
Amennyiben összeolvasztják a Csíki Székely Múzeumot más intézménnyel, akkor félő, hogy elveszítené jogi státusát múzeumként
Fotó: Csíki Székely Múzeum/Facebook
Elveszítheti gyűjteményeit, többek között a Kájoni-kódexet, Nagy István festő hagyatékát a Csíki Székely Múzeum, amennyiben összeolvasztanák más intézménnyel, ugyanis megszűnne múzeumi jogi státusa. A napokban megjelent sürgősségi kormányrendelet tervezete számos lehetséges súlyos következményeiről a múzeum igazgatója beszélt hétfőn a sajtónak.
2023. augusztus 07., 12:522023. augusztus 07., 12:52
2023. augusztus 07., 12:562023. augusztus 07., 12:56
Amennyiben összeolvasztják a Csíki Székely Múzeumot más intézménnyel, akkor félő, hogy elveszítené jogi státusát múzeumként. Ha ez bekövetkezne, a jogszabályok szerint
– vázolta fel a nemrég megjelent sürgősségi kormányrendelet tervezetének egyik legsúlyosabb lehetséges következményét Karda-Markaly Aranka, a Csíki Székely Múzeum igazgatója hétfői sajtótájékoztatóján.
Mint mondta, a múzeum számára ebben rejlik a legnagyobb veszély, hiszen nem kezelhet, nem raktározhat műtárgyakat Romániában. Ebben az esetben a számunkra oly fontos örökség, a világon egyedülálló értékes tárgyak,
– kongatta meg a vészharangot. Ugyanakkor a régészeik sem folytathatnák az ásatásokat, feltárásokat, hiszen csak múzeumi engedéllyel dolgozhatnának.

Közel ötezren írták alá eddig azt a petíciót, amelyet Vladimir Anton rendező, a Csíki Játékszín művészeti vezetője kezdeményezett Állítsátok meg a kultúra elpusztítását! címmel. A napokban közzétett sürgősségikormányrendelet-tervezet ellen tiltakoznak.
„Ha bárki úgy érzi, hogy számára fontos a Csíki Székely Múzeum, akkor írják alá azt az online petíciót, amelyet Csíki Játékszín művészeti igazgatója indított el, illetve amennyiben a magyar kulturális örökség bárkinek is érték, és fontosnak tartja, hogy a múzeum gyűjteménye megmaradjon Csíkszeredában, és szeretné, hogy unokái is láthassák a Kájoni-kódexet, a ferences rendi nyomdát, a fennmaradt több mint 500 éves köteteket, akkor
és továbbra is végezhessük a munkánkat” – hívta fel a figyelmet az igazgató.
Tőle tudjuk, hogy az intézményben jelenleg huszonnégyen dolgoznak, amennyiben életbe lépne a sürgősségi kormányrendelet a jelenlegi formájában, akkor az összeolvasztás más intézménnyel elkerülhetetlen, hiszen ötvennél kevesebb alkalmazottal működnek. Az intézményvezető attól tart, hogy ebben az esetben munkatársakat is el kell majd bocsátani, holott így is személyzethiánnyal küzdenek.
„Augusztus 2-áig (a sürgősségi kormányrendelet tervezetének megjelenéséig – szerk. megj.) azt gondoltam, hogy az idei év sikertörténet a múzeum életében, hiszen egészen
azaz 240 ezer lejt, a tervezett 430 ezer lejből” – magyarázta Karda-Markaly Aranka. Hozzátette, több mint három nagy rendezvényt, kiállításmegnyitót szerveztek, például a Nagy István 150 című kiállítást és a Mikó-vár fennállásának 400. évfordulójának emléket állító programsorozat nyitóünnepségét, valamint a Transilvanian Design Week rendezvényt.

„Lakatot tehetünk minden kulturális és sportintézményünkre és programra, amely Csíkszereda város életnek a sava-borsát adta” – mondta Korodi Attila városvezető arra a kormányrendelet-tervezetre reagálva, amely a közigazgatásban hozna megszorításokat.
A múzeum idei költségvetése egyébként 4,2 millió lej, amelynek hozzávetőleg fele személyzeti költség, a fenntartása pedig 1,7 millió lejbe kerül. Amennyiben a fenntartó Csíkszereda város bevételeinek mindössze 7,5 százalékát fordíthatja sportra és kultúrára (ahogy az említett tervezet előírná), akkor alig 8,4 millió lej jutna összesen a kulturális intézményeknek és a szabadidős programokra, így ebből aligha maradna elegendő a múzeumnak.
„Valószínűleg csak a fenntartásra lenne elég a pénz, és egy-két ember fizetésére, akik a legjobb esetben is csak kiszellőztetnének a múzeumban, mert
– vetítette előre a sötét jövőképet az igazgató.
Előzmények
A fentebb említett petíciót, az Állítsátok meg a kultúra elpusztítását! címmel egyébként már közel 12 ezren aláírták a sürgősségi kormányrendelet tervezete ellen tiltakozva, amely többek között a kultúrára és sportéletre fordítható költségeket csökkentené le drasztikusan, illetve több kulturális és sportintézmény összevonását, megszüntetését vonná maga után.
Mint megírtuk, egy hete az állami kiadások „lehető legnagyobb mértékű” csökkentését, valamint a költségvetési bevételek növelését célzó intézkedéscsomagról állapodtak meg a kormánypártok. A takarékossági intézkedések 200 ezer betöltetlen közalkalmazotti állás felszámolását, az „indokolatlan” pótlékok eltörlését, intézmények összevonását és felszámolását is jelentik. A kiadások csökkentésével év végéig mintegy 6 milliárd lejes megtakarítást akarnak elérni.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
1 hozzászólás