Az égetéssel sterilizáljuk a talajt

Fotó: Kristó Róbert

Az égetéssel teljesen tönkre lehet tenni a talajt. A föld mikroorganizmusokat, baktériumokat tartalmazó élő réteg, amely több millió éven keresztül alakult ki.

Létai Tibor

2011. március 29., 16:262011. március 29., 16:26

2011. március 30., 13:242011. március 30., 13:24

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A talaj égetéssel való pusztítása, amit egy állat szőrének perzseléséhez hasonlított a szakember, kellene fájjon az embereknek – véli a szakember

A tarlók, a kaszálók, a legelők és egyéb mezőgazdasági területek felégetésével nem csak a levegőt és a vizet szennyezzük, hanem hat-tíz centiméteres rétegben teljesen sterilizáljuk a talajt, a magas hőfok hatására az élővilág teljesen elpusztul, a fontos szerves anyagok eltűnnek – magyarázta többek között Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője. Kifejtette: az emberekben tudatosítani kell, hogy a földfelszín égetésével a humuszban gazdag réteget károsítjuk. A talaj égetéssel való pusztítása – amit egy állat szőrének perzseléséhez hasonlított a szakember – kellene fájjon az embereknek, és nem csak azért, mert büntetik és mert eleshetnek a területalapú támogatástól, hanem legfőképpen, mert teljesen tönkremegy a talaj, ami hosszú távon terméskiesést eredményez.

A kaszálókon, legelőkön sem jó égetni, ugyanis megváltozik a növényzet összetétele, ami erózióhoz vezethet – hangsúlyozta Török, aki a legideálisabb megoldásként a növénymaradványok talajba való bedolgozását javasolta, ezáltal a talaj minősége is javul. Megjegyezte: kivételes esetben természetesen megengedett a talaj égetése, például fertőzés, kártevők megjelenésekor, viszont ilyenkor is engedélyt kell kérni a környezetvédelmi ügynökségtől. Török Jenő reménykeltőnek nevezte, hogy évről évre csökken azok száma, akik égetéssel próbálják „takarítani” mezőgazdasági tulajdonukat.

Pénzbírsággal sújtják a gyújtogatókat

A 2005/195-ös, a tarlóégetést szabályozó kormányrendelet be nem tartása kihágásnak minősül és pénzbírságot von maga után. A magánszemélyekre kiszabható bírság 3 ezer lejtől 6 ezer lejig terjed, jogi személyekre viszont ennél jóval nagyobb, 25 ezer lejtől 50 ezer lejig terjedő pénzbüntetést róhatnak ki. A jogi személyek az európai alapokból lehívott pénzösszegeket is elvesztik, ha nem tartják tiszteletben a tarlóégetésről szóló kormányrendeletet.