Hargitafürdő: bűnbak helyett összefogás

Az erős szél nyomán kialakult hófúvások mind kedden, mind pedig szerdán percek alatt több centiméteres új hóréteggel torlaszolták el a megyei utat, a folyamatos csúszásmentesítés kivitelezhetetlensége miatt több – köztük külföldi – gépjárművezető ragadt az út szélén. A kiszabadításukra siető helybéliek csak nagy nehézségek árán tudtak segíteni.

Vasárnapi, Halálra ítélt idegenforgalom? című cikkünkkel és a benne foglalt, Ráduly Róbert Kálmánnak, Csíkszereda polgármesterének véleményével kapcsolatban Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke válaszlevelet fogalmazott meg, amelyben hangsúlyozza, hogy a Hargitafürdő felé vezető öt kilométernyi megyei út – mely Csíkcsicsó község adminisztratív területén található – hóeltakarításra kiírt közbeszerzése jelentkező cégek hiányában nem bizonyult sikeresnek, ezért kérte a megyei tanács a csicsói önkormányzat segítségét.

Levelében Borboly kifejti, a 138A jelzésű út helyzete jellegzetes abból kifolyólag, hogy a téli hónapok alatt a hőmérséklet általában mínusz hét fok alatti, így ezen a szakaszon a sózás nem használható, míg a rendelkezésre álló, elöregedett gépparkkal a homok folyamatos szórása sem oldható meg. A megyében található, erre alkalmas egy-két munkagép a forgalmas országutakat látja el.

A megyei elöljáró kitért a költségekre is: mint kiderült, Hargita Megye Tanácsa ennek az útnak a „tisztán” tartására másfélszer annyi pénzt költött, mint más, szintén hatáskörükbe tartozó szakaszokon. Példaként a Csíkszentkirály és Tusnád község közötti, 123A jelzésű forgalmas megyei utat említette, ahol kilométerenként 4515 lejt fordítottak hóeltakarításra, szemben a hétköznapokon minimális autóst kiszolgáló hargitafürdői úttal, amelynek csúszásmentesítése kilométerenként 6773 lejt emésztett fel. Mindezek mellett megtudtuk, 2012-ben összesen 8,23 millió lejt kapott Hargita Megye Tanácsa a teljes megyei úthálózat nyári és téli karbantartására, valamint a beruházások fedezésére, ebből a hótalanítás több mint hárommilliót vitt el.

Borboly úgy véli, a nehézséget összefogással és nem bűnbakkereséssel lehet megoldani – ezért több javaslatot is megfogalmazott, többek közt azt, hogy a vállalkozók társuljanak a Hargita-hegység Fejlesztéséért Egyesületbe és a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulásba, amelyek keretében könnyebben lehetne orvosolni a problémát. Szerinte Hargitafürdő látogatottságának nem tesz jót, ha az emberek egymás tevékenységében a hibát keresik, ugyanakkor folyamatosan negatív nyilatkozatok látnak napvilágot a helységről vagy annak megközelíthetőségéről.