
Gondok Székelyudvarhelyen. A legtöbb alkalmazottat a textiliparból bocsátanak el. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Több mint 800-an váltak, válnak munkanélkülivé Hargita megyében júliustól, illetve augusztustól. Az elbocsátások hátterében legfőképpen a koronavírus okozta gazdasági válság áll. A leépítési hullám legnagyobb mértékben a székelyudvarhelyi munkaerőpiacot sújtja, ugyanis a város két nagy textilipari vállalkozásától összesen mintegy 550 embert bocsátanak el.
2020. július 06., 10:482020. július 06., 10:48
Július elejéig nem nőtt jelentős mértékben a munkanélküliség Hargita megyében – a regisztrált munkanélküliek száma a májusi adatokhoz képest júniusban mintegy 180-nal nőtt –, részben azért, mert a korábbi időszakban a vállalkozások, amelyek nem működhettek, élhettek az állami bértámogatással igényelhető kényszerszabadságok lehetőségével. Június eleje óta azonban ez már csak azoknak a cégeknek biztosított, amelyek a járványügyi intézkedések miatt továbbra sem folytathatják tevékenységüket. A leállás utáni újraindulás azonban nem mindenhol sikerül, emiatt
A hivatalos adatokról Jánó Edit, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség osztályvezetője tájékoztatta a Székelyhont, kérdésünkre elmondva, hogy
A legtöbben Székelyudvarhelyen válnak munkanélkülivé, ugyanis a város két nagy textilipari vállalkozása mintegy 550 alkalmazottjának bontja fel a munkaszerződését. A vendéglátóipari szektorban főként rendezvényszervező vállalkozások kénytelen elbocsátani alkalmazottaikat.
Mivel az elmúlt hónapokra állami bértámogatást igényelve rendelhettek el kényszerszabadságokat a munkáltatók, az csak az elkövetkező hónapokban derül ki, hogy a vállalkozások tudják-e folytatni tevékenységüket teljes kapacitással.
„Mivel finanszírozta az állam a kényszerszabadságot, tavalyhoz képest nem nőtt olyan mértékben a nyilvántartott munkanélküliek száma ebben az időszakban, hogy azt mondhatnánk, nőtt a munkanélküliség. Augusztus elején, illetve szeptember elején fogjuk látni, hogy újra tudott indulni a gazdaság vagy nem” – közölte Jánó Edit. Erre vonatkozóan bizakodásra okot adó tendenciák már vannak, ugyanis a bértámogatást igénylő vállalkozások között az utolsó hónapban már voltak olyanok, amelyek csak fél hónapra kérték a juttatást.
A Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség júniusban összesítette a májusban elrendelt kényszerszabadságok számát is. Eszerint a tavasz utolsó hónapjában – amely egyszersmind az utolsó hónap volt, amikor bármilyen cég igényelhetett állami bértámogatást, ha a járvány következtében ideiglenesen kénytelen volt felfüggeszteni alkalmazottai munkaszerződését – 1902 Hargita megyei vállalkozásnak összesen 13 090 alkalmazottja volt kényszerszabadságon. Az ő bértámogatásaikra közel 19 millió lejt utalt ki a megyének az állam.
Amint arról korábban már írtunk, az azt megelőző hónapban, azaz áprilisban 2002 cég 14 451 dolgozója, márciusban pedig – a szükségállapot bevezetésének, illetve a bértámogatás-igénylés megteremtésének a hónapjában – 670 vállalkozás 4071 dolgozója került kényszerszabadságra Hargita megyében.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
szóljon hozzá!