– tájékoztatta lapunkat az adatokról Tiberiu Pănescu, a megyei munkaerő-elhelyező ügynökség vezérigazgatója. Megjegyezte ugyanakkor, hogy ez a szám magában foglalja a márciusban kényszerszabadságra küldött 4071 dolgozó jelentős részét is, hiszen nem valószínű, hogy őket áprilistól már újra foglalkoztatni tudták a nehéz helyzetbe került cégek. A koronavírus-járvány miatti kényszerleállások okán szabadságra küldött alkalmazottak alapbérének a 75 százalékát támogatásként biztosítja az állam. Az e célból Hargita megye számára áprilisban kiutalt összeg meghaladja a 23 millió lejt, ez több mint a tízszerese a márciusi értéknek.

Megmarad a bértámogatás

A kényszerszabadságok idejére biztosított állami bértámogatást szabályozó, a Hivatalos Közlönyben pénteken megjelent sürgősségi kormányrendelet értelmében

Ezek viszont egészen addig jogosultak lesznek a juttatásra, amíg a tevékenységükre vonatkozó korlátozások meg nem szűnnek. Ugyanakkor – a korábbi, egymásnak ellentmondó előírások keltette zavart eloszlatva – tisztázódott az is, hogy nem a szükségállapot végéig – azaz május 15-ig –, hanem május végéig biztosítja az állam a 75 százalékos bértámogatást minden kényszerszabadságra küldött alkalmazott esetében.

Ami a június elsejétől biztosított bértámogatásokat illeti, Tiberiu Pănescu reményei szerint a szakminisztérium a tevékenységi területet meghatározó kódok – azaz CAEN kódok – alapján határozza majd meg, hogy mely vállalkozások kaphatják meg a juttatást. Erre azokban az esetekben lesz majd szükség, amikor egy vállalkozás olyan tevékenységet is folytat, amelyre nem vonatkozik a korlátozás, illetve olyat is, amelyre igen. Az ügynökség vezérigazgatója példaként egy olyan panzió esetét, hozta fel, amely vendéglőt is működtet – előbbi tevékenységre ugyanis június elsejétől már nem, utóbbira azonban továbbra is érvényesek maradnak a korlátozások.

Forgalomnövekedésre van szükség

Az állam az alkalmazások ösztönzése érdekében is bevezet, illetve megnövel különböző juttatásokat – tudtuk meg a megyei munkaerő-elhelyező ügynökség vezetőjétől. Ezek egyike szintén bértámogatás:

A másik állami támogatást 29 évesnél fiatalabb vagy 50 évnél idősebb munkavállaló alkalmazása esetén kérheti a munkaadó. Ez az eddigi havi 2250 lej helyett 2500 lejt jelent majd 12 hónapon keresztül, azzal a feltétellel, hogy a támogatás megszűnése után még 12 hónapig nem bonthatja fel alkalmazottja munkaszerződését a munkáltató.

Ahhoz azonban, hogy a juttatások meghozzák a várt eredményt, a gazdaság mielőbbi újraindulására van szükség, valós forgalomnövekedés nélkül ugyanis kérdéses, hogy a cégek vállalják-e a legkevesebb kilenc hónapos alkalmazási kötelezettséget a 45 százalékos bértámogatásból három hónap alatt összeálló 1,35 fizetésért cserébe. Tiberiu Pănescu szerint elképzelhető, hogy a cégek, amelyek kényszerszabadságra küldték alkalmazottaik egy részét, kockázatmentesebbnek tartják majd azt a megoldást, hogy bértámogatás igénylése nélkül – így az ezzel járó kötöttségeket is elkerülve – veszik vissza a dolgozókat. Arra a kérdésre, hogy miként alakul a munkaerőpiac újraindulása, várhatóan az ügynökséghez július végéig beérkező júniusi adatok adnak majd választ.