
Gondok Székelyudvarhelyen. A legtöbb alkalmazottat a textiliparból bocsátanak el. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Több mint 800-an váltak, válnak munkanélkülivé Hargita megyében júliustól, illetve augusztustól. Az elbocsátások hátterében legfőképpen a koronavírus okozta gazdasági válság áll. A leépítési hullám legnagyobb mértékben a székelyudvarhelyi munkaerőpiacot sújtja, ugyanis a város két nagy textilipari vállalkozásától összesen mintegy 550 embert bocsátanak el.
2020. július 06., 10:482020. július 06., 10:48
Július elejéig nem nőtt jelentős mértékben a munkanélküliség Hargita megyében – a regisztrált munkanélküliek száma a májusi adatokhoz képest júniusban mintegy 180-nal nőtt –, részben azért, mert a korábbi időszakban a vállalkozások, amelyek nem működhettek, élhettek az állami bértámogatással igényelhető kényszerszabadságok lehetőségével. Június eleje óta azonban ez már csak azoknak a cégeknek biztosított, amelyek a járványügyi intézkedések miatt továbbra sem folytathatják tevékenységüket. A leállás utáni újraindulás azonban nem mindenhol sikerül, emiatt
A hivatalos adatokról Jánó Edit, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség osztályvezetője tájékoztatta a Székelyhont, kérdésünkre elmondva, hogy
A legtöbben Székelyudvarhelyen válnak munkanélkülivé, ugyanis a város két nagy textilipari vállalkozása mintegy 550 alkalmazottjának bontja fel a munkaszerződését. A vendéglátóipari szektorban főként rendezvényszervező vállalkozások kénytelen elbocsátani alkalmazottaikat.
Mivel az elmúlt hónapokra állami bértámogatást igényelve rendelhettek el kényszerszabadságokat a munkáltatók, az csak az elkövetkező hónapokban derül ki, hogy a vállalkozások tudják-e folytatni tevékenységüket teljes kapacitással.
„Mivel finanszírozta az állam a kényszerszabadságot, tavalyhoz képest nem nőtt olyan mértékben a nyilvántartott munkanélküliek száma ebben az időszakban, hogy azt mondhatnánk, nőtt a munkanélküliség. Augusztus elején, illetve szeptember elején fogjuk látni, hogy újra tudott indulni a gazdaság vagy nem” – közölte Jánó Edit. Erre vonatkozóan bizakodásra okot adó tendenciák már vannak, ugyanis a bértámogatást igénylő vállalkozások között az utolsó hónapban már voltak olyanok, amelyek csak fél hónapra kérték a juttatást.
A Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség júniusban összesítette a májusban elrendelt kényszerszabadságok számát is. Eszerint a tavasz utolsó hónapjában – amely egyszersmind az utolsó hónap volt, amikor bármilyen cég igényelhetett állami bértámogatást, ha a járvány következtében ideiglenesen kénytelen volt felfüggeszteni alkalmazottai munkaszerződését – 1902 Hargita megyei vállalkozásnak összesen 13 090 alkalmazottja volt kényszerszabadságon. Az ő bértámogatásaikra közel 19 millió lejt utalt ki a megyének az állam.
Amint arról korábban már írtunk, az azt megelőző hónapban, azaz áprilisban 2002 cég 14 451 dolgozója, márciusban pedig – a szükségállapot bevezetésének, illetve a bértámogatás-igénylés megteremtésének a hónapjában – 670 vállalkozás 4071 dolgozója került kényszerszabadságra Hargita megyében.
Románia képes megvédeni magát a drónincidensekkel szemben, hozzávetőleg egy éven belül teljesen működőképes lesz a védelmi rendszer – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
A képviselőház és a szenátus szerdai együttes ülésén felolvasták az Állítsuk meg a gazdaság lerombolását, a lakosság elszegényítését és az állami vagyon kiárusítását célzó Bolojan-tervet! című bizalmatlansági indítványt.
Kelemen Hunor szerint egy életképes alternatívát is fel kellene mutatniuk azoknak, akik meg akarják buktatni a kormányt.
A felszerelt sótalanító berendezések folyamatosan működnek, hiszen a Kis-Küküllő vize most is több sót tartalmaz, mint kellene. Az Aquaserv igazgatója a Székelyhonnak elmondta, hogy fel vannak készülve a Korond-patak esetleges áradására.
A Hargita Megyei Törvényszék első fokon húsz év letöltendő szabadságvesztésre ítélte P. Zoltánt, aki a Gyergyóditróhoz tartozó Orotván tavaly elkövetett emberölés miatt került a vádlottak padjára. Az ítélet nem jogerős.
Kelemen Hunor szerdán kijelentette, hogy Zakariás Zoltán képviselő kétszer is az RMDSZ támogatásával jutott be a parlamentbe, most pedig „gondolt egyet”, és most független akar lenni.
Az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke, Dumitru Chisăliță szerint a következő napokban 9,4-9,6 lejre emelkedhet a gázolaj literenkénti ára.
Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint nem véletlen, hogy a kormányválság „éppen most robban ki, amikor a katonák, rendőrök, titkosszolgálatok előjogai kerülnének terítékre”. A Bolojan-kormányról május 5-én szavaznak a parlamentben.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) első alelnöke, Ciprian Ciucu szerint Romániában nincs törésvonal az európai elkötelezettségű erők táborában, hanem egy privilégiumait őrző „korrupt rendszer” és egy reformpárti irányzat áll szemben egymással.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) szerdán bejelentette, hogy valamennyi államtitkári, államtitkárhelyettesi, prefektusi és alprefektusi tisztséget betöltő politikusa benyújtotta lemondását – írja az Agerpres.
szóljon hozzá!