
Június elsejétől már csak azok a cégek kérhetik a kényszer szabadságra biztosított bértámogatást, amelyek a korlátozások miatt nem működhetnek. Képünk illusztráció
Fotó: MTI/Kovács Tamás
A márciusi adatokhoz képest megháromszorozódott a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak száma Hargita megyében április végéig. Az aggodalomra okot adó kérdés azonban az, hogy a kényszerszabadság idejére biztosított állami bértámogatások korlátozása után a cégek visszaveszik vagy elbocsátják a szóban forgó alkalmazottakat: azaz milyen mértékben sikerül újraindítani a gazdaságot.
2020. június 02., 15:552020. június 02., 15:55
Megközelítette a 15 ezret a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak száma a szükségállapot első teljes hónapjának a végéig, azaz április utolsó napjáig Hargita megyében. Ez háromszoros növekedést jelent a márciusi adatokhoz képest.
Az áprilisban felfüggesztett munkaszerződésekről május végéig kellett jelentést tegyenek a cégek a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökségnél, és kérhették az állami bértámogatást a szóban forgó alkalmazottak számára.
– tájékoztatta lapunkat az adatokról Tiberiu Pănescu, a megyei munkaerő-elhelyező ügynökség vezérigazgatója. Megjegyezte ugyanakkor, hogy ez a szám magában foglalja a márciusban kényszerszabadságra küldött 4071 dolgozó jelentős részét is, hiszen nem valószínű, hogy őket áprilistól már újra foglalkoztatni tudták a nehéz helyzetbe került cégek. A koronavírus-járvány miatti kényszerleállások okán szabadságra küldött alkalmazottak alapbérének a 75 százalékát támogatásként biztosítja az állam. Az e célból Hargita megye számára áprilisban kiutalt összeg meghaladja a 23 millió lejt, ez több mint a tízszerese a márciusi értéknek.
A kényszerszabadságok idejére biztosított állami bértámogatást szabályozó, a Hivatalos Közlönyben pénteken megjelent sürgősségi kormányrendelet értelmében
Ezek viszont egészen addig jogosultak lesznek a juttatásra, amíg a tevékenységükre vonatkozó korlátozások meg nem szűnnek. Ugyanakkor – a korábbi, egymásnak ellentmondó előírások keltette zavart eloszlatva – tisztázódott az is, hogy nem a szükségállapot végéig – azaz május 15-ig –, hanem május végéig biztosítja az állam a 75 százalékos bértámogatást minden kényszerszabadságra küldött alkalmazott esetében.
Ami a június elsejétől biztosított bértámogatásokat illeti, Tiberiu Pănescu reményei szerint a szakminisztérium a tevékenységi területet meghatározó kódok – azaz CAEN kódok – alapján határozza majd meg, hogy mely vállalkozások kaphatják meg a juttatást. Erre azokban az esetekben lesz majd szükség, amikor egy vállalkozás olyan tevékenységet is folytat, amelyre nem vonatkozik a korlátozás, illetve olyat is, amelyre igen. Az ügynökség vezérigazgatója példaként egy olyan panzió esetét, hozta fel, amely vendéglőt is működtet – előbbi tevékenységre ugyanis június elsejétől már nem, utóbbira azonban továbbra is érvényesek maradnak a korlátozások.
Az állam az alkalmazások ösztönzése érdekében is bevezet, illetve megnövel különböző juttatásokat – tudtuk meg a megyei munkaerő-elhelyező ügynökség vezetőjétől. Ezek egyike szintén bértámogatás:
A másik állami támogatást 29 évesnél fiatalabb vagy 50 évnél idősebb munkavállaló alkalmazása esetén kérheti a munkaadó. Ez az eddigi havi 2250 lej helyett 2500 lejt jelent majd 12 hónapon keresztül, azzal a feltétellel, hogy a támogatás megszűnése után még 12 hónapig nem bonthatja fel alkalmazottja munkaszerződését a munkáltató.
Ahhoz azonban, hogy a juttatások meghozzák a várt eredményt, a gazdaság mielőbbi újraindulására van szükség, valós forgalomnövekedés nélkül ugyanis kérdéses, hogy a cégek vállalják-e a legkevesebb kilenc hónapos alkalmazási kötelezettséget a 45 százalékos bértámogatásból három hónap alatt összeálló 1,35 fizetésért cserébe. Tiberiu Pănescu szerint elképzelhető, hogy a cégek, amelyek kényszerszabadságra küldték alkalmazottaik egy részét, kockázatmentesebbnek tartják majd azt a megoldást, hogy bértámogatás igénylése nélkül – így az ezzel járó kötöttségeket is elkerülve – veszik vissza a dolgozókat. Arra a kérdésre, hogy miként alakul a munkaerőpiac újraindulása, várhatóan az ügynökséghez július végéig beérkező júniusi adatok adnak majd választ.
Tizenöt sürgősségi esethez riasztották kedden a Hargita megyei hivatásos tűzoltókat. A beavatkozások többsége egészségügyi segítségnyújtás volt, de közlekedési balesetekhez és más veszélyhelyzetekhez is kivonultak az egységek.
Július 27. és 31. között rendkívüli ülésszakra hívták össze a felsőházat az országos helyreállítási tervhez kapcsolódó törvénytervezetek és az Országos Kataszteri Hivatalnál kialakult helyzettel összefüggő jogszabályjavaslatok elfogadása érdekében.
Háborúk, geopolitikai átrendeződés, bizonytalan európai jövő és regionális együttműködés: ezek a kérdések uralták a 35. Tusványos első nagypolitikai paneljét, ahol Magyarország, Románia és Lengyelország szerepét keresték a változó világrendben.
Rendhagyó módon immár harmadik alkalommal kerül vissza az erdélyi mozik műsorára a Hogyan tudnék élni nélküled? című magyar zenés vígjáték. A film vetítései előtt ezúttal a folytatás első, több mint háromperces exkluzív részletét is levetítik.
A Bisztraterebes–Bihar autópályaszakasz kivitelezője szerint a munkálatok a tervezettnél gyorsabban haladnak, így elképzelhető, hogy a 28,55 kilométeres részt már idén decemberben átadják a forgalomnak.
Folyamatosan szemerkélő, időnként erősebben eleredő eső fogadja a tusványosozókat szerdán.
Közzétette szerdán az oktatási minisztérium az országos képességfelmérőn részt vett nyolcadikosok középiskolai számítógépes elosztásának eredményeit.
Az alaptörvény 17. módosításával Magyarországon politikai önkényuralmi rendszer jött létre, és a Fidesz, mint ellenzéki párt ezzel szemben határozza meg magát – jelentette ki Orbán Viktor szerdán Budapesten.
Cáfolta szerdán a Facebook-oldalán Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter azokat a nyilvánosságban terjedő információkat, miszerint „Romániának azért megy rosszul, mert támogatja Ukrajnát”, illetve „a SAFE-hitelek külföldi vállalatokhoz kerülnek”.
Több mint 8,45 millió utast szolgált ki 2026 első hat hónapjában a bukaresti Henri Coandă és Aurel Vlaicu (Băneasa) nemzetközi repülőtér. Ez 5,08 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest, és új forgalmi rekordnak számít.
szóljon hozzá!