Az egyház a közösségé

„Az idei egyik nagy tervünk, hogy kivétel nélkül mindegyik családot meglátogassuk, a beszélgetések során új nyilvántartási adatlapokat készítsünk. Ennek a kivitelezéséhez a presbiterek segítségét kértük” – említette Szatmári. A lelkipásztor elmondta, a református egyház zsinatpresbiteri elvek alapján működik, ami azt jelenti, hogy a vezetésben nemcsak a lelkipásztorok, hanem a világiak is részt vesznek. Ez különböző gyülekezetekben más és más módon működik. Vidéken a presbiterek főleg a közmunkák révén szokták segíteni az egyházat. A lelkész szerint városon ez kevésbé oldható meg, de a családlátogatásba nagyon jól be tudnak kapcsolódni.

„A városi gyülekezeteknek a helyzete – így a miénk is – sajátos, abban a tekintetben, hogy nagy szórásban élnek az emberek, illetve a peremfalvak is hozzánk tartoznak. Éppen ezért nagyon nehéz nyomon követni azokat, akiknek nincs szoros kapcsolatuk az egyházzal. Nagy a gyülekezetben a fluktuáció, sok a költözés, ezt nagyon sok esetben nem jelentik be az egyháznak. Azért, hogy a munka hatékonyabb legyen, úgy gondoltuk, a presbitereket is bevonjuk a családlátogatásba, hiszen egy-két lelkész nehezen tudja átfogni több ezer embernek az életét és hollétét” – magyarázta Szatmári. Kiemelte, harmincöt körzetet alakítottak ki a városban, ehhez még hozzájön Hargitafürdő. A presbiternek a lakóhelyéhez legközelebb eső utcákban kell meglátogatnia a családokat.

Hatékonyabb lesz a gyülekezeti munka

A parókus lelkész hangsúlyozta, a presbiterek bevonása által sokkal hatékonyabb lesz a gyülekezeti munka, hiszen így egy év alatt egy teljesen új egyháztagsági nyilvántartási rendszert tudnak létrehozni, elektronikus formában is. A nyilvántartás az eddigieknél sokkal részletesebb lesz, többek között telefonszámokat és drótpostacímeket is tartalmazni fog. „Így könnyebben meg lehet szervezni például a jövőbeni családi látogatásokat, az internet pedig a lehetőségek széles skáláját kínálja. Kapcsolattartás szempontjából ez nagyon fontos. Templomközpontú egyház vagyunk, a templomban zajlik minden fő tevékenység, de a mai világban azért szükség van arra – ahogy Jézus tanított –, hogy elmenjünk a századik bárány után is adott esetben, aki elveszett vagy elidegenedett. Ehhez a munkatársak segítségére is szükség van” – mondta a lelkész.

Hozzátette, újabb hozadéka ennek az új rendszernek, hogy a presbiterek is megismerhetik saját körzetüket, illetve a hívek is megtudhatják, ki a körzetfelelős egyháztanácsos. Utóbbiak egyébként közvetítő szerepet is betölthetnek a hívek és az egyházközség között. „Így tulajdonképpen fel lehet mérni, mely családnál vannak gondok, szociális problémák, hol igényelnének otthonokban és betegeknek szolgáltatott úrvacsorát. Ezt közvetítik a presbiterek a lelkész felé, így fokozott figyelmet tudunk fordítani azokra a családokra” – jelentette ki Szatmári. Kifejtette, a beszélgetés során a hívek véleményét is ki szeretnék kérni, hogyan látják az egyházközség működését, esetleg milyen javaslataik vannak annak jobbá tételére. „Szeretném hangsúlyozni, nem az egyházfenntartói járulék begyűjtése a célja a családlátogatásnak. Kizárólag pasztorációs, kapcsolatépítő jelleggel keressük meg a családokat” – nyomatékosított a lelkipásztor.  

Legyen élő közösség a városi gyülekezet

„Az egyház nem egy személyből áll, az egyház a közösségé, melynek a feje Jézus Krisztus. Szeretnénk minél jobban bevonni híveinket a közösségi életbe, hogy mindenki sajátjának érezze a közösségünknek az ügyét, és mindenki tehetsége, lelkülete, ideje szerint tudjon részt venni a közösségi életben. Úgy tartom, pásztorolni úgy lehet a nyájat, ha megvan a kapcsolattartás. Jézus úgy tanított, hogy ő ismeri az övéit, az ő juhait, a rájuk bízottakat, és néven szólítja őket. Ide szeretnénk eljutni, hogy egy élő közösség legyen ez a városi gyülekezet, embertől emberig, lélektől lélekig szóló kapcsolatokkal” – mondta Szatmári. Kiemelte, céljuk, hogy minél mozgalmasabb legyen az egyházközségi élet.

„Az életet állandó dinamizmus jellemzi, ekképp változik a gyülekezetnek az arculata, a lélekszám. Szeretnénk, ha fel tudnánk zárkózni ehhez az ütemhez, ehhez viszont összehangolt munkára van szükség” – nyugtázta a református lelkipásztor. A csíkszeredai református egyházközség jelenleg 2263 lelket számlál. A lelkipásztor elmondása szerint azonban vannak még olyan személyek, mintegy négyszázan, akik ugyan reformátusnak vallották magukat, de valamilyen oknál fogva nem hivatalos tagjai az egyháznak. „Nem titkolt szándékunk, hogy ezeket az embereket is felkutassuk. Sok pozitív példa van arra, hogyha már valakit megkeresnek, akkor jó néven veszi a meghívást, és bekapcsolódik a gyülekezeti életbe” – említette Szatmári.

Bűnbánati hét a reformátusoknál

A református egyházban minden úrvacsoraosztással egybekötött nagy ünnepet egy bűnbánati nagyhét előz meg. Ez azt a célt szolgálja, hogy lélekben is ráhangolódhassunk az ünnepre – tájékoztatott Szatmári Szilárd csíkszeredai református lelkész. Elmondása szerint az ünnepeket megelőző napokban általában nagy a sürgés-forgás, mindenkinek sok a tennivalója. „Ilyenkor esténként a templomban eltöltött egyórás együttlét a profán időből kiragadja az embert az Istennek szánt időbe, amikor lélekben is ráhangolódhat, és előre tekinthet a húsvétra. Ezt tesszük mi ezen a héten is” – jelentette ki a csíkszeredai lelkész.