
Az úzvölgyi temetőben. Mindkét önkormányzat átalakította a sírkertet
Fotó: Pinti Attila
A román Nemzeti Védelmi Minisztériumnak alárendelt Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) összegzése szerint tizenegy román katona nyugszik az úzvölgyi katonatemetőben, és mind Csíkszentmárton, mind pedig Dormánfalva önkormányzata az ONCE jóváhagyása nélkül alakította át a temetőt.
2019. június 13., 08:562019. június 13., 08:56
2019. június 13., 10:122019. június 13., 10:12
A román védelmi tárca honlapján szerdán közzétett összegzés, amelyhez csatolták a korabeli dokumentumokat is, megerősíti azt a – korábban magyarok által hangoztatott – álláspontot, hogy
– számol be az MTI.

A fokozott hatósági jelenlét ellenére a feldühödött románok kitörték az úzvölgyi temető kapuját és beözönlöttek a sírkertbe, kitépték a mogyorófa kereszteket és elfoglalták a temetőt.
Mint írják, a dokumentum azt is rögzíti azonban, hogy Csíkszentmárton község is úgy alakította a magyar Honvédelmi Minisztérium támogatásával át a temetőt, hogy
Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora Facebook-oldalán közölte, hogy a névjegyzék a 149 katonával, amelyet a temetőbe való betörés után olvastak fel, olyan katonák listája, akiknek nagyrészük Kománfalván van eltemetve (130). Mint írja, a fent is említett tizenegy katona Úzvölgyében nyugszik, nyolcról pedig nincsenek információk.

Háromezer lejre büntette meg Grüman Róbertet, Kovászna Megye Tanácsának alelnökét a Hargitai Megyei Csendőrfelügyelőség az úzvölgyi temetődúlást megelőző gyülekezés miatt. A jegyzőkönyvet szerdán kézbesítette a posta, a szöveg nehezen betűzhető.
Az ONCE szerint az úzvölgyi hősi temetőt a román Hősök Emléke Társaság alakította ki 1926-1927-ben azzal, hogy az első világháború idején (a magyar hadsereg által) létesített sírkertbe, ahol 350 katonát temettek el, további 847 katona földi maradványait hantolta el. A közölt adatok szerint az 1926-1927-es temetőátalakítás során
Az ONCE közlése szerint a temetőbe a második világháború után német katonákat is temettek. Számukat a sírkert 1988-as keltezésű adatlapja 108-ra teszi. Idéz azonban a hatóság egy olyan dokumentumot is, amelyet a Román Vöröskereszt az 1970-es években állított ki, és amely szerint a temetőben 1944-ben 40 (27 azonosított és 13 azonosítatlan) német katonát temettek el.
A dokumentum tisztázza, hogy
és akiknek neveit a román nacionalisták felolvasták június 6-án, miután erőszakosan behatoltak a temetőbe, és biztosították a román parcella felszentelését. Mint közli: a temető 1988-ban készített adatlapja forrásmegjelölés nélkül említést tesz 148 román katonáról. Azt is pontosítja: az adatlap készítői tulajdonképpen összeadták (rosszul) 19 úzvölgyi és 130 úzmezői azonosított román katona adatait. Megemlíti, hogy az Úzvölgyétől keletre fekvő, ma már nem létező

Ismertté váltak mindazok a levéltári dokumentumok a június 6-i úzvölgyi incidenst követően, amelyekre hivatkozva a dormánfalvi polgármester a temető nemzetközivé alakítását elhatározta.
Az ONCE álláspontja szerint – noha az adatok egyértelműen bizonyítják az úzvölgyi katonatemető nemzetközi jellegét – a Csíkszentmárton község által végzett, s az ONCE által jóvá nem hagyott temetőátalakítás a temető magyar jellegét emelte ki. Az átalakítás nyomán csak magyar nemzeti jelképek kerültek ki a sírkertbe. A hivatal úgy véli:
Hozzáteszi: Dormánfalva önkormányzata szintén elmulasztotta kérni az ONCE jóváhagyását, amikor a román Kultúra és Nemzeti Identitás Minisztériuma 65 ezer lejes támogatásával emlékművet, 50 keresztet, valamint zászlórudakat állított fel, amelyekre azoknak az országoknak a zászlói kerültek, amelyek katonái nyugszanak a temetőben. Az ONCE szerint a Dormánfalva által emelt emlékmű a temetőben nyugvó valamennyi katonára emlékeztet, és az 50 kereszt – amelyekről nem írja, hogy névtelen román katonák keresztjei lennének – a temető olyan részébe került, ahol nem voltak katonasírok.
Összegzésként az ONCE megállapította, hogy
Közli azt is, hogy a román védelmi minisztériumban folyamatban van a vitatott temető átvételét megalapozó dokumentum elkészítése. Az átvételre valamennyi érintett féllel folytatott tanácskozás után kerülhet sor, és ez azt szolgálná, hogy védjék és gondozzák a sírkertet.
Az 51 éves Ionela Tudor jelenleg a bukaresti ítélőtábla közigazgatási perekkel foglalkozó osztályát vezeti, illetve az intézmény alelnöki tisztségét is betölti.
Alsósófalva lesz a házigazdája idén a XXXIV. Hargita Megyei Farsangbúcsúztatónak. A rangos megyei rendezvény évről évre a hagyományőrzés, és a közösségi összetartozás ünnepe.
A Szeben megyei Kürpöd (Chirpăr) település melletti patakba esett és meghalt hétfőn egy testvérpár, egy 6 éves kislány és egy 9 éves fiú.
Összesen 16 jogosítványt függesztettek fel, ugyanakkor 366 esetben szabtak ki büntetést gyorshajtókra az elmúlt héten – közli a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság.
A 2025–2026-os tanévre járó összesen 310,2 millió lej tanszertámogatást töltöttek fel a szociális elektronikus kártyákra – tájékoztatott hétfőn az európai projektekért és beruházásokért felelős minisztérium.
Országszerte felmelegedés várható a következő napokban, a jövő hét közepétől azonban ismét lehűl az idő; csapadékra a jövő héten lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat február 2. és 15. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Az Eurostat hétfőn közzétett adatai szerint 2024-ben az Európai Unió lakosságának csaknem egytizede (9,2 százalék) szembesült azzal a problémával, hogy nem tudta a komfortszintjének megfelelőre fűteni az otthonát.
Hétfőtől iható a csapvíz a Henri Coandă nemzetközi repülőtéren – tájékoztatott a Bukaresti Repülőtér-üzemeltető Vállalat.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn sárga jelzésű riasztást adott ki rendkívül alacsony hőmérsékletek és fagy miatt. A figyelmeztető előrejelzés kedd reggelig érvényes az ország több mint felében.
Késsel fenyegetőzött egy fiatal vasárnap este Zilahon, csendőröknek kellett a földre teperniük és a kezeit hátrakötniük.
4 hozzászólás