
Archív
Fotó: Grigore Popescu/Agerpres
Közzétette hétfőn este az alkotmánybíróság a Diana Şoşoacă elnökjelöltségét elutasító határozatának indoklását.
2024. október 08., 09:232024. október 08., 09:23
2024. október 08., 12:572024. október 08., 12:57
Eszerint az SOS Románia párt elnöke a Románia NATO- és EU-tagságával kapcsolatos megnyilvánulásaiban megkérdőjelezi az alkotmány tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettséget.
„A nyilvános állásfoglalásai (...) és az alkotmányos értékekkel (...) ellentétes meggyőződéseinek hangoztatása, valamint bizonyos nyilvános rendezvényeken való részvétele elegendő okot szolgáltatnak arra a következtetésre, hogy
amikor az állam alapvető értékeit és opcióit (...) garantáló NATO- és EU-tagság megszüntetéséről beszél” – olvasható az indoklásban, amelyben az alkotmánybíróság megállapította: Şoşoacă megnyilvánulásai „nyilvánvalóan” távol állnak az alkotmány tiszteletétől és a demokrácia védelmétől, amelyek az államelnök-jelöltség feltételei.
Az indoklás szerint egy államelnökjelölt tisztában van a nyilvánosság előtt közölt „üzeneteinek, eszméinek, véleményeinek, meggyőződéseinek, értékítéleteinek és érveléseinek jelentőségével”, így mindezek jelzik, hogy miként viszonyul az alkotmányhoz és az alaptörvény értékeihez.
„A véleménynyilvánítás szabadságát és a vélemények sokszínűségét egy demokratikus társadalomban az alkotmány garantálja. A demokratikus szabályok a politikai nézeteitől függetlenül valamennyi állampolgárra vonatkoznak, de nem tolerálhatók az anarchista megnyilvánulások a közéletben” – idéz az Agerpres hírügynökség az Alkotmánybírók érveléséből.
Indoklásukban emlékeztettek arra, hogy választások előtt természetes a nézetek ütköztetése, és a jelöltek közötti viták segítenek a választóknak a megalapozott döntések meghozatalában. Ám a megnyilvánulásaikor Diana Şoşoacă nem a Románia demokratikus irányvonalával kapcsolatos politikai elképzeléseit fejti ki, hanem folyamatosan demokráciaellenes és antiszemita üzeneteket terjeszt, és „szisztematikusan aláássa a román állam alkotmányos alapjait és garanciáit, nevezetesen Románia euroatlanti tagságát”.
Feszült hangulatú felszólalások jellemezték a marosvásárhelyi önkormányzat januári ülését, ahol a fogyatékkal élőket gondozók érdemi segítséget követeltek a várostól. A tanács a buszmegállók modernizálásának elhalasztásáról is döntött.
Megkezdi hétfőn a parlament idei első rendes ülésszakát. A szenátus és a képviselőház elnöke hétfőn 16 órára hívta össze a plénumot.
A hét halálos áldozatot követelő keddi Temes megyei közúti balesetben nyaki gerinctörést szenvedett görög fiatalembert megműtötték a temesvári megyei kórházban, állapota stabil.
A marosvásárhelyi Stefánia napköziotthonos óvoda immár 13. alkalommal szervezte meg a megyei szintű óvodai sportnapot csütörtökön. Az eseményen mintegy nyolcvan óvodás vett részt, akik a verseny izgalma mellett a mozgás örömét is átélhették.
A korrupcióellenes ügyészség által szervezett titkos akció pillanatai – így tálalja a román sajtó azokat a felvételeket, amelyeket közlésük szerint akkor rögzítettek, amikor a gyanúsított nő nagy összegű pénzt vett át.
Új kulturális fesztivál indul útjára Gyergyószentmiklóson és a Gyergyói-medencében: március 16–29. között jönnek a Gyergyói Bábos Hetek. Ennek keretében óriásbábok is megjelennének a város utcáin, a közösség kreativitását tükrözve.
Az áfanövelés miatt mélyebben kell a zsebükbe nyúlniuk a városlakóknak a hulladékszállításért, miután a helyi tanács csütörtöki ülésén jóváhagyta az új díjszabásokat. A drágulás mellett azonban pozitív hírekről is beszámolt a városvezetés.
A romániai polgárok továbbra is az egyházban és a hadseregben bíznak a legnagyobb mértékben, miközben a parlament a bizalmi rangsor utolsó helyén áll – derül ki az INSCOP Research közvélemény-kutatásának csütörtökön közzétett adataiból.
Csapadék várható és időnként a szél is megerősödik az ország nagy részén vasárnap estig. Hétvégétől aztán jelentősen lehűl az idő, vasárnapra virradóan mínusz 14–10 Celsius-fokis is visszaeshet a hőmérséklet. A fagyos idő jövő hét szerdáig kitart.
A romániai polgárok elsősorban a jövedelmek növekedését, új munkahelyek teremtését és az ukrajnai háború befejezését várják 2026-tól – derül ki az INSCOP Research barométer típusú közvélemény-kutatásának csütörtökön közzétett adataiból.
szóljon hozzá!