
Óvatos volt az ítélőtábla a Dormánfalva kontra Csíkszentmárton perben
Fotó: Pinti Attila
Noha elutasította a dormánfalviak fellebbezését az általuk indított perben, a Marosvásárhelyi Ítélőtábla nem arról döntött, hogy az úzvölgyi katonatemető Csíkszentmártonhoz tartozik. A jogerős ítélet indoklása szerint a csíki község kifogásolt helyi határozatának, amellyel közvagyonukba vették a temető és a volt kaszárnyasor területét, nincs jogi következménye, csak az ezt követő kormányhatározatnak, amely érvényben van.
2020. november 04., 22:082020. november 04., 22:08
Csíkszentmárton október elején nyerte meg jogerősen azt a pert, amelyet a Bákó megyei Dormánfalva indított azért, hogy részlegesen vonják vissza az alcsíki község önkormányzata által hozott, az úzvölgyi haditemető és az egykori kaszárnyák által elfoglalt területnek a község közvagyonába vételére vonatkozó határozatát.

Jogerős bírósági ítélet is van arról, hogy az úzvölgyi katonatemető és a közeli egykori kaszárnyasor Csíkszentmárton közvagyonának része. Ezzel még nyilvánvalóbbá vált a sírkertben tavaly megjelent betonkeresztek felállításának jogszerűtlensége.
A Marosvásárhelyi Ítélőtábla által rendelkezésünkre bocsátott ítélet indoklását tanulmányozva kitűnik, az ügyben eljáró bíró meglehetősen óvatosan kezelte a helyzetet, és azt is lehetne mondani, hogy elegánsan hárított.
Azaz, nyitva hagyott egy további lehetőséget.
A dormánfalviak azt szerették volna elérni, hogy a bíróság kötelezze a csíkszentmártoniakat a 2007-ben hozott határozatuk részleges visszavonására, amellyel a község saját közvagyonába vette a temető és a volt kaszárnyasor területét. A dormánfalviak érvelése szerint visszaélés történt, amelyet a 2010. évi 299-es számú kormányhatározat is megerősített.
A kereset hivatkozott a Bákó Megyei Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Hivatal korábbi átiratára is, amely szerint Hargita és Bákó megye határát Románia INSPIRE térinformatikai geoportálja jeleníti meg, eszerint pedig a temető Dormánfalva területén fekszik. A csíkszentmártoniak 1872-ből származó telekkönyvekkel igazolták a terület tulajdonjogát, ugyanakkor hivatkoztak az 1968. évi 2. számú, a közigazgatási felosztásról rendelkező törvényre is, amely szerint Úzvölgye Csíkszentmárton része. A 2007-ben hozott helyi határozat alapjául pedig a 2001. évi 1351-es számú kormányhatározat is szolgál, amely Hargita megye településeinek közvagyonáról rendelkezik, és ahol szintén megjelenik a Csíkszentmártonhoz tartozó úzvölgyi temető – emlékeztettek.
A másodfokon eljáró ítélőtábla viszont a felsorolt bizonyítékokat, érveket feleslegesnek tartotta elemezni, mert indoklása szerint a csíkszentmártoni helyi tanácsnak a közvagyon felleltározásáról szóló 2007. évi határozata, amelynek részleges érvénytelenítését kérték, csak előkészítő jellegű, közigazgatásilag nem sértő, és nincs jogi következménye. A területek hovatartozásáról az említett, 2010. évi 299-es számú, jelenleg is hatályos kormányhatározat rendelkezik, ezért közigazgatási per során csak ez utóbbi érvénytelenítését lehet kérni – állapítja meg az indoklás.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
1 hozzászólás