A magyar EU-elnökségről szólt a vita

A magyar EU-s elnökség munkáját értékelték

Az előadás bevezetésében a táborlakókat emlékeztették, hogy Magyarország 2011. január 1. – július 1. között töltötte be az Európai Unió Tanácsának elnökségi pozícióját, amelytől Lengyelország vette át a stafétát. Balogh György magyarországi, belső szemmel világított rá az elmúlt fél év eseményeire, arra hogy Magyarország mit tudott hozzátenni Európához elnöksége idején. „A magyarországi elnökség fő célja volt, hogy az európai politikában szemléletváltást hozzon létre, méghozzá azt, hogy az emberek felé kell fordulni, az ő véleményüket kell figyelembe venni, valamint éreztetni kell velük, hogy számítanak, és hogy ők az unió polgárai” – fogalmazott a konzul.

Balogh György konzul

Előadásában röviden ismertette a magyarországi EU-elnökség alatt elért eredményeket: „Kidolgoztunk egy válságmechanizmust, ami eddig nem létezett, leszögeztük Horvátország uniós csatlakozásának időpontját. Elértük, hogy 2014-ben megalakuljon az egységes európai energiapiac, megalkottuk a romastratégiát, amely a roma kisebbség életének javítására hivatott oktatásügyi, foglalkoztatási és egészségügyi szempontból. E mellett a Duna-stratégia kereteit is lefektettük, amely alapján a Duna mellett élő államok közös stratégiát dolgoznak ki a hajózható kereskedelmi útvonalak létesítésére, amely fellendíti majd a makro-, és mikro-gazdaságot. Előrelépéseket tettünk Románia és Bulgária schengeni csatlakozását illetően: a két ország immár teljesítette a szakmai feltételeket, a politikai döntés elő van készítve” – hangoztatta Balogh.

Korodi Attila, a Képviselőház Külügyi Bizottságának elnöke

„Nem helyes úgy értékelni egy elnökséget, hogy az sikeres vagy sikertelen.” – szögezte le előadása kezdetén Korodi Attila. „Azt kell figyelembe venni, hogy az unión belül, hogy állnak a különböző viták, bizonyos döntés-előkészületek milyen fázisba érkeztek, sikerült-e az elnökségnek valamit finalizálni vagy megmozgatni. Az elmúlt félév több témában bővelkedett: közös felelősségvállalás, szolidaritás, líbiai beavatkozás, migráció, görög válságkezelés, Schengen, romastratégia” – sorolta a parlamenti képviselő. A romastratégiáról elmondta, hogy az egyik sikertörténete az elnökségnek, hiszen fél év alatt sikerült úgy előkészíteni a stratégiát az üres lapból, hogy az döntésképes legyen.

Arra válaszolva, hogy az erdélyi magyarok számára mit jelentett az elnökség, úgy fogalmazott, hogy „az erdélyi magyarok nagy többsége nem is foglalkozott eddig azzal, hogy mi az hogy uniós elnökség. Két nagy elvárás volt: a régiós politika megerősödése és a nemzeti kisebbségi politikában egy egységes rendszer kialakítása.”

Salamon Márton László újságíró úgy véli, hogy az erdélyi sajtóban alulméretezett volt az EU-elnökség visszhangja, de inkább a bírálatok mentén folyt a kommunikáció.\"