
Amennyiben összeolvasztják a Csíki Székely Múzeumot más intézménnyel, akkor félő, hogy elveszítené jogi státusát múzeumként
Fotó: Csíki Székely Múzeum/Facebook
Elveszítheti gyűjteményeit, többek között a Kájoni-kódexet, Nagy István festő hagyatékát a Csíki Székely Múzeum, amennyiben összeolvasztanák más intézménnyel, ugyanis megszűnne múzeumi jogi státusa. A napokban megjelent sürgősségi kormányrendelet tervezete számos lehetséges súlyos következményeiről a múzeum igazgatója beszélt hétfőn a sajtónak.
2023. augusztus 07., 12:522023. augusztus 07., 12:52
2023. augusztus 07., 12:562023. augusztus 07., 12:56
Amennyiben összeolvasztják a Csíki Székely Múzeumot más intézménnyel, akkor félő, hogy elveszítené jogi státusát múzeumként. Ha ez bekövetkezne, a jogszabályok szerint
– vázolta fel a nemrég megjelent sürgősségi kormányrendelet tervezetének egyik legsúlyosabb lehetséges következményét Karda-Markaly Aranka, a Csíki Székely Múzeum igazgatója hétfői sajtótájékoztatóján.
Mint mondta, a múzeum számára ebben rejlik a legnagyobb veszély, hiszen nem kezelhet, nem raktározhat műtárgyakat Romániában. Ebben az esetben a számunkra oly fontos örökség, a világon egyedülálló értékes tárgyak,
– kongatta meg a vészharangot. Ugyanakkor a régészeik sem folytathatnák az ásatásokat, feltárásokat, hiszen csak múzeumi engedéllyel dolgozhatnának.

Közel ötezren írták alá eddig azt a petíciót, amelyet Vladimir Anton rendező, a Csíki Játékszín művészeti vezetője kezdeményezett Állítsátok meg a kultúra elpusztítását! címmel. A napokban közzétett sürgősségikormányrendelet-tervezet ellen tiltakoznak.
„Ha bárki úgy érzi, hogy számára fontos a Csíki Székely Múzeum, akkor írják alá azt az online petíciót, amelyet Csíki Játékszín művészeti igazgatója indított el, illetve amennyiben a magyar kulturális örökség bárkinek is érték, és fontosnak tartja, hogy a múzeum gyűjteménye megmaradjon Csíkszeredában, és szeretné, hogy unokái is láthassák a Kájoni-kódexet, a ferences rendi nyomdát, a fennmaradt több mint 500 éves köteteket, akkor
és továbbra is végezhessük a munkánkat” – hívta fel a figyelmet az igazgató.
Tőle tudjuk, hogy az intézményben jelenleg huszonnégyen dolgoznak, amennyiben életbe lépne a sürgősségi kormányrendelet a jelenlegi formájában, akkor az összeolvasztás más intézménnyel elkerülhetetlen, hiszen ötvennél kevesebb alkalmazottal működnek. Az intézményvezető attól tart, hogy ebben az esetben munkatársakat is el kell majd bocsátani, holott így is személyzethiánnyal küzdenek.
„Augusztus 2-áig (a sürgősségi kormányrendelet tervezetének megjelenéséig – szerk. megj.) azt gondoltam, hogy az idei év sikertörténet a múzeum életében, hiszen egészen
azaz 240 ezer lejt, a tervezett 430 ezer lejből” – magyarázta Karda-Markaly Aranka. Hozzátette, több mint három nagy rendezvényt, kiállításmegnyitót szerveztek, például a Nagy István 150 című kiállítást és a Mikó-vár fennállásának 400. évfordulójának emléket állító programsorozat nyitóünnepségét, valamint a Transilvanian Design Week rendezvényt.

„Lakatot tehetünk minden kulturális és sportintézményünkre és programra, amely Csíkszereda város életnek a sava-borsát adta” – mondta Korodi Attila városvezető arra a kormányrendelet-tervezetre reagálva, amely a közigazgatásban hozna megszorításokat.
A múzeum idei költségvetése egyébként 4,2 millió lej, amelynek hozzávetőleg fele személyzeti költség, a fenntartása pedig 1,7 millió lejbe kerül. Amennyiben a fenntartó Csíkszereda város bevételeinek mindössze 7,5 százalékát fordíthatja sportra és kultúrára (ahogy az említett tervezet előírná), akkor alig 8,4 millió lej jutna összesen a kulturális intézményeknek és a szabadidős programokra, így ebből aligha maradna elegendő a múzeumnak.
„Valószínűleg csak a fenntartásra lenne elég a pénz, és egy-két ember fizetésére, akik a legjobb esetben is csak kiszellőztetnének a múzeumban, mert
– vetítette előre a sötét jövőképet az igazgató.
Előzmények
A fentebb említett petíciót, az Állítsátok meg a kultúra elpusztítását! címmel egyébként már közel 12 ezren aláírták a sürgősségi kormányrendelet tervezete ellen tiltakozva, amely többek között a kultúrára és sportéletre fordítható költségeket csökkentené le drasztikusan, illetve több kulturális és sportintézmény összevonását, megszüntetését vonná maga után.
Mint megírtuk, egy hete az állami kiadások „lehető legnagyobb mértékű” csökkentését, valamint a költségvetési bevételek növelését célzó intézkedéscsomagról állapodtak meg a kormánypártok. A takarékossági intézkedések 200 ezer betöltetlen közalkalmazotti állás felszámolását, az „indokolatlan” pótlékok eltörlését, intézmények összevonását és felszámolását is jelentik. A kiadások csökkentésével év végéig mintegy 6 milliárd lejes megtakarítást akarnak elérni.
Megtalálták élve szerdán kora délután azt az ötéves kisfiút, aki hétfő délután tűnt el a Szeben megyei Oltalsósebes településről. A kiskorú eltűnését a fiú apja jelentette a rendőrségnek.
Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9902 lej volt, 630 lejjel (6,8 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Egy 22 éves fiatalember és egy 20 éves lány meghalt, további két fiatal pedig megsérült egy balesetben, amely szerdára virradóra történt Vrancea megyében.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.
A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.
Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.
1 hozzászólás