Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

20:07

21 haderőfejlesztési beruházásra készül a védelmi minisztérium a SAFE-hitelből

19:45

Hatalmas mennyiségű cigarettát és készpénzt foglaltak le Hargita és Maros megyében

19:40

Kelemen Hunor az adóemelésről: nem találtunk más megoldást, elnézést kell kérnünk mindenkitől

19:16

Kihasználatlanul hagyta esélyét a Marosvásárhelyi VSK

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Holtan találtak egy fiatalembert egy vendéglő padlásterében

Megszólalt a kormány a megemelt adók ügyében

Közel 550 sofőr jogosítvány nélkül kezdi a hetet

Gyilkosságot jelentett be egy fiú, de a rendőrség hiába mozgósított nagy erőket

A világ túlsó végén fogták el a két legkeresettebb román bűnöző közül az egyiket

Antal Árpád: rossz volt a döntések alkalmazásának sorrendje, de az adóemelés elkerülhetetlen lépés volt

Adófizetői kedv Székelyudvarhelyen: „kevesebb úgysem lesz, de több még lehet”

Rohamosan emelkednek az állami költségvetési intézmények tartozásai

Megvan a magyarországi országgyűlési választások időpontja

A kormány is elismeri: megdrágult az élet, ezért tíz lejt emel

Óvatos volt az ítélőtábla a Dormánfalva kontra Csíkszentmárton perben

Fotó: Pinti Attila

Noha elutasította a dormánfalviak fellebbezését az általuk indított perben, a Marosvásárhelyi Ítélőtábla nem arról döntött, hogy az úzvölgyi katonatemető Csíkszentmártonhoz tartozik. A jogerős ítélet indoklása szerint a csíki község kifogásolt helyi határozatának, amellyel közvagyonukba vették a temető és a volt kaszárnyasor területét, nincs jogi következménye, csak az ezt követő kormányhatározatnak, amely érvényben van.

Kovács Attila

2020. november 04., 22:082020. november 04., 22:08

Csíkszentmárton október elején nyerte meg jogerősen azt a pert, amelyet a Bákó megyei Dormánfalva indított azért, hogy részlegesen vonják vissza az alcsíki község önkormányzata által hozott, az úzvölgyi haditemető és az egykori kaszárnyák által elfoglalt területnek a község közvagyonába vételére vonatkozó határozatát.

korábban írtuk

Csíkszentmártoné a katonatemető, az úzvölgyi sírkertben nincs hatásköre Dormánfalvának

Jogerős bírósági ítélet is van arról, hogy az úzvölgyi katonatemető és a közeli egykori kaszárnyasor Csíkszentmárton közvagyonának része. Ezzel még nyilvánvalóbbá vált a sírkertben tavaly megjelent betonkeresztek felállításának jogszerűtlensége.

A Marosvásárhelyi Ítélőtábla által rendelkezésünkre bocsátott ítélet indoklását tanulmányozva kitűnik, az ügyben eljáró bíró meglehetősen óvatosan kezelte a helyzetet, és azt is lehetne mondani, hogy elegánsan hárított.

A bíróság nem arról döntött, hogy a vitatott 15 000 négyzetméternyi terület hová tartozik, hanem megállapította, ebben az ügyben közigazgatási pert nem a helyi tanácsi határozat, hanem csak a kormányhatározat érvénytelenítése érdekében lehet indítani, mivel kizárólag utóbbinak vannak jogi következményei.

Azaz, nyitva hagyott egy további lehetőséget.

Érvek és ellenérvek

A dormánfalviak azt szerették volna elérni, hogy a bíróság kötelezze a csíkszentmártoniakat a 2007-ben hozott határozatuk részleges visszavonására, amellyel a község saját közvagyonába vette a temető és a volt kaszárnyasor területét. A dormánfalviak érvelése szerint visszaélés történt, amelyet a 2010. évi 299-es számú kormányhatározat is megerősített.

Noha a temető területét tavaly saját közvagyonába vette Dormánfalva, miután 1990-ben magánvagyonának leltárán szerepelt, és az 1997-ben elfogadott, most is érvényes általános rendezési terv (PUG) is a város belterületeként jelöli meg, amit be is telekkönyveztettek, az említett helyi- és kormányhatározat ezzel ellentétes helyzetet rögzített.

A kereset hivatkozott a Bákó Megyei Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Hivatal korábbi átiratára is, amely szerint Hargita és Bákó megye határát Románia INSPIRE térinformatikai geoportálja jeleníti meg, eszerint pedig a temető Dormánfalva területén fekszik. A csíkszentmártoniak 1872-ből származó telekkönyvekkel igazolták a terület tulajdonjogát, ugyanakkor hivatkoztak az 1968. évi 2. számú, a közigazgatási felosztásról rendelkező törvényre is, amely szerint Úzvölgye Csíkszentmárton része. A 2007-ben hozott helyi határozat alapjául pedig a 2001. évi 1351-es számú kormányhatározat is szolgál, amely Hargita megye településeinek közvagyonáról rendelkezik, és ahol szintén megjelenik a Csíkszentmártonhoz tartozó úzvölgyi temető – emlékeztettek.

Nem mérlegeltek

A másodfokon eljáró ítélőtábla viszont a felsorolt bizonyítékokat, érveket feleslegesnek tartotta elemezni, mert indoklása szerint a csíkszentmártoni helyi tanácsnak a közvagyon felleltározásáról szóló 2007. évi határozata, amelynek részleges érvénytelenítését kérték, csak előkészítő jellegű, közigazgatásilag nem sértő, és nincs jogi következménye. A területek hovatartozásáról az említett, 2010. évi 299-es számú, jelenleg is hatályos kormányhatározat rendelkezik, ezért közigazgatási per során csak ez utóbbi érvénytelenítését lehet kérni – állapítja meg az indoklás.