Borboly javaslatai a magyar alkotmányozó bizottságnak

Fotó: Kristó Róbert

A Magyar Országgyűlés Alkotmány-előkészítő Eseti Bizottságának elnökét, dr. Salamon Lászlót kereste meg a magyar–magyar kapcsolatokra vonatkozó javaslataival Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke. Az elnök szerint a mai viszonyrendszert fel kell váltania a közös előkészítésen és döntésen alapuló együttműködési rendszernek.

Kovács Attila

2011. január 05., 15:442011. január 05., 15:44

2011. január 05., 18:312011. január 05., 18:31

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

„Határon túli magyar politikusként fontosnak tartanám, ha a Magyar Köztársaság Alkotmánya olyan rendelkezésekkel gazdagodna, amelyek egyértelműen és világosan meghatároznák, közjogi szintre emelnék a magyar–magyar kapcsolattartás meghatározó elemeit” – fogalmaz levelében a tanácselnök, négy pontban foglalva össze javaslatait és észrevételeit a tervezett új magyar alkotmányhoz.

Borboly szerint fontos lenne, hogy a jelenlegi Alkotmány alapvető rendelkezéseinek 1. pontja – „Magyarország felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért” – jobban részletezze a felelősségvállalás konkrét megvalósulási formáit. A második pontban a tanácselnök olyan „sarkalatos törvényt” tart megfelelő jogszabályi keretnek, amely átível a kormányzati ciklusokon, és kiszámítható módon részletezi, illetve szabályozza a Magyar Köztársaság által a határon túli magyarokért vállalt kötelezettségeket. Borboly Csaba szerint a magyarországi politikai elitnek változtatnia kell azon a felfogáson, hogy nem biztosít érdemi döntési vagy együttdöntési jogosítványokat a határon túli magyar politika legitim képviselőinek.

A tanácselnök fontosnak tartja a magyarországi kisebbségek parlamenti képviseletének ügyét. Úgy látja, e tekintetben lépnie kell a Magyar Országgyűlésnek, és az új Alkotmányban, hasonlóan a románhoz, rendezni kell a kérdést. „Erdélyi, székely-magyar vezetőként akkor lennék elégedett Magyarország új Alkotmányával, ha annak betűje és szelleme új alapokra helyezné a magyar–magyar viszonyrendszert, az őt érintő anyaországi döntési folyamatokban – a nemzeti együttműködés rendszerének megfelelően – partneri, mellérendelt szerepbe kerülne a határon túli magyarság” – összegzett Borboly.