
Fotó: Kristó Róbert
Egy hónapos zarándokútról tért haza Gergely András, Csíkszentmárton polgármestere, aki 31 nap alatt nyolcszáz kilométert gyalogolt, végigjárva Szent Jakab-útját, közismert nevén az El Caminót.
2013. május 23., 12:582013. május 23., 12:58
2013. május 23., 14:002013. május 23., 14:00
Egyre többen vállalják Székelyföldről is, hogy végigmennek Szent Jakab-útján, amely Spanyolország Galícia tartományának fővárosába, Santiago de Compostelába vezet. Gergely Andrásban is évek óta érlelődik az ötlet, hogy zarándokként megtegye a több száz kilométeres távot.
„Legalább annyi okot találtam az út elodázására, mint az indulásra, ezért fejben kellett eldöntenem, hogy mikor veszek ki szabadságot és indulok el az El Caminón. Fizikailag nem voltam teljesen felkészülve, rám fért volna két-három napos erdei kaszálómérés, mégis akkor dőlt el minden, amikor megvettem a repülőjegyet” – kezdi történetét a szentmártoni polgármester, aki a több lehetőség közül az egyik legrégebbit, a francia útvonalat választotta. „A francia–spanyol határtól indultam és Santiago de Composteláig gyalogoltam. Az út kezdetén a zarándokok kapnak egy kis füzetet, amelyet minden állomáshelyen lepecsételtetnek, a zarándoklat végén pedig Compostelában hitelesíttetnek.”
Április 17. – május 17.
Gergely András április 17-én indult, és pontosan egy hónapra rá érkezett meg Galícia tartomány fővárosába. „Az első hetekben napi harminc kilométert gyalogoltam, ami egy kissé megerőltetőnek bizonyult. Meg is fájdult a térdem, ezért visszavettem az iramból. Persze a testi fájdalmakat elfelejti az ember, és csak a szép dolgokra emlékszik. Akárcsak a katonaság esetében, amelynek rossz emlékei is megszépülnek idővel.”
A napi gyaloglás, a magányos bandukolás jó alkalom volt arra – meséli –, hogy gyönyörködjön a tájban, különösen a napfelkeltékben, és rendet tegyen a gondolatai között. „Olyan tájakon haladtam, amelyeken több kisebbség is él, ezért az autonómiájuk gyakorlati megélését is figyeltem. A városokban mindenhol saját jelképeiket látni, spanyol zászló viszont csak az állami hivatalok épületein lobog. Megfigyeltem azt is, hogy a bankautomatákon legalább hét regionális nyelv közül lehet választani. Nálunk talán csak az OTP-nél választható a magyar nyelv.”
Gergely Andráson még látszanak az El Camino nyomai – egyik lábára sántít –, mégis már azon gondolkodik, hogy majd valamikor végigmegy a Közép-Európában haladó és Csíksomlyóra vezető zarándokúton, a Mária-úton is.
Kigyulladt egy személyautó szerda délután Csíkdelnén. Mire a tűzoltók a helyszínre érkeztek, a jármű már teljes terjedelmében lángolt.
Tűz ütött ki Büdösfürdőn kedden este, a lángok több hétvégi házikót és egy lakókocsit is elértek. A tűzoltók megfékezték a lángok továbbterjedését, jelenleg az oltáson dolgoznak.
Családi emlékek, régi fényképek és kevésbé ismert történetek segítségével idézte fel Márton Áron püspök örökségét Lázár Csilla a 130. évfordulóhoz kapcsolódó Ezüst Akadémián. Az előadás résztvevőit arra is biztatta, hogy osszák meg saját emlékeiket.
Nyílt napot tart október 29-én, csütörtökön 18 órától a Felcsíki Műjégpályán a Székelyföldi Jégkorong Akadémia és a Felcsík SK.
Lesz európai uniós finanszírozás a csíkszéki tömegközlekedést átalakító elektromos buszok kifizetésére, amelyek szállításával késett a gyártó, és emiatt Csíkszereda lemaradt az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) támogatásáról.
Karbantartási munkálatok miatt szünetel az áramszolgáltatás kedden Csíkszereda taplocai részének több utcájában. A szolgáltatáskimaradás október 27-én, 8 és 16 óra között várható.
Közös emlékezésre és beszélgetésre várják az Ezüst Akadémia hallgatóit Csíkszeredában, a Márton Áron 130 emlékév keretében. A résztvevőket arra kérik, hogy a püspökhöz kapcsolódó személyes emlékeiket, fényképeiket is hozzák magukkal.
A helyszínen szörnyethalt az az 54 éves férfi, akit Gyimesfelsőlok területén ütött el egy személygépkocsi – tájékoztatott a Hargita megyei rendőrség.
Szombaton hajnalban Madéfalvára riasztották a tűzoltókat, a tűz megfékezéséhez egy markológépet is bevetettek.
Ma szabadon kimondhatjuk a véleményünket, magyarul beszélhetünk, és nyíltan bírálhatjuk a hatalmat. Hetven éve azonban ez korántsem volt magától értetődő. Az 1956-os szabadságharcra emlékeztek pénteken Csíkszeredában, a Kalász negyedi kopjafánál.
szóljon hozzá!