
Június elsejétől már csak azok a cégek kérhetik a kényszer szabadságra biztosított bértámogatást, amelyek a korlátozások miatt nem működhetnek. Képünk illusztráció
Fotó: MTI/Kovács Tamás
A márciusi adatokhoz képest megháromszorozódott a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak száma Hargita megyében április végéig. Az aggodalomra okot adó kérdés azonban az, hogy a kényszerszabadság idejére biztosított állami bértámogatások korlátozása után a cégek visszaveszik vagy elbocsátják a szóban forgó alkalmazottakat: azaz milyen mértékben sikerül újraindítani a gazdaságot.
2020. június 02., 15:552020. június 02., 15:55
Megközelítette a 15 ezret a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak száma a szükségállapot első teljes hónapjának a végéig, azaz április utolsó napjáig Hargita megyében. Ez háromszoros növekedést jelent a márciusi adatokhoz képest.
Az áprilisban felfüggesztett munkaszerződésekről május végéig kellett jelentést tegyenek a cégek a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökségnél, és kérhették az állami bértámogatást a szóban forgó alkalmazottak számára.
– tájékoztatta lapunkat az adatokról Tiberiu Pănescu, a megyei munkaerő-elhelyező ügynökség vezérigazgatója. Megjegyezte ugyanakkor, hogy ez a szám magában foglalja a márciusban kényszerszabadságra küldött 4071 dolgozó jelentős részét is, hiszen nem valószínű, hogy őket áprilistól már újra foglalkoztatni tudták a nehéz helyzetbe került cégek. A koronavírus-járvány miatti kényszerleállások okán szabadságra küldött alkalmazottak alapbérének a 75 százalékát támogatásként biztosítja az állam. Az e célból Hargita megye számára áprilisban kiutalt összeg meghaladja a 23 millió lejt, ez több mint a tízszerese a márciusi értéknek.
A kényszerszabadságok idejére biztosított állami bértámogatást szabályozó, a Hivatalos Közlönyben pénteken megjelent sürgősségi kormányrendelet értelmében
Ezek viszont egészen addig jogosultak lesznek a juttatásra, amíg a tevékenységükre vonatkozó korlátozások meg nem szűnnek. Ugyanakkor – a korábbi, egymásnak ellentmondó előírások keltette zavart eloszlatva – tisztázódott az is, hogy nem a szükségállapot végéig – azaz május 15-ig –, hanem május végéig biztosítja az állam a 75 százalékos bértámogatást minden kényszerszabadságra küldött alkalmazott esetében.
Ami a június elsejétől biztosított bértámogatásokat illeti, Tiberiu Pănescu reményei szerint a szakminisztérium a tevékenységi területet meghatározó kódok – azaz CAEN kódok – alapján határozza majd meg, hogy mely vállalkozások kaphatják meg a juttatást. Erre azokban az esetekben lesz majd szükség, amikor egy vállalkozás olyan tevékenységet is folytat, amelyre nem vonatkozik a korlátozás, illetve olyat is, amelyre igen. Az ügynökség vezérigazgatója példaként egy olyan panzió esetét, hozta fel, amely vendéglőt is működtet – előbbi tevékenységre ugyanis június elsejétől már nem, utóbbira azonban továbbra is érvényesek maradnak a korlátozások.
Az állam az alkalmazások ösztönzése érdekében is bevezet, illetve megnövel különböző juttatásokat – tudtuk meg a megyei munkaerő-elhelyező ügynökség vezetőjétől. Ezek egyike szintén bértámogatás:
A másik állami támogatást 29 évesnél fiatalabb vagy 50 évnél idősebb munkavállaló alkalmazása esetén kérheti a munkaadó. Ez az eddigi havi 2250 lej helyett 2500 lejt jelent majd 12 hónapon keresztül, azzal a feltétellel, hogy a támogatás megszűnése után még 12 hónapig nem bonthatja fel alkalmazottja munkaszerződését a munkáltató.
Ahhoz azonban, hogy a juttatások meghozzák a várt eredményt, a gazdaság mielőbbi újraindulására van szükség, valós forgalomnövekedés nélkül ugyanis kérdéses, hogy a cégek vállalják-e a legkevesebb kilenc hónapos alkalmazási kötelezettséget a 45 százalékos bértámogatásból három hónap alatt összeálló 1,35 fizetésért cserébe. Tiberiu Pănescu szerint elképzelhető, hogy a cégek, amelyek kényszerszabadságra küldték alkalmazottaik egy részét, kockázatmentesebbnek tartják majd azt a megoldást, hogy bértámogatás igénylése nélkül – így az ezzel járó kötöttségeket is elkerülve – veszik vissza a dolgozókat. Arra a kérdésre, hogy miként alakul a munkaerőpiac újraindulása, várhatóan az ügynökséghez július végéig beérkező júniusi adatok adnak majd választ.
Nicușor Dan államfő szerdán a Facebook-oldalán bejelentette, hogy élettársával együtt úgy döntött: közzéteszik az elnöki hivatal honlapján Mirabela Grădinaru vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatát.
Folytatódnak a tárgyalások az egészségügyi szakszervezetekkel az új közalkalmazotti bértörvényről, és ezen a héten van esély az előrelépésre – jelentette ki szerdán Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Történelmi mélypontra, másodpercenként 1400 köbméterre süllyedt a Duna vízhozama a romániai szakasz belépő pontján, Báziásnál – közölte a román vízügyi hatóság szóvivője szerdán.
Nemzetközi színvonalú gokartpályával gazdagodott Csíkszereda. A Hargita Karting nemcsak a profi versenyzőknek kínál edzési lehetőséget, hanem a családok, a hobbigokartosok és a sportturizmus számára is új élményközpontot jelent.
Hét hónap alatt 359 alkalommal riasztották a Hargita megyei csendőrséget medve jelenléte miatt a településeken, kétszer annyiszor, mint tavaly, ugyanebben a periódusban.
Nicușor Dan államelnök kedd este bejelentette, hogy kihirdetett egy sor, az országos helyreállítási terv kritikus mérföldköveinek teljesítéséhez szükséges törvényt, valamint ratifikálta a SAFE-megállapodást.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán frissítette a vörös és narancssárga hőségriasztásokat, amelyek az ország legnagyobb részén péntek reggelig érvényesek lesznek.
Vita robbant ki két férfi között, mivel egyikük nem volt hajlandó kölcsönadni a kőműves szerszámait a másiknak. Az ordibálásba torkollt konfliktust jelezték a hatóságoknak, a Kovászna megyei csendőrség a veszekedő feleket bírsággal sújtotta.
Medvével ütközött szerdára virradóra egy személygépkocsi Erdőszentgyörgyön, de a sérült állatot nem találták meg a vadászok.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szerdán közölt adatai szerint júniusban 11 970 személynek folyósítottak különnyugdíjat, hasonlóan az előbbi hónaphoz.
szóljon hozzá!