
Június elsejétől már csak azok a cégek kérhetik a kényszer szabadságra biztosított bértámogatást, amelyek a korlátozások miatt nem működhetnek. Képünk illusztráció
Fotó: MTI/Kovács Tamás
A márciusi adatokhoz képest megháromszorozódott a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak száma Hargita megyében április végéig. Az aggodalomra okot adó kérdés azonban az, hogy a kényszerszabadság idejére biztosított állami bértámogatások korlátozása után a cégek visszaveszik vagy elbocsátják a szóban forgó alkalmazottakat: azaz milyen mértékben sikerül újraindítani a gazdaságot.
2020. június 02., 15:552020. június 02., 15:55
Megközelítette a 15 ezret a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak száma a szükségállapot első teljes hónapjának a végéig, azaz április utolsó napjáig Hargita megyében. Ez háromszoros növekedést jelent a márciusi adatokhoz képest.
Az áprilisban felfüggesztett munkaszerződésekről május végéig kellett jelentést tegyenek a cégek a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökségnél, és kérhették az állami bértámogatást a szóban forgó alkalmazottak számára.
– tájékoztatta lapunkat az adatokról Tiberiu Pănescu, a megyei munkaerő-elhelyező ügynökség vezérigazgatója. Megjegyezte ugyanakkor, hogy ez a szám magában foglalja a márciusban kényszerszabadságra küldött 4071 dolgozó jelentős részét is, hiszen nem valószínű, hogy őket áprilistól már újra foglalkoztatni tudták a nehéz helyzetbe került cégek. A koronavírus-járvány miatti kényszerleállások okán szabadságra küldött alkalmazottak alapbérének a 75 százalékát támogatásként biztosítja az állam. Az e célból Hargita megye számára áprilisban kiutalt összeg meghaladja a 23 millió lejt, ez több mint a tízszerese a márciusi értéknek.
A kényszerszabadságok idejére biztosított állami bértámogatást szabályozó, a Hivatalos Közlönyben pénteken megjelent sürgősségi kormányrendelet értelmében
Ezek viszont egészen addig jogosultak lesznek a juttatásra, amíg a tevékenységükre vonatkozó korlátozások meg nem szűnnek. Ugyanakkor – a korábbi, egymásnak ellentmondó előírások keltette zavart eloszlatva – tisztázódott az is, hogy nem a szükségállapot végéig – azaz május 15-ig –, hanem május végéig biztosítja az állam a 75 százalékos bértámogatást minden kényszerszabadságra küldött alkalmazott esetében.
Ami a június elsejétől biztosított bértámogatásokat illeti, Tiberiu Pănescu reményei szerint a szakminisztérium a tevékenységi területet meghatározó kódok – azaz CAEN kódok – alapján határozza majd meg, hogy mely vállalkozások kaphatják meg a juttatást. Erre azokban az esetekben lesz majd szükség, amikor egy vállalkozás olyan tevékenységet is folytat, amelyre nem vonatkozik a korlátozás, illetve olyat is, amelyre igen. Az ügynökség vezérigazgatója példaként egy olyan panzió esetét, hozta fel, amely vendéglőt is működtet – előbbi tevékenységre ugyanis június elsejétől már nem, utóbbira azonban továbbra is érvényesek maradnak a korlátozások.
Az állam az alkalmazások ösztönzése érdekében is bevezet, illetve megnövel különböző juttatásokat – tudtuk meg a megyei munkaerő-elhelyező ügynökség vezetőjétől. Ezek egyike szintén bértámogatás:
A másik állami támogatást 29 évesnél fiatalabb vagy 50 évnél idősebb munkavállaló alkalmazása esetén kérheti a munkaadó. Ez az eddigi havi 2250 lej helyett 2500 lejt jelent majd 12 hónapon keresztül, azzal a feltétellel, hogy a támogatás megszűnése után még 12 hónapig nem bonthatja fel alkalmazottja munkaszerződését a munkáltató.
Ahhoz azonban, hogy a juttatások meghozzák a várt eredményt, a gazdaság mielőbbi újraindulására van szükség, valós forgalomnövekedés nélkül ugyanis kérdéses, hogy a cégek vállalják-e a legkevesebb kilenc hónapos alkalmazási kötelezettséget a 45 százalékos bértámogatásból három hónap alatt összeálló 1,35 fizetésért cserébe. Tiberiu Pănescu szerint elképzelhető, hogy a cégek, amelyek kényszerszabadságra küldték alkalmazottaik egy részét, kockázatmentesebbnek tartják majd azt a megoldást, hogy bértámogatás igénylése nélkül – így az ezzel járó kötöttségeket is elkerülve – veszik vissza a dolgozókat. Arra a kérdésre, hogy miként alakul a munkaerőpiac újraindulása, várhatóan az ügynökséghez július végéig beérkező júniusi adatok adnak majd választ.
Szimbolikus időpontban, magyarországi idő szerint 19 óra 56 perckor indult újra kedd este az M1 műsora, miután délután az új vezetés leállította a hírszolgáltatást.
Védelmi és biztonsági beruházásokat finanszírozó nemzetközi pénzintézet létrehozásáról írt alá szándéknyilatkozatot kilenc ország az ankarai NATO-csúcson – jelentette be kedden Nicușor Dan román elnök.
Egyetlen igénylést sem kapott még a csíkszeredai városháza annak érdekében, hogy valaki játéktermet szeretne nyitni a város peremén kijelölt, erre a célra megfelelő övezetben. A városközpontban, lakóövezetekben viszont zárnak be a játéktermek.
Szimbolikus időpontban, helyi idő szerint 19.56-kor elindult az átmeneti adás az M1 csatornán Bacsó Péter A tanú című filmjével – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedd este az MTI-vel.
Az egészségügyi minisztérium 7621 betöltetlen álláshelyet készül felszabadítani az állami egészségügyi intézményekben.
Elsötétült az M1 képernyője, a Kossuth Rádió helyén pedig a Bartók Rádió műsora hallgatható.
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautó-program, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Az emberi és anyagi erőforrások hatékonyabb kihasználása, a közös országos és uniós pályázatok jobb kiaknázása érdekében egészségügyi konzorciumot hoztak létre Marosvásárhelyen. A rivalizálás helyett összefogtak a beteg gyógyulása érdekében.
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.
szóljon hozzá!