
Buday Árpád (1879–1937) régész emléktáblájának avatási ünnepségére hívja a Maros Megyei Múzeum Marosvásárhely lakosságát július 5-én.
2017. június 28., 21:002017. június 28., 21:00
Buday Árpád 1879. január 17-én született a Maros megyei Marosgezsén (ma Marosludashoz tartozik). A gyermek Buday tehetsége korán megmutatkozott, az elemi iskola igazgatójának ajánlására szülei a nagy hírű nagyenyedi Bethlen Kollégiumba íratták be. A nagyenyedi évek meghatározóak voltak mind a világképe kialakulásában, mind a pályaválasztása szempontjából. Az érettségi után, 1898 őszén a kolozsvári egyetem bölcsészeti karára, történelem–latin szakra iratkozott be.
Már másodéves hallgatóként bekapcsolódott a Pósta Béla által létrehozott Régészeti Intézetben és az Erdélyi Múzeum Érem- és Régiségtárában folyó munkába. Húsz évig dolgozott Pósta Béla mellett és végigjárta a tudományos ranglétra szinte minden lépcsőfokát. Pósta halálát követően, 1919-ben átvette az intézet és a múzeum irányítását.
1924 májusában nevezték ki a Kolozsvárról áttelepült szegedi egyetem Régészeti Intézetének élére. Még ez év augusztusában települt át a család Szegedre. A rövidre szabott szegedi évei alatt fáradhatatlanul intézte a Régészeti Intézet és a Diákjóléti Bizottság ügyeit, emellett a város közügyeiben is aktívan részt vett. 1937-ben, 59 évesen hosszas szenvedés után hunyt el.
Erdély római korának kutatásában elért különleges érdemei elismeréseként a marosludasi városi tanács 2000-ben post mortem díszpolgári címet adományozott Buday Árpádnak, és emléktáblát avattak a tiszteletére. A neves régész halálának 80. évfordulója alkalmából a Maros Megyei Múzeum a Régészeti és Történelmi Múzeum várbeli épületében szeretné elhelyezni és újra felavatni az emléktáblát július 5-én, 12 órai kezdettel.
Az élelmiszerárak tavaly április óta mintegy 10 százalékkal emelkedtek, és ortodox húsvét után újabb drágulás jöhet az energia- és üzemanyagköltségek növekedése miatt – jelentette ki a vasárnap Agerpresnek Aurel Popescu.
Háziállatok is áldozatul estek annak a tűzvésznek, amely a Maros megyei Petelén ütött ki és amelyhez vasárnap kora hajnalban riasztották a szászrégeni tűzoltókat.
Immár 25 éve, mindössze egy év kimaradással töltik meg a csíkszeredai Szabadság teret és a Promenádot a legnagyobb szabadtéri ételszentelés résztvevői.
Húsvétvasárnap, az immár ötödjére megszervezett sepsiszentgyörgyi ételszentelésen minden eddiginél többen, mintegy 1500-an vettek részt: szinte minden történelmi egyház képviseltette magát hívei által.
Több ezren vettek részt idén is a Kárpát-medence legnagyobb ételszentelésén, Csíkszereda főterén, amelynek idén volt a jubileumi, 25. kiadása.
Mi is képesek vagyunk a béke és az egység új világának életre keltésére – mondta homíliájában XIV. Leó pápa a Szent Péter-bazilikában a nagyszombat esti vigília szertartásán, amelyen tíz felnőttet keresztelt meg.
Új szokás indult útjára Gyergyószentmiklóson: a húsvétvasárnapi eledelszentelés idén először városi eseménnyé bővült. A Szent Miklós Plébánia ezúttal a városközponti parkban szervezte meg az étkek megáldását.
Húsvétvasárnap reggel az ételszentelés szertartása kerül középpontba, ezt a hagyományt pedig Csíkszeredában több ezren éltetik. A Kárpát-medence legnagyobb ételszentelését Csíkszereda központjában tartják, és ez idén sincs másként.
A húsvét a világ kereszténységének legnagyobb jelentőségű ünnepe: Krisztus feltámadása a halálon és a gonoszságon, bűnökön személyes áldozattal aratott győzelmet jelenti. De vajon egyformán gondolkodnak erről az erdélyi történelmi egyházak?
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) ezen a héten (március 30. és április 3. között) több mint 1700 gazdasági szereplőnél végzett ellenőrzéseket, és 2384 bírságot szabott ki, több mint 6,3 millió lej értékben.
szóljon hozzá!