
Gondok Székelyudvarhelyen. A legtöbb alkalmazottat a textiliparból bocsátanak el. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Több mint 800-an váltak, válnak munkanélkülivé Hargita megyében júliustól, illetve augusztustól. Az elbocsátások hátterében legfőképpen a koronavírus okozta gazdasági válság áll. A leépítési hullám legnagyobb mértékben a székelyudvarhelyi munkaerőpiacot sújtja, ugyanis a város két nagy textilipari vállalkozásától összesen mintegy 550 embert bocsátanak el.
2020. július 06., 10:482020. július 06., 10:48
Július elejéig nem nőtt jelentős mértékben a munkanélküliség Hargita megyében – a regisztrált munkanélküliek száma a májusi adatokhoz képest júniusban mintegy 180-nal nőtt –, részben azért, mert a korábbi időszakban a vállalkozások, amelyek nem működhettek, élhettek az állami bértámogatással igényelhető kényszerszabadságok lehetőségével. Június eleje óta azonban ez már csak azoknak a cégeknek biztosított, amelyek a járványügyi intézkedések miatt továbbra sem folytathatják tevékenységüket. A leállás utáni újraindulás azonban nem mindenhol sikerül, emiatt
A hivatalos adatokról Jánó Edit, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség osztályvezetője tájékoztatta a Székelyhont, kérdésünkre elmondva, hogy
A legtöbben Székelyudvarhelyen válnak munkanélkülivé, ugyanis a város két nagy textilipari vállalkozása mintegy 550 alkalmazottjának bontja fel a munkaszerződését. A vendéglátóipari szektorban főként rendezvényszervező vállalkozások kénytelen elbocsátani alkalmazottaikat.
Mivel az elmúlt hónapokra állami bértámogatást igényelve rendelhettek el kényszerszabadságokat a munkáltatók, az csak az elkövetkező hónapokban derül ki, hogy a vállalkozások tudják-e folytatni tevékenységüket teljes kapacitással.
„Mivel finanszírozta az állam a kényszerszabadságot, tavalyhoz képest nem nőtt olyan mértékben a nyilvántartott munkanélküliek száma ebben az időszakban, hogy azt mondhatnánk, nőtt a munkanélküliség. Augusztus elején, illetve szeptember elején fogjuk látni, hogy újra tudott indulni a gazdaság vagy nem” – közölte Jánó Edit. Erre vonatkozóan bizakodásra okot adó tendenciák már vannak, ugyanis a bértámogatást igénylő vállalkozások között az utolsó hónapban már voltak olyanok, amelyek csak fél hónapra kérték a juttatást.
A Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség júniusban összesítette a májusban elrendelt kényszerszabadságok számát is. Eszerint a tavasz utolsó hónapjában – amely egyszersmind az utolsó hónap volt, amikor bármilyen cég igényelhetett állami bértámogatást, ha a járvány következtében ideiglenesen kénytelen volt felfüggeszteni alkalmazottai munkaszerződését – 1902 Hargita megyei vállalkozásnak összesen 13 090 alkalmazottja volt kényszerszabadságon. Az ő bértámogatásaikra közel 19 millió lejt utalt ki a megyének az állam.
Amint arról korábban már írtunk, az azt megelőző hónapban, azaz áprilisban 2002 cég 14 451 dolgozója, márciusban pedig – a szükségállapot bevezetésének, illetve a bértámogatás-igénylés megteremtésének a hónapjában – 670 vállalkozás 4071 dolgozója került kényszerszabadságra Hargita megyében.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
Sokak számára nem adatok meg a lehetőség, hogy személyesen legyen jelen a csíksomlyói pünkösdi búcsún. A világhálónak köszönhetően azonban élőben követhető a búcsús szentmise és az azt megelőző események.
Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.
Keresztalják, lovas zarándokok, autóval, zarándokvonattal vagy éppen busszal érkező erdélyi és anyaországi magyarok találkoznak idén is Csíksomlyón, a pünkösdszombati búcsún. Kövesse élőben a búcsú történéseit a Székelyhonon!
szóljon hozzá!