
Június elsejétől már csak azok a cégek kérhetik a kényszer szabadságra biztosított bértámogatást, amelyek a korlátozások miatt nem működhetnek. Képünk illusztráció
Fotó: MTI/Kovács Tamás
A márciusi adatokhoz képest megháromszorozódott a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak száma Hargita megyében április végéig. Az aggodalomra okot adó kérdés azonban az, hogy a kényszerszabadság idejére biztosított állami bértámogatások korlátozása után a cégek visszaveszik vagy elbocsátják a szóban forgó alkalmazottakat: azaz milyen mértékben sikerül újraindítani a gazdaságot.
2020. június 02., 15:552020. június 02., 15:55
Megközelítette a 15 ezret a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak száma a szükségállapot első teljes hónapjának a végéig, azaz április utolsó napjáig Hargita megyében. Ez háromszoros növekedést jelent a márciusi adatokhoz képest.
Az áprilisban felfüggesztett munkaszerződésekről május végéig kellett jelentést tegyenek a cégek a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökségnél, és kérhették az állami bértámogatást a szóban forgó alkalmazottak számára.
– tájékoztatta lapunkat az adatokról Tiberiu Pănescu, a megyei munkaerő-elhelyező ügynökség vezérigazgatója. Megjegyezte ugyanakkor, hogy ez a szám magában foglalja a márciusban kényszerszabadságra küldött 4071 dolgozó jelentős részét is, hiszen nem valószínű, hogy őket áprilistól már újra foglalkoztatni tudták a nehéz helyzetbe került cégek. A koronavírus-járvány miatti kényszerleállások okán szabadságra küldött alkalmazottak alapbérének a 75 százalékát támogatásként biztosítja az állam. Az e célból Hargita megye számára áprilisban kiutalt összeg meghaladja a 23 millió lejt, ez több mint a tízszerese a márciusi értéknek.
A kényszerszabadságok idejére biztosított állami bértámogatást szabályozó, a Hivatalos Közlönyben pénteken megjelent sürgősségi kormányrendelet értelmében
Ezek viszont egészen addig jogosultak lesznek a juttatásra, amíg a tevékenységükre vonatkozó korlátozások meg nem szűnnek. Ugyanakkor – a korábbi, egymásnak ellentmondó előírások keltette zavart eloszlatva – tisztázódott az is, hogy nem a szükségállapot végéig – azaz május 15-ig –, hanem május végéig biztosítja az állam a 75 százalékos bértámogatást minden kényszerszabadságra küldött alkalmazott esetében.
Ami a június elsejétől biztosított bértámogatásokat illeti, Tiberiu Pănescu reményei szerint a szakminisztérium a tevékenységi területet meghatározó kódok – azaz CAEN kódok – alapján határozza majd meg, hogy mely vállalkozások kaphatják meg a juttatást. Erre azokban az esetekben lesz majd szükség, amikor egy vállalkozás olyan tevékenységet is folytat, amelyre nem vonatkozik a korlátozás, illetve olyat is, amelyre igen. Az ügynökség vezérigazgatója példaként egy olyan panzió esetét, hozta fel, amely vendéglőt is működtet – előbbi tevékenységre ugyanis június elsejétől már nem, utóbbira azonban továbbra is érvényesek maradnak a korlátozások.
Az állam az alkalmazások ösztönzése érdekében is bevezet, illetve megnövel különböző juttatásokat – tudtuk meg a megyei munkaerő-elhelyező ügynökség vezetőjétől. Ezek egyike szintén bértámogatás:
A másik állami támogatást 29 évesnél fiatalabb vagy 50 évnél idősebb munkavállaló alkalmazása esetén kérheti a munkaadó. Ez az eddigi havi 2250 lej helyett 2500 lejt jelent majd 12 hónapon keresztül, azzal a feltétellel, hogy a támogatás megszűnése után még 12 hónapig nem bonthatja fel alkalmazottja munkaszerződését a munkáltató.
Ahhoz azonban, hogy a juttatások meghozzák a várt eredményt, a gazdaság mielőbbi újraindulására van szükség, valós forgalomnövekedés nélkül ugyanis kérdéses, hogy a cégek vállalják-e a legkevesebb kilenc hónapos alkalmazási kötelezettséget a 45 százalékos bértámogatásból három hónap alatt összeálló 1,35 fizetésért cserébe. Tiberiu Pănescu szerint elképzelhető, hogy a cégek, amelyek kényszerszabadságra küldték alkalmazottaik egy részét, kockázatmentesebbnek tartják majd azt a megoldást, hogy bértámogatás igénylése nélkül – így az ezzel járó kötöttségeket is elkerülve – veszik vissza a dolgozókat. Arra a kérdésre, hogy miként alakul a munkaerőpiac újraindulása, várhatóan az ügynökséghez július végéig beérkező júniusi adatok adnak majd választ.
Újraválasztották George Simiont a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökévé a párt vasárnapi gyulafehérvári kongresszusán. Simion egyedüli jelöltként indult a párt elnöki pozíciójáért.
Idén január elejétől október végéig 46.917 vállalkozás szűnt meg Romániában, 32,4 százalékkal több, mint tavaly ugyanebben az időszakban – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által közzétett adatokból.
A belügyminisztérium azt ajánlja az állampolgároknak, hogy a december 1-jei hosszú hétvégén lehetőleg ne reptessék a drónjaikat, mert az engedély nélküli drónhasználat veszélyeztetheti az emberek biztonságát.
Akár 10 centiméteres hóréteg is lerakódhat a hegyekben vasárnap estére az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) előrejelzése szerint.
Az adventi koszorú több egyszerű ünnepi dekorációnál: a várakozást és az elcsendesülést hirdeti. Csíkszentkirályon jártunk, ahol péntek este közösségi adventikoszorú-készítést szerveztek, szülők és gyerekek együtt alkottak.
A 3000 éves múlttal büszkélkedő város már akkor a szívem csücskébe került, amikor tavaly áprilisban, az albániai bortúráról való hazatértünkben oda is tettünk egy napos kitérőt. Bár valamelyest más arcát mutatta, Bari most sem okozott csalódást.
Advent első vasárnapján kis és nagy közösségekben, a városok és falvak közterein is meggyújtják a koszorú első gyertyáját, jelezve, hogy elkezdődött a karácsony fele vezető út.
Egy mezősályi halastóba esett, és az iszapba ragadt egy férfi szombaton este.
Leszakította a villanyvezetéket és egy autóra esett egy fa szombaton este Marosvásárhelyen.
Szombaton egy LPG-t (autógázat) szállító tartálykocsi borult árokba a 26-os országúton, Vaslui megyében.
szóljon hozzá!