
Gondok Székelyudvarhelyen. A legtöbb alkalmazottat a textiliparból bocsátanak el. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Több mint 800-an váltak, válnak munkanélkülivé Hargita megyében júliustól, illetve augusztustól. Az elbocsátások hátterében legfőképpen a koronavírus okozta gazdasági válság áll. A leépítési hullám legnagyobb mértékben a székelyudvarhelyi munkaerőpiacot sújtja, ugyanis a város két nagy textilipari vállalkozásától összesen mintegy 550 embert bocsátanak el.
2020. július 06., 10:482020. július 06., 10:48
Július elejéig nem nőtt jelentős mértékben a munkanélküliség Hargita megyében – a regisztrált munkanélküliek száma a májusi adatokhoz képest júniusban mintegy 180-nal nőtt –, részben azért, mert a korábbi időszakban a vállalkozások, amelyek nem működhettek, élhettek az állami bértámogatással igényelhető kényszerszabadságok lehetőségével. Június eleje óta azonban ez már csak azoknak a cégeknek biztosított, amelyek a járványügyi intézkedések miatt továbbra sem folytathatják tevékenységüket. A leállás utáni újraindulás azonban nem mindenhol sikerül, emiatt
A hivatalos adatokról Jánó Edit, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség osztályvezetője tájékoztatta a Székelyhont, kérdésünkre elmondva, hogy
A legtöbben Székelyudvarhelyen válnak munkanélkülivé, ugyanis a város két nagy textilipari vállalkozása mintegy 550 alkalmazottjának bontja fel a munkaszerződését. A vendéglátóipari szektorban főként rendezvényszervező vállalkozások kénytelen elbocsátani alkalmazottaikat.
Mivel az elmúlt hónapokra állami bértámogatást igényelve rendelhettek el kényszerszabadságokat a munkáltatók, az csak az elkövetkező hónapokban derül ki, hogy a vállalkozások tudják-e folytatni tevékenységüket teljes kapacitással.
„Mivel finanszírozta az állam a kényszerszabadságot, tavalyhoz képest nem nőtt olyan mértékben a nyilvántartott munkanélküliek száma ebben az időszakban, hogy azt mondhatnánk, nőtt a munkanélküliség. Augusztus elején, illetve szeptember elején fogjuk látni, hogy újra tudott indulni a gazdaság vagy nem” – közölte Jánó Edit. Erre vonatkozóan bizakodásra okot adó tendenciák már vannak, ugyanis a bértámogatást igénylő vállalkozások között az utolsó hónapban már voltak olyanok, amelyek csak fél hónapra kérték a juttatást.
A Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség júniusban összesítette a májusban elrendelt kényszerszabadságok számát is. Eszerint a tavasz utolsó hónapjában – amely egyszersmind az utolsó hónap volt, amikor bármilyen cég igényelhetett állami bértámogatást, ha a járvány következtében ideiglenesen kénytelen volt felfüggeszteni alkalmazottai munkaszerződését – 1902 Hargita megyei vállalkozásnak összesen 13 090 alkalmazottja volt kényszerszabadságon. Az ő bértámogatásaikra közel 19 millió lejt utalt ki a megyének az állam.
Amint arról korábban már írtunk, az azt megelőző hónapban, azaz áprilisban 2002 cég 14 451 dolgozója, márciusban pedig – a szükségállapot bevezetésének, illetve a bértámogatás-igénylés megteremtésének a hónapjában – 670 vállalkozás 4071 dolgozója került kényszerszabadságra Hargita megyében.
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor kedden este kijelentette, hogy a kormánynak a korábbi döntését felülvizsgálva a felére kellene csökkentenie helyi adókat és illetéket, mert „nem lehet a nép ellenében kormányozni”.
Noha az európai uniós elvárásoktól messze elmarad a hulladék-újrahasznosítás aránya Hargita megyében, a gyergyóremetei hulladéklerakó láthatóan nagyot javított a megye hulladékgazdálkodási adatain. A települések között viszont nagy különbségek vannak.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond szerint jelenleg egyetlen pártnak sem érdeke a kormány megbuktatása, mert „ebben a Románia számára sorsdöntő időszakban” senkinek sem áll érdekében a kormányválság.
A gyermeknevelési díj egészségbiztosítási járulékkötelezettségének (CASS) eltörlését sürgette kedden a Facebook-oldalán a munkaügyi miniszter.
A Országos Kifizetési és Szociális Felügyeleti Ügynökség (ANPIS) kedden bejelentette, hogy ebben a hónapban korábban utalják a szociális juttatásokat, mivel február 8., a megszokott kifizetési nap vasárnapra esik.
Hivatalos lépéseket tesznek a kormánynál az adóterhek mérséklése érdekében: a helyi adók felülvizsgálatát kezdeményezik – jelentette be az RMDSZ. A szövetség szerint a kormány sürgősségi kormányrendelettel lépni tud.
Idén januárban 33 százalékkal kevesebb új autót helyeztek forgalomba Romániában, mint 2025 első hónapjában – derül ki a Gépkocsigyártók és Importőrök Egyesületének (APIA) kedden közzétett előzetes adataiból.
Mihai Fifor szociáldemokrata párti képviselő szerint Ilie Bolojan miniszterelnök megszorító intézkedései az ország stabilitásának legfőbb pilléreit gyengítik.
A várakozás, bizakodás ellenére úgy tűnik, nincs lehetőség arra, hogy a helyi önkormányzatok csökkentsék a 2026-os évre vonatkozó helyi adók mértékét. A pénzügyminisztérium álláspontja szerint ez törvénybe ütköző lenne.
Vizsgálatot indított a Szeben megyei gyermekvédelem annál a kürpödi (Chirpăr) családnál, amelynek két gyermeke egy patakba fulladt hétfőn.
szóljon hozzá!