
Gondok Székelyudvarhelyen. A legtöbb alkalmazottat a textiliparból bocsátanak el. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Több mint 800-an váltak, válnak munkanélkülivé Hargita megyében júliustól, illetve augusztustól. Az elbocsátások hátterében legfőképpen a koronavírus okozta gazdasági válság áll. A leépítési hullám legnagyobb mértékben a székelyudvarhelyi munkaerőpiacot sújtja, ugyanis a város két nagy textilipari vállalkozásától összesen mintegy 550 embert bocsátanak el.
2020. július 06., 10:482020. július 06., 10:48
Július elejéig nem nőtt jelentős mértékben a munkanélküliség Hargita megyében – a regisztrált munkanélküliek száma a májusi adatokhoz képest júniusban mintegy 180-nal nőtt –, részben azért, mert a korábbi időszakban a vállalkozások, amelyek nem működhettek, élhettek az állami bértámogatással igényelhető kényszerszabadságok lehetőségével. Június eleje óta azonban ez már csak azoknak a cégeknek biztosított, amelyek a járványügyi intézkedések miatt továbbra sem folytathatják tevékenységüket. A leállás utáni újraindulás azonban nem mindenhol sikerül, emiatt
A hivatalos adatokról Jánó Edit, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség osztályvezetője tájékoztatta a Székelyhont, kérdésünkre elmondva, hogy
A legtöbben Székelyudvarhelyen válnak munkanélkülivé, ugyanis a város két nagy textilipari vállalkozása mintegy 550 alkalmazottjának bontja fel a munkaszerződését. A vendéglátóipari szektorban főként rendezvényszervező vállalkozások kénytelen elbocsátani alkalmazottaikat.
Mivel az elmúlt hónapokra állami bértámogatást igényelve rendelhettek el kényszerszabadságokat a munkáltatók, az csak az elkövetkező hónapokban derül ki, hogy a vállalkozások tudják-e folytatni tevékenységüket teljes kapacitással.
„Mivel finanszírozta az állam a kényszerszabadságot, tavalyhoz képest nem nőtt olyan mértékben a nyilvántartott munkanélküliek száma ebben az időszakban, hogy azt mondhatnánk, nőtt a munkanélküliség. Augusztus elején, illetve szeptember elején fogjuk látni, hogy újra tudott indulni a gazdaság vagy nem” – közölte Jánó Edit. Erre vonatkozóan bizakodásra okot adó tendenciák már vannak, ugyanis a bértámogatást igénylő vállalkozások között az utolsó hónapban már voltak olyanok, amelyek csak fél hónapra kérték a juttatást.
A Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség júniusban összesítette a májusban elrendelt kényszerszabadságok számát is. Eszerint a tavasz utolsó hónapjában – amely egyszersmind az utolsó hónap volt, amikor bármilyen cég igényelhetett állami bértámogatást, ha a járvány következtében ideiglenesen kénytelen volt felfüggeszteni alkalmazottai munkaszerződését – 1902 Hargita megyei vállalkozásnak összesen 13 090 alkalmazottja volt kényszerszabadságon. Az ő bértámogatásaikra közel 19 millió lejt utalt ki a megyének az állam.
Amint arról korábban már írtunk, az azt megelőző hónapban, azaz áprilisban 2002 cég 14 451 dolgozója, márciusban pedig – a szükségállapot bevezetésének, illetve a bértámogatás-igénylés megteremtésének a hónapjában – 670 vállalkozás 4071 dolgozója került kényszerszabadságra Hargita megyében.
Kedd délutánra és estére hőségre, illetve zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Kimutatást kért a fejlesztési minisztérium az önkormányzatoktól az Országos Helyreállítási Alap (PNRR) keretéből finanszírozott beruházások kivitelezési stádiumáról. Arra kíváncsiak, hogy ezek elkészülnek-e határidőre vagy sem.
Megjelent a Hivatalos Közlönyben a középiskolások új opcionális tantárgya, a térinformatika (GIS) tanterve – közölte kedden az oktatási minisztérium.
Nicușor Dan államfő kedden újabb egyeztetéseket folytat a parlamenti pártok delegációival egy új miniszterelnök-jelölt nevesítése érdekében.
Nem kaptak konkrét ígéreteket az ügyvivő kormány képviselőitől, ezért a Sanitas szakszervezet folytatja a két hete megkezdett japánsztrájkot az egészségügyi, valamint a szociális ellátórendszerben.
Nyolc megye összesen 21 településén okozott károkat a rossz idő az elmúlt 24 órában – tájékoztat a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztálya (DSU).
Romániának sürgősen teljes jogkörű kormányra van szüksége – jelentette ki kedden Ilie Bolojan ügyvivő kormányfő.
Mihai Fifor szociáldemokrata párti képviselő szerint a Veștea-kormány beiktatásának elutasításával bebizonyosodott, hogy a többi párt valójában ugyanazt a célt követi: „a hatalmat bármi áron”.
Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök hétfő este kijelentette, hogy felelősen kezelte a kormányalakítást, és jó szándékkal vállalta ezt a feladatot.
Nem szavazott bizalmat a parlament hétfői ülésén Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök kormányának.
szóljon hozzá!