Az önrendelkezési küzdelem nem reménytelen

Tiboldi László főszervező, az EMNT csíkszéki elnöke, az Identitas Egyesület elnöke köszöntötte az előadót és a jelenlévőket, megemlítve, hogy Zétényi Zsolt magyar jogász a Százak Tanácsának tagja, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi elnöke, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnökségi tagja. A nevéhez fűződik az 1991. november 4-én elfogadott, ám az Alkotmánybíróság által megsemmisített törvény, a „lex Zétényi”, ami az önkényuralom által nem üldözött szándékos emberölés, halált okozó súlyos testi sértés és hazaárulás büntethetőségét tette volna lehetővé. 2010-ben a Jobbik Magyarországért Mozgalom alkotmánybírónak jelölte.

Zétényi Zsolt előadása során szót ejtett Magyarország egykori és Románia jelenlegi címeréről, azokon belül a székelységet jelképező szimbólumokról. Elmondta, a két ország címerét ugyanaz a személy, Köpeczi Sebestyén József magyar heraldikus alkotta meg. Viszont a magyar címerben a székelység egyik jelképe, a hold növekvőben van, a román címerben pedig csökkenőben, ami nem véletlen, hisz valószínűleg ezáltal akarta kifejezni a székelység helyzetét. A székely zászlón dagadó hold jelenik, ami azt üzeni, hogy a székelység egy emelkedő erős közösség, és jelenlegi helyzetén változtatni akar, ügyeit saját maga akarja intézni, ami önrendelkezést jelent.

Zétényi kijelentette: aki autonómiát akar, az nem akar elszakadást, aki elszakadást akar, az nem akar autonómiát. A belső önrendelkezés valójában garancia arra, hogy az autonómiát adó állam integritása megerősödik. Egy ország koherens, fenyegetésektől mentes voltát az ország belső viszonyainak kiegyensúlyozottsága és emberies mivolta szavatolhatja, ahol az emberek elégedetten élnek, többség és kisebbség, ott valójában igazi ellenségkeresésre nincs alap.

Szó esett a területet jogért elvről is. „Területet azért adok, hogy az ottmaradt néprészek szavatolt jogokat kapjanak. A területet jogért elv, már az első világháború után kellett volna működjön, de ez a folyamat eléggé kisiklott itt Közép-Kelet-Európában. Az érintett feleknek két út áll rendelkezésükre a kialakult status quo felülvizsgálata, vagy az önrendelkezés megadása” – fogalmazott a jogász. Végezetül kifejtette, megvan az esély egy sikeres küzdelemhez, viszont mindennek a kulcsa, hogy az erőtér résztvevői lássanak egy életképes és magát érvényesíteni akaró székely népet. Fontos tényező, hogy a nép szervezett és alkalmas legyen az erős érdekérvényesítésre.

„Egy komoly történelmi tudattal rendelkező közösségnek nem szabad odáig lealacsonyodni, hogy olcsó kis jelentéktelen alkudozássá tegye saját sorsát, ha kér, akkor nagyon jelentős dolgokat kell kérnie, súlyos követelésekkel kell fellépnie, ugyanis komoly megegyezésekhez nagyon komoly igényekre és követelésekre van szükség” – nyomatékosította Zétényi Zsolt.