
Óvatos volt az ítélőtábla a Dormánfalva kontra Csíkszentmárton perben
Fotó: Pinti Attila
Noha elutasította a dormánfalviak fellebbezését az általuk indított perben, a Marosvásárhelyi Ítélőtábla nem arról döntött, hogy az úzvölgyi katonatemető Csíkszentmártonhoz tartozik. A jogerős ítélet indoklása szerint a csíki község kifogásolt helyi határozatának, amellyel közvagyonukba vették a temető és a volt kaszárnyasor területét, nincs jogi következménye, csak az ezt követő kormányhatározatnak, amely érvényben van.
2020. november 04., 22:082020. november 04., 22:08
Csíkszentmárton október elején nyerte meg jogerősen azt a pert, amelyet a Bákó megyei Dormánfalva indított azért, hogy részlegesen vonják vissza az alcsíki község önkormányzata által hozott, az úzvölgyi haditemető és az egykori kaszárnyák által elfoglalt területnek a község közvagyonába vételére vonatkozó határozatát.

Jogerős bírósági ítélet is van arról, hogy az úzvölgyi katonatemető és a közeli egykori kaszárnyasor Csíkszentmárton közvagyonának része. Ezzel még nyilvánvalóbbá vált a sírkertben tavaly megjelent betonkeresztek felállításának jogszerűtlensége.
A Marosvásárhelyi Ítélőtábla által rendelkezésünkre bocsátott ítélet indoklását tanulmányozva kitűnik, az ügyben eljáró bíró meglehetősen óvatosan kezelte a helyzetet, és azt is lehetne mondani, hogy elegánsan hárított.
Azaz, nyitva hagyott egy további lehetőséget.
A dormánfalviak azt szerették volna elérni, hogy a bíróság kötelezze a csíkszentmártoniakat a 2007-ben hozott határozatuk részleges visszavonására, amellyel a község saját közvagyonába vette a temető és a volt kaszárnyasor területét. A dormánfalviak érvelése szerint visszaélés történt, amelyet a 2010. évi 299-es számú kormányhatározat is megerősített.
A kereset hivatkozott a Bákó Megyei Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Hivatal korábbi átiratára is, amely szerint Hargita és Bákó megye határát Románia INSPIRE térinformatikai geoportálja jeleníti meg, eszerint pedig a temető Dormánfalva területén fekszik. A csíkszentmártoniak 1872-ből származó telekkönyvekkel igazolták a terület tulajdonjogát, ugyanakkor hivatkoztak az 1968. évi 2. számú, a közigazgatási felosztásról rendelkező törvényre is, amely szerint Úzvölgye Csíkszentmárton része. A 2007-ben hozott helyi határozat alapjául pedig a 2001. évi 1351-es számú kormányhatározat is szolgál, amely Hargita megye településeinek közvagyonáról rendelkezik, és ahol szintén megjelenik a Csíkszentmártonhoz tartozó úzvölgyi temető – emlékeztettek.
A másodfokon eljáró ítélőtábla viszont a felsorolt bizonyítékokat, érveket feleslegesnek tartotta elemezni, mert indoklása szerint a csíkszentmártoni helyi tanácsnak a közvagyon felleltározásáról szóló 2007. évi határozata, amelynek részleges érvénytelenítését kérték, csak előkészítő jellegű, közigazgatásilag nem sértő, és nincs jogi következménye. A területek hovatartozásáról az említett, 2010. évi 299-es számú, jelenleg is hatályos kormányhatározat rendelkezik, ezért közigazgatási per során csak ez utóbbi érvénytelenítését lehet kérni – állapítja meg az indoklás.
Az Állandó Választási Hatóság jelentősen átalakítaná a romániai választások lebonyolítását: csökkentené a költségeket, egyszerűsítené a szavazóhelyiségek logisztikáját, megszüntetné a bélyegzők és matricák használatát, és intelligens urnákat is bevezetne.
Beperelte a Sanitas szakszervezet Hargita megyei szervezete a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóságot, mert a szociális ellátórendszer alkalmazottai nem kaptak üdülési csekkeket tavaly, miközben a törvény értelmében ez járt volna nekik.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szerint a Számvevőszék 2024-es pénzügyi ellenőrzésének eredményeiből nem következik, hogy 2,2 millió nyugdíjat bizonyítottan rosszul számoltak ki.
A szociális ösztöndíjakat továbbra is egész évben, a vakációk idején is folyósítják, míg a tanulmányi és a szakoktatási ösztöndíjak az oktatási időszakra, illetve egyes vizsgafelkészítési időszakokra járnak – döntött pénteki ülésén a kormány.
Az esetleges előrehozott parlamenti választások 160–170 millió euróba kerülhetnek – jelentette ki pénteki marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke.
Teljes hosszában átfúrták az A1-es autópálya Marzsina és Holgya közötti szakaszán épülő alagutakat, és az év végéig a járatok betonozása is befejeződik – jelentette be pénteken a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság vezetője, Cristian Pistol.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök pénteken közölte, hogy megkezdte a kormányalakítással kapcsolatos munkát, és ígéretet tett arra, hogy az eljárás minden lépéséről tájékoztatja a nyilvánosságot.
Az idei év első hét hónapjában a nyers adatok szerint 11,2 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 8,2 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.
A koronavírus-járvány kezdete óta több európai országban is csökkenni kezdett a gyermekek átoltottsága, ami egyes fertőző betegségek újbóli megjelenésének veszélyével jár – hívja fel a figyelmet a The Lancet folyóiratban megjelent tanulmány.
A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt pénteken 4 óra 9 perckor Moldva térségében, Suceava megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
1 hozzászólás