
Fotó: Pinti Attila
Idén először Úzvölgyében is ünnepséget tartottak Románia nemzeti ünnepe alkalmából. A katonatemetőben szervezett eseményen egy, a jelenlegi Moldovai Köztársaságot is magában foglaló Nagy-Románia térképpel fogadták az érkezőket a sírkert bejáratánál.
2020. december 01., 16:492020. december 01., 16:49
2020. december 02., 09:502020. december 02., 09:50
Egyre gyakrabban ünnepelnek az úzvölgyi katonatemetőben a románok: ebben az évben
Először májusban a Hősök Napja, majd októberben a román hadsereg napja alkalmából gyűltek össze a temetőben, kedden pedig Románia nemzeti ünnepére is ott emlékeztek. Az újabb ünnepséget a korábbiakhoz hasonlóan A Nép Útja (Calea Neamului) egyesület szervezte, amelynek elnöke, Mihai Sorin Tîrnoveanu ezúttal is Facebook-oldalán hívta meg az ünneplőket a sírkertbe.
Fotó: Pinti Attila
A felhívás hatására több százan érkeztek a katonatemetőhöz a 14 órától kezdődött eseményre,
Fotó: Pinti Attila
Az esemény egy szentmisével kezdődött, ennek részeként felolvasták a szerintük ott nyugvó román katonák nevét. Később Tîrnoveanu mondott beszédet. Többek között arra kérte a jelenlévőket, hogy álljanak folyamatos őrséget, és
Fotó: Pinti Attila
Megemlítette a hétfő kora este kihelyezett helységnévtáblákat is, amelyeket szerinte „sunyi módon az éjszaka leple alatt” állítottak fel a RMDSZ-es politikusok.

Kétnyelvű helységnévtáblákat helyeztek ki hétfőn az úzvölgyi katonatemetőnél, miután Hargita Megye Tanácsa telekkönyveztette a településen áthaladó megyei utat. Két tábla a volt honvédkaszárnyák előtt, a másik kettő pedig Dormánfalva irányába mintegy három kilométerre kapott helyet.
Dormánfalva polgármestere is beszédet tartott, amelyben arra kérte a három székelyföldi megye tanácselnökeit, hogy
Fotó: Pinti Attila
A helyszínre rengeteg ételt kiszállítottak, a rendőrség és a csendőrség pedig nagy erőkkel volt jelen a rendezvényen. A járványügyi szabályok betartására folyamatosan felszólították a hatóságok a tömeget, ám nem sok sikerrel.
Fotó: Pinti Attila
Előzmények
Mint ismert, a Marosvásárhelyi Táblabíróság október elején jogerősen elutasította a Bákó megyei Dormánfalva Csíkszentmárton község elleni keresetét. A területre igényt tartó Dormánfalva bírósági úton próbálta érvényteleníteni azt a csíkszentmártoni önkormányzati határozatot, mely a község közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt és a temető szomszédságában álló egykori kaszárnyasort. A táblabíróság arra hivatkozva utasította el a keresetet, hogy a csíkszentmártoni önkormányzati határozatot kormányhatározat is megerősítette, ezért a kormányhatározatot kellene érvényteleníteni. Dormánfalva önkormányzata 2019 áprilisában önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő katonatemetőben, melyet korábban Csíkszentmárton község gondozott és a magyar közösség magyar katonatemetőként tartott számon. Tavaly június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni ezt.

Noha elutasította a dormánfalviak fellebbezését az általuk indított perben, a Marosvásárhelyi Ítélőtábla nem arról döntött, hogy az úzvölgyi katonatemető Csíkszentmártonhoz tartozik.

Úgy tűnik, gond nélkül szervezhet egyelőre rendezvényeket az úzvölgyi katonatemetőben a román nacionalista Calea Neamului (Nemzet Útja) egyesület. Májusi, kijárási korlátozások között tartott megemlékezésük a hatóságok szerint nem sértett törvényt, mivel mise volt.

A járványügyi korlátozásokat semmibe véve ünnepeltek több százan a román hadsereg napja alkalmából vasárnap tartott megemlékezésen az úzvölgyi katonatemetőben. Az eseményt a magyarellenes Nép Útja (Calea Neamului) egyesület szervezte, élén Mihai Sorin Tîrnoveanuval.

A járványügyi korlátozásokat semmibe véve ünnepeltek ismét a román hadsereg napja alkalmából vasárnap tartott román megemlékezésen az úzvölgyi katonatemetőben.

Jogerős bírósági ítélet is van arról, hogy az úzvölgyi katonatemető és a közeli egykori kaszárnyasor Csíkszentmárton közvagyonának része. Ezzel még nyilvánvalóbbá vált a sírkertben tavaly megjelent betonkeresztek felállításának jogszerűtlensége.
Hónapokon át tartó bizonytalanságot, példátlan természeti károkat és folyamatos beavatkozásokat hozott 2025 Parajdon és a Kis-Küküllő mentén: a sóbányát elárasztó víz nemcsak egy település, hanem egy teljes térség életét forgatta fel.
Nicușor Dan elnök szerint 2026-ban az államnak hatékonyabbá, igazságosabbá kell válnia és közelebb kell kerülnie a polgárokhoz, miután a 2025-ös esztendő „a megpróbáltatások, a szorongások és a jogos kérdések éve” volt.
November 12-én érkezik a magyarországi mozikba a Hogyan tudnék élni nélküled? című zenés romantikus vígjáték második része – közölte a Nemzeti Filmintézet (NFI) szerdán az MTI-vel.
A jövőben hivatalos polgárőrséget hoz létre a kászonaltízi önkormányzat, ugyanis az elmúlt időszakban történt kászonjakabfalvi gyújtogatások után belátták: szükség van a járőrőrözésekre. Addig is önkéntes alapon már elkezdték a tevékenységet.
Eddig csaknem 150 tonna pirotechnikai eszközt koboztak el a hatóságok a Tűzijáték elnevezésű országos akció során.
A Közúti Infrastruktúrát Kezelő Országos Társaság (CNAIR) 2026-ban 250 kilométer új autópálya és gyorsforgalmi út forgalomba helyezését tervezi – közölte szerdán a Facebook-oldalán Cristian Pistol.
Az igazi havazás még várat magára Gyergyó térségének nagy részén, emiatt a korábbi évekhez képest valamivel kevesebb vendég érkezik Gyergyószékre szilveszterezni. A sípályákon a hóágyúzás segítségével ezekben a napokban indul az élet.
Téli útviszonyok jellemzik Hargita megye egyes térségeit december 31-én. Székelyudvarhely és Székelykeresztúr környékén jelenleg havazik, míg a Csíki- és a Gyergyói-medencében egyelőre elmaradt a hóesés.
Az év végi és újévi szabadnapok biztonsága érdekében fokozott rendőri jelenlét lesz tapasztalható a Kovászna megyében. A hatóságok arra kérik a lakosságot, hogy felelősségteljes magatartással járuljanak hozzá a közrend és a közbiztonság fenntartásához.
Erdővidék központjában is jóváhagyták a 2026-os helyi adók és illetékek emelését. A baróti tanács idei utolsó ülésén azonban nemcsak a kényszerű terhekről volt szó, hanem azokról a pozitív változásokról is, amelyeket a 2025-ös esztendő hozott.
4 hozzászólás