A kényszerszabadságok második hulláma jóval nagyobb lesz, mint az első

Meghaladta a kétmillió lejt a márciusban kényszerszabadságra küldött alkalmazottak bértámogatásaira kiutalt állami segély értéke Hargita megyében. A koronavírus-járvány miatti kényszerleállások okán szabadságra küldött alkalmazottak alapbérének a 75 százalékát támogatásként biztosítja az állam, a márciusi költségek kiegyenlítésére mintegy 2,15 millió lejt utalt ki az állam Hargita megye számára – tudtuk meg Tiberiu Pănescutól, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség vezérigazgatójától.

A márciusra vonatkozó adatok szerint Hargita megyében 670 munkaadó összesen 4071 alkalmazottat volt kénytelen kényszerszabadságra küldeni.

Az áprilistól elrendelt kényszerszabadságok állami bértámogatására vonatkozó kéréseket május végéig kell benyújtsák a munkáltatók az ügynökséghez, így erről még nincsenek pontos adatok, de

afelől nincs kétség, hogy áprilistól még többen kerültek kényszerszabadságra, mint márciusban.

„Szerintem a tízezret meghaladjuk” – fogalmazott ezzel kapcsolatban Tiberiu Pănescu. Vannak olyan cégek is, amelyeknek a működtetői a szükségállapot után már egyáltalán nem, vagy csak kisebb személyzettel tudják újraindítani vállalkozásukat, ők végleges létszámcsökkentésről döntöttek, azaz felbontották a munkaszerződéseket, illetve azoknak egy részét, de akad köztük olyan is, aki

nem várta meg az állami bértámogatás bevezetését és elhamarkodottan leépítéseket végzett vállalkozásánál.

A munkanélküliségre vonatkozóan már megvannak az április adatok is, és amint arról a megyei munkaerő-elhelyező ügynökség vezérigazgatója tájékoztatott, a szükségállapot bevezetésétől április végéig, azaz másfél hónap alatt 916 személy vált munkanélkülivé Hargita megyében, közülük 462-en áprilisban, továbbá bejelentkezett még 70 olyan munkanélküli is az ügynökséghez, akik már nem jogosultak segélyre, de munkát keresnek. Állásajánlat azonban nemigen van, és várhatóan lassan indul majd újra a munkaerőpiac is. Tiberiu Pănescu szerint

valószínűleg május közepe után mozdul ki a holtpontról a piac, de várhatóan csak júniustól lehet fokozatos fellendülésre számítani.

A lassú újraindulást valószínűsíti az alapján is, hogy Klaus Johannis keddi bejelentése szerint az államnak szándékában áll meghosszabbítani azt az időszakot, amelyre biztosítja a 75 százalékos bértámogatást a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak esetében. Így valószínűleg csak azok a vállalkozások indítják majd újra teljes gőzzel tevékenységüket május 15-től, amelyek teljes egészében azonnal vissza tudják szerezni azt a piacot, amelyet március óta részben vagy teljesen elveszítettek.

Márciusban Maros megyében 8900 alkalmazottat küldtek kényszerszabadságra a megyében működő cégek. Leginkább a szállodaiparban és a vendéglátásban dolgozók szünetelnek, de termelőegységek, varrodák, gyárak is bezártak.

A Maros Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség igazgatója, Gheorghe Ștef arra számít, hogy az elkövetkezőkben a kényszerszabadságra vonatkozó kérések száma sokkal nagyobb lesz, hiszen a hónap első napjaiban már 1300 cég nyújtott be ilyen jellegű kérést áprilisra, és nagyon sokan érdeklődtek az eljárásról. Az igazgató szerint

a márciusi hónaphoz képest áprilisban a cégek száma kétszer akkora lesz, és becslése szerint akár 30 ezerre rúghat a Maros megyei kényszerszabadságon lévők száma.

Az igazgató felhívta a cégek figyelmét, hogy a kényszerszabadságra vonatkozó kéréseket és a csatolt iratokat minden esetben a cég vezetőjének kell aláírnia, nem elegendő, ha a könyvelő teszi meg ezt.

Hivatalosan az államnak a kérés benyújtásától számított 14 napon belül kellene utalnia a kényszerszabadságra járó összeget, de ez nem minden esetben történik így. Maros megyében többen jelezték, hogy áprilisban a márciusra esedékes összeget a kérés benyújtását követő 20–22. napra utalták a cégeknek, akik maguk során csak akkor továbbíthatták az alkalmazottaknak.