Cégbejegyzési buktatók

Az utcanevek változtatását törvény szabályozza, és a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartozik, tanácsi határozat szükséges hozzá. A változásról értesíteni kell a belügyminisztériumot, ahonnan elküldik az új adatokat többek között a pénzügyminisztériumba, majd ők értesítik a megyei pénzügyi hivatalokat a módosításokról.

A változó utcanevek bonyodalmat okozhatnak

Kedves Imre, a Hargita Megyei Közpénzügyi Igazgatóság vezérigazgatója kifejtette: cégalapításkor a probléma abból adódik, hogy a közjegyzőnél az alapító okiratot már az új címre állítják ki, viszont a megyei pénzügyi hivatalnál még a régi megnevezés szerepel, így ők a szükséges dokumentumokat az adatbázisukban szereplő névvel adják ki. Ezt követően a cégbíróságon, amikor összehasonlítják a papírokat, nem ugyanaz az utcanév szerepel, így nem fogadják el a kérelmet. Esetenként előfordul, hogy bejegyzik a céget, de többször megtörténik, hogy nem. A városi önkormányzat adhat ugyan igazolást az utcanév-változtatásról, viszont bizonyos szervek felülbírálják, és nem fogadják azt el – hangsúlyozta Kedves.

Kedves Imre, a Hargita Megyei Közpénzügyi Igazgatóság vezérigazgatója

A probléma megoldását a közpénzügyi igazgatóság vezetője abban látja, hogy az intézményeknek nem lenne szabad felülbírálniuk egymást, el kellene fogadják a polgármesteri hivatal igazolását. A kellemetlenségek elkerüléséért, az adatbázist is rendszeresen frissíteni kellene, viszont a folyamatos változás miatt, az sosem lesz napra pontos. Ráadásul megtörténik, hogy a belügyminisztérium nem küldi el az új információkat a pénzügyminisztériumba, ahonnan a megyei hivatalok is megkaphatnák az aktuális adatokat – jegyezte meg az igazgató.

Jó kezdeményezés, de nehéz kivitelezni

A pénzügyminisztérium 2011/1984-es rendelete értelmében, amely május 11-én jelent meg a Hivatalos Közlönyben, több új feltételnek kell megfeleljen az a bejegyzés alatt álló cég, amely áfafizető kíván lenni. Kedves Imre ezzel kapcsolatosan elmondta: négy új kitételről van szó. A közpénzügyi hivatal adatbázisa alapján ellenőrzik a cég adminisztrátorát erkölcsi szempontból, például volt-e az adóhivatal által elmarasztalva; vizsgálják a székhelyet, ahová be kívánják jegyezni a céget, egyúttal a pénzügyőrség kiszáll a helyszínre, hogy megállapítsa, megfelelő-e a tevékenység lebonyolításához; végezetül pedig egy kimutatást kell kitölteni, ahol minden adatot külön pontoznak, és ha az összesítésben nem éri el a 45 pontot, nem jegyzik a céget áfafizetőnek.

A kezdeményezés jó – mert ki akarja szűrni azokat, akik nem viselkednek korrektül –, de ellentmondásos – magyarázta Kedves. Kifejtette: az egyik probléma, hogy az új rendelkezés nem érinti a régebben bejegyzett cégeket. Ugyanakkor a hivatal hozhat egy döntést, mely szerint egy cég nem jegyeztetheti be magát áfafizetőnek, viszont ha az törvényesen elkezd működni és eléri a 35 ezer eurós plafont, akkor automatikusan áfafizetővé válik. Egy másik furcsasága az új rendelkezésnek: megtörténhet, a pénzügyőrség nem találja megfelelőnek a székhelyet, és van számos olyan vállalkozás, amely nem a bejegyzett székhelyen folytatja a tevékenységet, hanem esetleg külföldön, viszont ebből kifolyólag eleshet az áfafizetéstől, amiből hátránya származhat – jegyezte meg az igazgató.

Megtudhattuk, hogy az új rendelkezés következtében Csíkszeredában három, Korondon kettő, Székelyudvarhelyen öt bejegyzés alatt álló cégről kell eldönteni, hogy áfafizető lehet-e vagy sem. Ebben a helyzetben nehéz jó döntést hozni – summázta Kedves Imre.