Érdemes kutatni a Hargita Megyei Levéltárban

Bányai Daniel Péter, a Hargita Megyei Levéltár igazgatója kiemelte, intézményük már rég nem az a zárt intézmény, ami még a köztudatban él, hanem ellenkezőleg, bárki számára nyitva áll, aki kutatni szeretné az ott tárolt iratokat.

A csíkszeredai Testvériség sugárút 6. szám alatt, közvetlenül a csíkszeredai rendőrkapitányság mellett található levéltár hétköznapokon hétfőtől szerdáig reggel 8.30-tól 15 óráig, csütörtökön pedig hosszabbított programmal, 18 óráig fogadja az érdeklődőket.

„A kutatni vágyók számára nagyon egyszerű az eljárás, elég egy személyi igazolvány felmutatása, és kapnak egy látogatói kitűzőt, és már aznap kutathatnak. Azonban szeretnénk, ha előtte legalább 24 órával jeleznék nekünk, kutatási szándékukat és témáját, főleg ha nagyobb mennyiségű dokumentációról van szó, hogy adott esetben tudjuk előkészíteni” – magyarázta az intézményvezető.

A levéltárat a 0266-312 598-as telefonszámon lehet elérni, vagy a harghita@arhivelenationale.ro e-mail címen. A szolgáltatásért nem kell fizetni, azonban a fényképezésért 7 lejt kérnek el. Bányaitól megtudtuk, az utóbbi időben egyre gyakrabban keresik fel az intézményt, tavaly például 200 személy végzett kutatást náluk, érkeztek a levéltárba Amerikából, Kanadából, Izraelből is, a legtöbben pedig Magyarországról.

„Levéltáros kollégák, diákok, értelmiségiek, doktoranduszok, egyetemi hallgatók jöttek, de nemcsak, hanem egyszerű emberek is, főként anyakönyvi adatokat keresve. Az olvasóteremben az anyakönyvek mellett leginkább még adás-vételi szerződéseket és iskolai iratokat vagy kulákokkal kapcsolatos dokumentumokat kutatnak” – sorolta Bányai.

A székelyudvarhelyi Gidó Csaba történészt, tanárt a levéltárban találtuk. Mint mondta, évek óta jár oda vizsgálódni, és az utóbbi időben az Orbán Balázshoz kapcsolódó iratokat kutatja. Lamper László István Szegedről érkezett, elmesélte, hogy édesanyja csíktaplocai születésű volt, és édesapja szegedi, de Csíkszeredában volt körorvos. Az ő irataikat kutatja, volt már a gyulafehérvári levéltárban is, most itt kutat, és állítja, hogy számára hasznos anyagokra bukkant.

A levéltárban több mint 4000 folyóméternyi dokumentumot őriznek, mintegy 692 fondba (levéltári egység) és gyűjteménybe szervezve. Legnagyobb hányadát közülük a közintézményi adminisztratív dokumentumok teszik ki, de tárolnak még iskolai, katonai, egyházi, igazságszolgáltatási iratokat, ezek mellett adományokból származó iratgyűjteményeket is. Megtalálhatók a megyei levéltárban a székely határőrezredek 1770–1850 közötti iratai, Kovács Dénes magángyűjteménye 1598-ból, illetve 1684-1905 közötti anyakönyvek, valamint a 1650-től a székely nemesek iratai. Érdekessége még a levéltárnak a keresztúri pecsétgyűjtemény, 1303 pecsétről van szó, ezeket egy kiadványban is bemutatta Bicsok Zoltán, a levéltár egyik munkatársa. A legrégebbi dokumentum egy adásvételi szerződés 1563-ból, amelyet a csíkszentmiklósi Verb Ioan Deák és a háromszéki, ozsdolai Farkas Grigore kötött egy darab földre. Bányaitól tudjuk, hogy még vannak olyan dokumentumok a levéltárban, amelyek még feldolgozásra várnak, illetve a digitalizálást is folyamatosan végzik, és ezeknek megfelelően frissítik az adatbázisukat.

A levéltár kérésre igazolásokat is bocsát ki, amelyért már fizetni kell 45 lejt, a kérést személyesen az intézménynél vagy akár az országos levéltár honlapján keresztül lehet letenni. Általában tulajdonjogi papírokat, bírósági végzéseket, szolgálati időt igazoló iratokat szoktak kikérni. Tavaly 300 ilyen kérést iktattak az intézménynél.

Legfontosabb tevékenysége az intézménynek a 4000 folyóméternyi „vagyonnak” megőrzése, kezelése, és bővítése. Közvetlenül a belügyminisztériumhoz tartozik, logisztikailag azonban a Hargita Megyei Rendőr-főkapitánysághoz. Szolgáltatásai közé tartozik a kutatás lehetőségének biztosítása, igazolások kibocsátása. Emellett ellenőrzéseket is végeznek a polgármesteri hivatalokban, és más közintézményekben, valamint a hatóságoknál.

„Amikor selejtezik az iratokat, akkor a munkatársaink leellenőrzik, hogy a kidobásra szánt dokumentációba ne kerüljenek olyanok, amelyeket véglegesen le kell archiválni, amelyek úgymond történelmet írnak” – mondta Bányai.