforrás.

A város a mofetta környékét illetően is további terveket dédelget. A régi, a mofettával szembeni területen álló

A felépített tűzoltószertár melletti épületben pedig erdei iskolát hoznának létre, és a kultúrház felújítása is tervben van. Koroditól tudjuk továbbá, hogy az iskola felújítására már készen állnak a tervekkel, és ha megfelelő pályázati kiírás jelenik meg, lépni fognak.

Mivel a település jövőjét továbbra is a turizmus fejlesztésében látják, a helyiek kérését figyelembe véve

Ugyanakkor a négyévszakos turizmushoz is hozzájárulnának, ehhez kapcsolódik a Wild Trail Hargita, vagyis a Hargitai Vadösvények elképzelésnek a kivitelezése is. „Mivel Csíkcsicsó nem veszi komolyan a szerepét, amit be kell töltsön, ezért ezt a beruházást a Forest Kistérségi Társuláson keresztül finanszírozzuk” – magyarázta a polgármester.

A túraösvényrendszer útvonalait már feltérképezték. Ez a rendszer nem egyszerűen kijelölt túraútvonalakból áll majd, hanem pihenőhelyekkel, magyarázó táblákkal és részletes irányítórendszerrel készül, így gyerekek, családok és gyakorlott túrázók számára is kínál majd lehetőséget. A polgármester szerint a projekt elemeinek többsége már elkészült és valamikor az ősz folyamán ki is helyezik.

Hargitafürdőn tehát vannak tervek, fejlesztési elképzelések, és úgy tűnik, szándék is. A kérdés már csak az, hogy ezekből mikor lesz kézzelfogható változás. Mert a hegyvidéki település számára nem csupán az a tét, hogy több turista érkezzen, hanem az is, hogy legyen miért maradniuk azoknak, akik ma még itt élnek.