
Buday Árpád (1879–1937) régész emléktáblájának avatási ünnepségére hívja a Maros Megyei Múzeum Marosvásárhely lakosságát július 5-én.
2017. június 28., 21:002017. június 28., 21:00
Buday Árpád 1879. január 17-én született a Maros megyei Marosgezsén (ma Marosludashoz tartozik). A gyermek Buday tehetsége korán megmutatkozott, az elemi iskola igazgatójának ajánlására szülei a nagy hírű nagyenyedi Bethlen Kollégiumba íratták be. A nagyenyedi évek meghatározóak voltak mind a világképe kialakulásában, mind a pályaválasztása szempontjából. Az érettségi után, 1898 őszén a kolozsvári egyetem bölcsészeti karára, történelem–latin szakra iratkozott be.
Már másodéves hallgatóként bekapcsolódott a Pósta Béla által létrehozott Régészeti Intézetben és az Erdélyi Múzeum Érem- és Régiségtárában folyó munkába. Húsz évig dolgozott Pósta Béla mellett és végigjárta a tudományos ranglétra szinte minden lépcsőfokát. Pósta halálát követően, 1919-ben átvette az intézet és a múzeum irányítását.
1924 májusában nevezték ki a Kolozsvárról áttelepült szegedi egyetem Régészeti Intézetének élére. Még ez év augusztusában települt át a család Szegedre. A rövidre szabott szegedi évei alatt fáradhatatlanul intézte a Régészeti Intézet és a Diákjóléti Bizottság ügyeit, emellett a város közügyeiben is aktívan részt vett. 1937-ben, 59 évesen hosszas szenvedés után hunyt el.
Erdély római korának kutatásában elért különleges érdemei elismeréseként a marosludasi városi tanács 2000-ben post mortem díszpolgári címet adományozott Buday Árpádnak, és emléktáblát avattak a tiszteletére. A neves régész halálának 80. évfordulója alkalmából a Maros Megyei Múzeum a Régészeti és Történelmi Múzeum várbeli épületében szeretné elhelyezni és újra felavatni az emléktáblát július 5-én, 12 órai kezdettel.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
szóljon hozzá!