„Szerintem a tízezret meghaladjuk” – fogalmazott ezzel kapcsolatban Tiberiu Pănescu. Vannak olyan cégek is, amelyeknek a működtetői a szükségállapot után már egyáltalán nem, vagy csak kisebb személyzettel tudják újraindítani vállalkozásukat, ők végleges létszámcsökkentésről döntöttek, azaz felbontották a munkaszerződéseket, illetve azoknak egy részét, de akad köztük olyan is, aki

A munkanélküliségre vonatkozóan már megvannak az április adatok is, és amint arról a megyei munkaerő-elhelyező ügynökség vezérigazgatója tájékoztatott, a szükségállapot bevezetésétől április végéig, azaz másfél hónap alatt 916 személy vált munkanélkülivé Hargita megyében, közülük 462-en áprilisban, továbbá bejelentkezett még 70 olyan munkanélküli is az ügynökséghez, akik már nem jogosultak segélyre, de munkát keresnek. Állásajánlat azonban nemigen van, és várhatóan lassan indul majd újra a munkaerőpiac is. Tiberiu Pănescu szerint

A lassú újraindulást valószínűsíti az alapján is, hogy Klaus Johannis keddi bejelentése szerint az államnak szándékában áll meghosszabbítani azt az időszakot, amelyre biztosítja a 75 százalékos bértámogatást a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak esetében. Így valószínűleg csak azok a vállalkozások indítják majd újra teljes gőzzel tevékenységüket május 15-től, amelyek teljes egészében azonnal vissza tudják szerezni azt a piacot, amelyet március óta részben vagy teljesen elveszítettek.

Becslés: harmincezer alkalmazott kényszerszabadságon Maros megyében

Márciusban Maros megyében 8900 alkalmazottat küldtek kényszerszabadságra a megyében működő cégek. Leginkább a szállodaiparban és a vendéglátásban dolgozók szünetelnek, de termelőegységek, varrodák, gyárak is bezártak.

A Maros Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség igazgatója, Gheorghe Ștef arra számít, hogy az elkövetkezőkben a kényszerszabadságra vonatkozó kérések száma sokkal nagyobb lesz, hiszen a hónap első napjaiban már 1300 cég nyújtott be ilyen jellegű kérést áprilisra, és nagyon sokan érdeklődtek az eljárásról. Az igazgató szerint

Az igazgató felhívta a cégek figyelmét, hogy a kényszerszabadságra vonatkozó kéréseket és a csatolt iratokat minden esetben a cég vezetőjének kell aláírnia, nem elegendő, ha a könyvelő teszi meg ezt.

Hivatalosan az államnak a kérés benyújtásától számított 14 napon belül kellene utalnia a kényszerszabadságra járó összeget, de ez nem minden esetben történik így. Maros megyében többen jelezték, hogy áprilisban a márciusra esedékes összeget a kérés benyújtását követő 20–22. napra utalták a cégeknek, akik maguk során csak akkor továbbíthatták az alkalmazottaknak.