Átadó ünnepség a Sapientián

Befejezték a Sapientia EMTE csíkszeredai épületének első fázisban tervezett felújítását, ez alkalomból hétfőn ünnepséget tartottak. A szalagvágást megelőzően a nagy aulában osztották meg ünnepi gondolataikat az illetékesek.

Kató Béla, a Sapientia Alapítvány Kuratóriumának elnöke felszólalásában kiemelte, több mint kétmillió eurót költöttek a csíkszeredai épület felújítására, ezáltal megteremtették a külső feltételeket, viszont – mint fogalmazott – jó diákok és jó oktatók nélkül hiábavaló lenne mindez. A kuratóriumi elnök ugyanakkor kifejtette, a jövőben duális képzést (egy olyan szakoktatási rendszert, ahol az oktatási intézmény az elméleti szakoktatást, a gazdasági szféra pedig a gyakorlati oktatást biztosítja) szeretnének megvalósítani, hogy a diák az egyetemre való belépés pillanatában tudja, hol fog dolgozni, elhelyezkedni.

„Ezt is elvégeztük, de ezzel még nincs vége” – kezdte beszédét Dávid László, a Sapientia EMTE rektora, utalva arra, hogy sikerült befejezni az egyetem felújításának első fázisát, de még számos munka van hátra a teljes átalakuláshoz. Mint részletezte, az épület most már nem úgy néz ki, mint egy szálloda, hanem úgy, mint egy egyetem, majd hozzátette: nemcsak a falak teszik az egyetemet, hanem a tudás átadása, olyan tudás átadása, amelyre szükség van ebben a térségben.

Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja a magyar kormány fontos szerepét hangsúlyozta az erdélyi magyar tudományegyetem létrejöttében, amelynek működéséhez a mai napig biztosítja a forrásokat. „Nemcsak kívülről, hanem belülről is meg kell újulnia az egyetemnek. Új szakokat, képzésirányokat kell létrehozni, erősíteni, amelyek egyszerre adnak választ a helyi és a világban tapasztalt gazdasági kihívásokra. Legfontosabb az, hogy az itt végzett hallgatók el tudjanak szakmájukban helyezkedni, itthon tudják tudásukat hasznosítani, gyümölcsöztetni” – emelte ki a főkonzul.

Makó Zoltán, a Gazdaság- és Humántudományok Kar dékánja a felújítási tervekről, majd az augusztustól mostanig zajló kivitelezésről beszélt, a munkálatok alatt felmerülő problémákat is megemlítette, hiszen párhuzamosan zajlott az oktatás és az átépítés az épületben. „Az utóbbi két évben felvételt nyert hallgatóink majdnem fele a helyi szakközépiskolákban, gimnáziumban végzett. Ez a képzési helyszín éppen azon tehetséges tanulók számára nyújt továbbtanulási lehetőséget, akik szerény körülmények között élnek, ezért nem tudják felvállalni a más városban való tanulás magasabb költségeit” – állapította meg Kósa István, a Műszaki és Társadalomtudományi Kar dékánja. Felszólalásában kifejtette, hogy a legnagyobb veszély a térségre nézve a továbbtanulás feladása, hiszen a gettósodás, a teljes elszegényedés folyamatának törvényszerűségei között éppen ez szerepel. „Elterjedt Csíkban az a tévhit, miszerint hiába tanul tovább valaki, nem nőnek általa az elhelyezkedési esélyei. Soha ennyi lehetősége nem volt egy fiatalnak érvényesülni, mint most” – hangsúlyozta Kósa.

Felújítás kétmillió euróból

Az egyetem épületének átalakítása tavaly augusztustól idén áprilisig tartott. Ez idő alatt többek között kicserélték az ajtókat és az ablakokat, rendbe tették a tetőzetet, felújították a kollégiumi szobákat, új szemináriumi termeket alakítottak ki, valamint hőszigetelték a homlokzatot. Emellett új fűtésrendszerrel és internethálózattal, szerverteremmel gazdagodott az egyetem. Megszüntették az épület lépcsőzetességét, új termeknek, szobáknak adva helyet, és létrehozták a jövőbeni űrszínház szerkezetét. Az egyetemi könyvtár fölött kibővítették az épületet egy új résszel, ahol szintén laborok számára alakítottak ki helyiségeket. A munkálatok több mint kétmillió euróba kerültek.

A következő lépésben szeretnék befejezni a homlokzati munkálatok földszinti és emelt-földszinti részét, tanszéki termek kialakítását és a tetőtér beépítését. A harmadik fázis az épület nyugati részén tervezett bővítést, valamint a térrendezési munkálatokat foglalná magába.