Kászonaltízi Közbirtokosság: ahol száz lej osztalékot fizetnek

Nagy a közigazgatási területe a községnek, összesen 33 ezer hektár. Közbirtokossági területe 12 ezer hektár, ebből a kászonaltízinek 2232 hektár területe van – tudtuk meg Csűrös András Kálmántól, aki 2009 óta elnöke a közbirtokosságnak. „Valamikor 1150 hektár erdő és 1053 hektár reglő (legelő) volt, de közben annyira beerdősödött az, hogy be kellett üzemterveztetni. Ez nem egy masszív erdős területnek számít, de erdőnek lett besorolva, kell fizetni az őrzést, többet kitakarítani nem lehet, hogy reglő legyen.” A 644 hektár legelőből 317 hektár után kapnak támogatást, a fő pénzforrást a támogatások jelentik. 

A legelős terület nagy része fent található a havasokban, a falu mellett van még három rész, amelyet egyéni juhsereg és a hazajáró csorda legel. Ezek nincsenek telekkönyveztetve. „Ott kint összefüggő területünk van, nem olyan vitások, mint itt bent az egyénekkel. Mert itt magánszemélyek területei veszik körül, látják, hogy ki van takarítva, s minden évben egyik-másik be-berajzol magának néhány árat. Ezért sok vita van. A tagságunk rengeteg állattal rendelkezik, van, amivel lefödni a területet. A területeink benyúlnak Bákó megyébe. A havasi reglőt mind a kászoni tagság állataival födjük le. Az idén száz lejt fizettünk támogatásként a pásztorbérbe minden egyes tehén után, amit ide adtak be. Ez majdnem 140 darab. Azon kívül még körülbelül van 230 darab tehén” – magyarázta az elnök.

1995-ben és 2002-ben nagy széldöntések pusztítottak a közbirtokosság erdőiben. 1995-ben a széldöntés nyomán több mint hatvan százaléka ledőlt az erdőnek. „A ledőlt erdőt az állam termelte ki, nyolcvan százalékát vissza is ültette, de húsz százaléknyi elmaradt. Időközben még ültettünk, de annak már húsz éve. Ami addig nem volt beültetve, azt felvette a gaz, a nyírfa, és azt kitermelni nehezebb. Az erdő, ami megmaradt, meg van gyérülve, a széle meggyengült. Aztán 2002-ben egy másik nagy szél ledöntötte még felét annak, ami megmaradt. Az 1588 hektár erdős területünkből nagyon kevés a fővágás, mivel tíz-tizenöt évesek az erdőink nagy része.” Éppen ezért az üzemtervük az első gyérítésekre szól, 6000 köbméter fát irányoz elő évente, ebből fővágás 2000-2500 köbméter. „De ezt sem termeljük ki minden évben, próbáljuk hagyni az üzemterv utolsó részére, ha netalán még jön egy ilyen szél, akkor ne maradjunk egészen fa nélkül. A gyérítésekből viszont kevés pénz jön.”

Változó taglétszám, két eladás

A közbirtokosság taglétszáma minden évben változik, általában, ha meghal egy idős tag, helyébe két-három örökös lép. A Kászonaltízi Közbirtokosságnak jelenleg 260 tagja van (tavaly 240 volt), összesen 2236 joggal. Itt egy jog egy hektárnak számít. Ez idáig csupán kétszer adtak el jogot a közbirtokosságon belül, ők is olyan idős tagok voltak, akiknek nem voltak örököseik: az egyiket 500 lejért, a másikat 700 lejért. „Én egyedül vásároltam. Ebből is vita lett, de amikor ki volt függesztve, akkor senkit nem érdekelt. Én kevés joggal jutottam be a vezetőtanácsba. Nálunk, amíg a szülő él, a jogutód nem lehet közbirtokossági tag. Nekem másfél jogom volt. Szerintem az a normális, ha a kevés jogú embernek is lehet döntési joga, mert nem biztos, hogy ha valaki gazdagabb, okosabb is.”

A vezetőtanács öt tagból tevődik össze: elnök, alelnök, erdőgazda, jegyző és pénztáros. Háromtagú a  cenzorbizottság, ezenkívül van még két pótcenzor, őket évente választják. A vezetőtanácsot itt háromévente választják újra. A közbirtokosságnak öt alkalmazottja van, ugyanakkor a közbirtokosság mellett működik egy cég, amely a székház melletti panziót működteti. „Előre csak elszállásolással foglalkoztunk, aztán 2009-ben módosítottuk az alapszabályzatot, hogy a csemeteültetést, a legelőtakarítást tudjuk végezni ezen az alegységen. Így lényegesen megnőtt a jövedelem. Ott három alkalmazott van, kettő a panziónál, egy személy pedig a kitermeléssel és legelőtakarítással foglalkozik. Összesen nyolcan vagyunk alkalmazva. Még kellene három-négy alkalmazott, hogy gördülékenyen menjen a munka.” 

2012-ben a tagok kérték, hogy a jogokat újra kellene számolni és osztani, mert volt olyan tag, akinek nem jutott a kért területből. „Még van visszakapni való területünk, ha kapunk mi területet, ő is kapja akkor a jogot. Itt falun mindenki ismer mindenkit, emlékeztek, hogy kinek a szüleinek mennyi joga volt, s feltevődött néhány személy esetében, hogy most hogy lehet ilyen sok joga. Akkor újraszámolódott, és amit nem tudott bizonyítani, attól elesett, és annak maradt, akit még megilletett. Most mindenki meg van elégedve, rendben vagyunk.”. A legtöbb, amit itt egy tag birtokol, 46 jog.

Növekvő osztalék

A Kászonaltízi Közbirtokosság tagjainak 2009-től két évig 30 lejt, utána 50, majd 80, legutóbb 100 lejt osztalékot sikerült jogonként fizetni. „Azelőtti években sok volt a befektetés, székházat is kellett vásároljanak. Természetesen az összes pénzünket nem osztottuk szét, mindig meghagyunk egy alapot. A számlánkon egy évi támogatás – 350-400 ezer lej körül – mindig ott van.”

A Kászonaltízi Közbirtokosság háza táján nincsenek nagyobb viták, perek, a gyűléseken sem. „Nagyjából egyetértünk. Nagyon meg vagyok elégedve a tagsággal, büszke is vagyok. Azt mondtam, ha ők is ennyire meg vannak elégedve az elnökükkel, mint én a tagsággal, akkor rendben vagyunk.\" 
A többi közbirtokossággal „nagyjából jó” a viszonyuk – fogalmazott az elnök. „A kászonimpérivel kommunikálunk többet. A feltízivel kevésbé jó a viszony, velük területvitáink vannak. Az újfalvinak ellehetetlenedett a működése, mi is próbáltunk segíteni nekik. A polgármesteri hivatallal, ahol lehet, segítjük egymást. Ott van a szarvasmarhatartó egyesület, az épületünk első részét ki is adtuk nekik tejcsarnokra, pénzt adtunk a feljavítására. Létre is jött, megfelelt az elvárásoknak, most a gazdák azért sírnak, mert nem viszik a tejet. Itt van a modern tejcsarnok, és potyára áll.”

Megvalósítások

Amikor 2002-ben volt a nagy széldöntés, ha olcsón is, de el kellett adni a sok ledőlt fát. „Ha nem, elrothad, a bogár megbújja, az élő erdő is tönkremegy. Ha akartuk, ha nem, jött a pénz. És hála Istennek, annyi összejött, hogy meg tudták venni a székházat, kijavították, mellette a panziórész is a közbirtokossághoz tartozik. Közben eladóvá vált a szomszédos telek, azt is megvettük. Ott a csűrt átalakítottuk, építettünk a gépeknek garázst, mert az útjainkkal rengeteg gond volt, mindenki csak használta, senki nem javította. Az erdei utak állapota sokat számít a fa áránál, mert ha sokat kell vontassák a fát, lényegesen kevesebbet adnak érte. Vettünk egy kisebb, 650-es buldózert, azzal meggyalultuk az utat, de sáncolni kellett, így vettünk egy kotrógépet. Ezt követően vettünk egy kőtörő gépet, megtömtük kővel a lyukakat. Most már jól járható útjaink vannak. Természetesen minden évben kell ezt folytatni, a mezei utakat is javítani, hogy a tagok jussanak el a területeikre” – mutatott rá Csűrös.

2012-ben sikerült feljavítani és kibővíteni egy, a havason található házat. Ez azért is nagy segítség, mert a csemeteültetésekkor, legelőtakarításkor nem kell naponta ki- és visszaszállítani a napszámosokat, hanem ott meg tudnak szállni. Az elnök azt is elmondta, kimondottan helyi napszámosokkal dolgoztatnak, így a pénz a faluban marad.

Támogatás egyetemistáknak

Az elnök úgy véli, hogy a közbirtokosságok támogatásával magasabb színvonalúak a községben szervezett rendezvények. Sok tevékenységet támogat az altízi közbirtokosság is. A Kazun Egyesülettel közreműködve azon fiatalokat, akik tovább szeretnének tanulni, egyetemre menni, de nincs megfelelő anyagi lehetőségük, minden évben támogatják ösztöndíjjal. Ezenkívül segítik az önkéntes tűzoltócsoportot, műtétre szoruló személyeket, a sportegyesületet, azokat, akik építkeznek. „Jóleső érzés, ha valakin tudsz segíteni. Szép gesztus, ha a közösség segít egy társukon. Ugyanakkor a falunak a jövője a fiatalokban van.”

Az utca hangja

Sánta Teréz: Fizettek, jól fizettek, mert száz lejt adtak egy jogra. Ez nekünk a fontos. Haladnak, építenek. Építettek egy szép nagy villát kint a havason. Van megvalósítás.

Balló Veronka: Jól haladtak. Inkább építkeztek, utakat csináltak, gépeket vettek. Én tag vagyok, az uram után örököltem. Mi mint öregek, meg vagyunk elégedve.

Hamar Attila: Elindult egy folyamat jó irányba. Elég zárt közösség vagyunk, s kicsit be vagyunk tokosodva. Nincs mindenkinek olyan meglátása a dolgokra, mint amilyen kéne, hogy jobban működjön egy ilyen közbirtokosság. Mert ennek fontos szerepe volna ugyanúgy, mint külföldön, vagy bárhol, ahol társasok vannak. Itt is jól működik és jó irányba halad, csak sajnos van egy-két olyan ember, aki visszahúzza mindig. A tevékenységük elég jó, sok embernek munkát adnak, sok olyan feladatot megcsinálnak, amit egyéni ember nem tudna. Én impéri vagyok, de ismerőseim, jó barátaim vannak ebben a közbirtokosságban. Jó, hogy az erdőgazdálkodás a fő profil, de az a helyzet, hogy meg kéne őrizni a még meglévő famennyiséget és az idáig abból szerzett vagyont, ami más jellegű profitot hoz a közösségnek. S ezt így is próbálják csinálni. Ne arról szóljon a közbirtokosság, hogy ami pénz van, kiosztjuk, hanem a pénzt a község javára kell fordítani.

Szőcs Lajos: Vannak útjavítások, csemeteültetés, legelőtakarítás. A birtokossági legelőkkel kapcsolatosan szerintem a gazdáknak többet vissza kéne osztani belőlük. Fel kéne osztani a támogatást, hogy fele a közbirtokosságnak, fele a tagnak jusson. Elég jól intézik itt az altízinél, különösebben rosszat nem tudnék mondani.