
Buday Árpád (1879–1937) régész emléktáblájának avatási ünnepségére hívja a Maros Megyei Múzeum Marosvásárhely lakosságát július 5-én.
2017. június 28., 21:002017. június 28., 21:00
Buday Árpád 1879. január 17-én született a Maros megyei Marosgezsén (ma Marosludashoz tartozik). A gyermek Buday tehetsége korán megmutatkozott, az elemi iskola igazgatójának ajánlására szülei a nagy hírű nagyenyedi Bethlen Kollégiumba íratták be. A nagyenyedi évek meghatározóak voltak mind a világképe kialakulásában, mind a pályaválasztása szempontjából. Az érettségi után, 1898 őszén a kolozsvári egyetem bölcsészeti karára, történelem–latin szakra iratkozott be.
Már másodéves hallgatóként bekapcsolódott a Pósta Béla által létrehozott Régészeti Intézetben és az Erdélyi Múzeum Érem- és Régiségtárában folyó munkába. Húsz évig dolgozott Pósta Béla mellett és végigjárta a tudományos ranglétra szinte minden lépcsőfokát. Pósta halálát követően, 1919-ben átvette az intézet és a múzeum irányítását.
1924 májusában nevezték ki a Kolozsvárról áttelepült szegedi egyetem Régészeti Intézetének élére. Még ez év augusztusában települt át a család Szegedre. A rövidre szabott szegedi évei alatt fáradhatatlanul intézte a Régészeti Intézet és a Diákjóléti Bizottság ügyeit, emellett a város közügyeiben is aktívan részt vett. 1937-ben, 59 évesen hosszas szenvedés után hunyt el.
Erdély római korának kutatásában elért különleges érdemei elismeréseként a marosludasi városi tanács 2000-ben post mortem díszpolgári címet adományozott Buday Árpádnak, és emléktáblát avattak a tiszteletére. A neves régész halálának 80. évfordulója alkalmából a Maros Megyei Múzeum a Régészeti és Történelmi Múzeum várbeli épületében szeretné elhelyezni és újra felavatni az emléktáblát július 5-én, 12 órai kezdettel.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
Sokak számára nem adatok meg a lehetőség, hogy személyesen legyen jelen a csíksomlyói pünkösdi búcsún. A világhálónak köszönhetően azonban élőben követhető a búcsús szentmise és az azt megelőző események.
Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.
Keresztalják, lovas zarándokok, autóval, zarándokvonattal vagy éppen busszal érkező erdélyi és anyaországi magyarok találkoznak idén is Csíksomlyón, a pünkösdszombati búcsún. Kövesse élőben a búcsú történéseit a Székelyhonon!
szóljon hozzá!