
Buday Árpád (1879–1937) régész emléktáblájának avatási ünnepségére hívja a Maros Megyei Múzeum Marosvásárhely lakosságát július 5-én.
2017. június 28., 21:002017. június 28., 21:00
Buday Árpád 1879. január 17-én született a Maros megyei Marosgezsén (ma Marosludashoz tartozik). A gyermek Buday tehetsége korán megmutatkozott, az elemi iskola igazgatójának ajánlására szülei a nagy hírű nagyenyedi Bethlen Kollégiumba íratták be. A nagyenyedi évek meghatározóak voltak mind a világképe kialakulásában, mind a pályaválasztása szempontjából. Az érettségi után, 1898 őszén a kolozsvári egyetem bölcsészeti karára, történelem–latin szakra iratkozott be.
Már másodéves hallgatóként bekapcsolódott a Pósta Béla által létrehozott Régészeti Intézetben és az Erdélyi Múzeum Érem- és Régiségtárában folyó munkába. Húsz évig dolgozott Pósta Béla mellett és végigjárta a tudományos ranglétra szinte minden lépcsőfokát. Pósta halálát követően, 1919-ben átvette az intézet és a múzeum irányítását.
1924 májusában nevezték ki a Kolozsvárról áttelepült szegedi egyetem Régészeti Intézetének élére. Még ez év augusztusában települt át a család Szegedre. A rövidre szabott szegedi évei alatt fáradhatatlanul intézte a Régészeti Intézet és a Diákjóléti Bizottság ügyeit, emellett a város közügyeiben is aktívan részt vett. 1937-ben, 59 évesen hosszas szenvedés után hunyt el.
Erdély római korának kutatásában elért különleges érdemei elismeréseként a marosludasi városi tanács 2000-ben post mortem díszpolgári címet adományozott Buday Árpádnak, és emléktáblát avattak a tiszteletére. A neves régész halálának 80. évfordulója alkalmából a Maros Megyei Múzeum a Régészeti és Történelmi Múzeum várbeli épületében szeretné elhelyezni és újra felavatni az emléktáblát július 5-én, 12 órai kezdettel.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
Nicușor Dan román államfő is köszöntötte a romániai magyarokat a nemzeti ünnep alkalmából.
A nemzet ereje nem abból fakad, hogy külön-külön erősek vagyunk, hanem abból, hogy számíthatunk egymásra, bízunk egymásban és kiállunk egymásért – hangoztatta a magyar nemzeti ünnep alkalmából közzétett üzenetében vasárnap Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
szóljon hozzá!