Hirdetés
Hirdetés

Az aradi vértanúk gyóntatója

A négy szerzetes Thorma János híres, az Aradi vértanúk című, 1893 és 1896 között alkotott festményén is szerepel •  Fotó: Magyar Nemzeti Galéria

A négy szerzetes Thorma János híres, az Aradi vértanúk című, 1893 és 1896 között alkotott festményén is szerepel

Fotó: Magyar Nemzeti Galéria

1849. október 6-a az elmúlt egy és háromnegyed évszázad folyamán mélyen beivódott a nemzet tudatába: valószínűleg nincs olyan magyar ember, aki legalább egynek-kettőnek a nevét ne tudná kapásból felidézni az aradi tizenhárom vértanú közül. Az viszont kevésbé közismert, hogy egyik utolsó gyóntatójuk korábban Székelyföldön, egészen pontosan Kézdivásárhelyen tanított és lelkészkedett.

Kocsis Károly

2023. október 06., 08:062023. október 06., 08:06

Az Aradon kivégzett tizenhárom honvéd főtiszt közül a tíz katolikus vallásút négy minorita páter, Bardócz Sándor, Pléva Balázs, Winkler Brúnó és Sujánszky Euszták gyóntatta a halálukat megelőzően. Később leveleiket, üzeneteiket is ők közvetítették családtagjaik számára. Utóbbi,

Sujánszky Euszták 1839 és 1841 között Kézdivásárhelyen szolgált, innen került Nagyenyedre, Nyírbátorba, majd Aradra, ahol többek között a kolostor Historia Domusába is megörökítette október 5-ei és 6-ai tragikus eseményeit.

Hirdetés

Az evangélikus gróf Leiningen-Westerburg Károly, a református Dessewffy Arisztid, illetve a görögkeleti vallású Damjanich János mellé Baló Béni református lelkészt, illetve Vasile Sombati pópát rendelte ki a hatalom Biró Imre birtokos zsigmondházi kaszálójára, ahová a kilenc bitófát felállították. Sombatit tulajdonképpen fölöslegesen, mert október 6-a hajnalán a korábban Poeltenberg Ernőt és Aulich Lajost meggyóntató Sujánszky Euszták a szerb származású, csatát sosem vesztő tábornokot befogadta a katolikus egyház kebelébe.

Magyarként, katolikusként kívánt meghalni, a pópát – miután felrótta neki a szerbek által a magyarok ellen elkövetett bűnöket – elzavarta magától.

Fél öt felé ígéretéhez híven Sujánszky minorita atya is meglátogatta Damjanichot. Mikor belépett, Damjanich ágyában feküdt, és egy könyvet olvasott. Szívélyesen kezet szorított a lelkésszel és a brünni hóhért, valamint az őröket kiparancsolta a szobából. Ezután barátságos beszélgetést kezdett a rokonszenves páterrel…
Mikor pedig Sujánszky atya el akart távozni, hogy visszatérjen Pöltenberghez és Aulichhoz, Damjanich így szólt:
– Főtisztelendő barátom! Ön tán nem is tudja, ki vagyok? Én rác vagyok vallásomra nézve, de mint rác, meghalni nem akarok. Áldjon meg engem! Azt is tudom, hogy ön engemet addig meg nem áldhat, míg én meg nem gyónom bűneimet. Tehát hallgasson meg!
„És a nagy férfiú – írja Sujánszky – meggyónt, röviden a hitvallást letette, és midőn kérelmének engedve, őt feloldozám, kezeimet fejére tétette, és azokat saját kezeivel fejére szorítván, egész imám alatt ott tartotta. Miután ez is megtörtént, így szóla: »Most már nyugodtan halok meg, mert magyar pap által lettem megáldva«. Azután fölemelkedve ágyából, így szólott: »Mielőtt eltávoznék, főtisztelendő barátom, ha nem utál, csókoljon meg engem!«– Hogy utálnám a hősök leghősebbikét! – kiálték föl megindultan, s mi majd öt percig egymás nyakába borulva könnyezénk.”
Fél öt volt. Damjanich elköltötte utolsó reggelijét, egy pohár kávét. Az udvaron ezalatt kivonult az egész helyőrség; tompa dobpergés, zűrzavaros hangok hallatszottak, a segédtisztek kiadták a parancsokat. A hajnal derengett; kelet felől piroslott a felkelő nap. A hűvös hajnali szellő megrázta a fák pusztuló koronáit, s sejtelmesen susogtak a hulló levelek…
Hamvay Ödön: Damjanich János élete története és szemelvények nejéhez intézett leveleiből (Budapest, 1904)

•  Fotó: Székely Hírmondó-archív Galéria

Fotó: Székely Hírmondó-archív

Páter Sujánszky Euszták 1811-ben, kisnemesi családban született Gyöngyösön, tanulmányait Egerben folytatta, 1828-ban lépett be a minorita rendbe, 1834-ben szentelték pappá. Gimnáziumokban is tanított, előbb Nagybányán, aztán Lugoson, Kézdivásárhelyen, és végül Aradon, ahol 1856 és 1858, majd 1864 és 1865 között az igazgatói és a házfőnöki tisztséget is viselte.

1867-ben, az első szabad október 6-án az aradi gyászmisét ugyancsak ő celebrálta.

A hatóságok sokat zaklatták, hogy kiszedjék belőle a magyar szent korona hollétére vonatkozó, a tábornokoktól esetlegesen hallott információkat, de a gyónási titkot mindvégig megőrizte. A Szemere Bertalan által elásatott koronát ettől függetlenül megtalálták 1853. szeptember 8-án Orsova mellett, Sujánszky Euszták pedig a bodrogközi, ma Szlovákiához tartozó Imregen húzta meg magát, és 1875 decemberében itt adta vissza lelkét Teremtőjének.

A kézdivásárhelyi Nagy Mózes Gimnáziumban 2010-ben leplezték le Vetró András szobrászművész Sujánszky Eusztákot ábrázoló domborművét •  Fotó: Székely Hírmondó-archív Galéria

A kézdivásárhelyi Nagy Mózes Gimnáziumban 2010-ben leplezték le Vetró András szobrászművész Sujánszky Eusztákot ábrázoló domborművét

Fotó: Székely Hírmondó-archív

A világosi fegyverletételt követő megtorlás során mintegy 500 halálos ítélet született, ebből körülbelül 110-et hajtottak végre (többek között 5 római katolikus lelkészt is kivégeztetett az osztrák vészbíróság). A legismertebb emigránsokat in effigie – távollétükben – végezték ki, azaz nevüket egy akasztófára szögelték. Másfél ezer embert ítéltek sokévi börtönre, vagy változtatták erre a halálos ítéletet, a honvédsereg állományának 25–30 százalékát besorozták, legtöbbjüknek hét évet kellett szolgálnia távol a hazától. A bosszúhullám csak 1850 júliusától mérséklődött, amikor az európai felháborodás miatt a bécsi udvar nyugdíjazta a „hatáskörét túllépő” Haynaut.

A szerzetesek október 5-e és 6-a egy részét töltötték a halálra ítélt főtisztekkel, összesen hét órán keresztül vigasztalták őket. A kivégzés napján hajnali 2 órakor kellett megjelenniük a várbörtönnél. „Remegve vártam a börtönész cellájában a percet – jegyezte föl Sujánszky Euszták –, melyben a borzasztó spectaculumra indulnunk kellene.” Damjanich közvetlenül a kivégzése előtt is Sujánszkyval beszélt: „Ne sírjon barátom – mondta, miközben a feszületre mutatott –, hiszen

Idézet
az is, aki a kereszten függ, az igazságért szegeztetett keresztre.”

A kivégzést levezénylő Tichy őrnagy hiába utasította őket, hogy tartsanak buzdító szónoklatot az odavezényelt közkatonáknak, a négy pap már csak imádkozni tudott. Zokogva, térden állva.

Sujánszky Euszták sírja az imregi temetőben •  Fotó: Székely Hírmondó-archív Galéria

Sujánszky Euszták sírja az imregi temetőben

Fotó: Székely Hírmondó-archív

A szabadságharc székely tábori lelkészei

1848–49-ben sok pap szolgálta tábori lelkészként (is) a szabadságharc ügyét. Székelyföldről például a felsőboldogasszonyfalvi születésű Bíró Sándor, aki Rétyen volt református lelkész, és az egyik legradikálisabb erdélyi prédikátorként vált közismerté. Az 1845-től Sepsiillyefalván szolgáló Dáné Istvánt halálra is ítélték, végül megúszta két év várfogsággal. Az 1849 augusztusában fogságba eső, marosvásárhelyi Fodor Antal egyházmegyés papot is kötél általi halálra ítélte a csíkszeredai császári-királyi hadbíróság, amit Wohlgemuth altábornagy 1850. április 26-án 12 évi, vasban letöltendő várfogságra enyhített.

A mezőmadarasi Kolosi János plébános nemcsak (tábori) lelkészkedett, hanem 1849 nyarán a Küküllő vidékén egy 2000 fős nemzetőr-alakulatot mozgósított az orosz-osztrák csapatok ellen. Ezért aztán 1849. szeptember 18-án 10 évi várfogságra ítélte a marosvásárhelyi császári-királyi hadbíróság.

Bíró Sándor az egyik legradikálisabb erdélyi prédikátorként vált közismertté •  Fotó: Bona Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc tisztikara Galéria

Bíró Sándor az egyik legradikálisabb erdélyi prédikátorként vált közismertté

Fotó: Bona Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc tisztikara

A Sepsiszentgyörgyön is gondnokoskodó Lőrinc Károly erdélyi egyházmegyés római katolikus pap, a 11. székelyhatárőr huszárezred tábori lelkésze 1851-ig raboskodott a börtönné átalakított nagyszebeni ferences zárdában, akárcsak az altorjai származású Szabó János katolikus lelkész és hittantanár. A gidófalvi születésű Vitályos György református lelkésznek hosszas bujkálás jutott osztályrészül.

Ugyanígy említhetjük Finta István kézdivásárhelyi református lelkészt, a kézdivásárhelyi születésű, felszentelése után Marosvásárhelyen szolgáló Benkő Pál plébánost, Andrási Pál Rafael csíksomlyói ferences szerzetest vagy a sepsiszentgyörgyi származású Bardocz János római katolikus papot is, aki a bécsi Pazmaneumban végezte tanulmányait. Geiszler Jánost, a 14. (1. székely) határőr-gyalogezred lelkészét 1849 júniusában még századossá is elő akarták léptetni, „különösen azon érdeméért, mellyel a székelyek között a jó hangulatot fáradhatatlan buzgalmával helyreállította”.

Az aradi vértanúk
A bécsi forradalom évfordulóján, 1849. október 6-án végeztette ki őket Haynau I. Ferenc József utasítására:
Aulich Lajos
Damjanich János
Knézich Károly
Lahner György
Leiningen-Westerburg Károly gróf
Nagy-Sándor József
Pöltenberg Ernő
Török Ignác
Vécsey Károly gróf
Dessewffy Arisztid
Kiss Ernő
Lázár Vilmos
Schweidel József

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 14., péntek

Év végére üzembe állhat a ritka gyulakutai beruházás

Akkumulátoros energiatároló park épül Gyulakután az Electrica Bukarest 16,5 millió eurós beruházásában, amelyet az év végéig üzembe helyeznének. Emellett egy kisebb, önkormányzati akkumulátorpark is készül, amely középületek áramellátását szolgálja majd.

Év végére üzembe állhat a ritka gyulakutai beruházás
Hirdetés
2026. augusztus 14., péntek

Kilenc hónappal eltűnése után megtalálhatták a brit turista holttestét a Bucsecsben

Egy oszlásnak indult holttestet találtak pénteken a Bucsecs-hegységben, ruházatából a tavaly novemberben eltűnt 18 éves brit turista iratai kerültek elő – közölte az Agerpres hírügynökség nyomán az MTI.

Kilenc hónappal eltűnése után megtalálhatták a brit turista holttestét a Bucsecsben
2026. augusztus 14., péntek

Történelmi mélypont közelében a Duna vízhozama, tovább apad a folyó

A Duna vízhozama a romániai belépési pontnál, Báziásnál pénteken és szombaton várhatóan másodpercenként 1400 köbméter körül stagnál, majd enyhén csökken, és augusztus 21-re másodpercenként 1300 köbméterre apad.

Történelmi mélypont közelében a Duna vízhozama, tovább apad a folyó
2026. augusztus 14., péntek

Elhunyt Geréd Vilmos nyugalmazott kántor-karnagy

Életének 77. évében, augusztus 13-án, elhunyt Geréd Vilmos nyugalmazott kántor-karnagy, az erdélyi egyházzenei élet meghatározó személyisége – adta hírül a romkat.ro hírportál.

Elhunyt Geréd Vilmos nyugalmazott kántor-karnagy
Hirdetés
2026. augusztus 14., péntek

Több mint hétszáz bölcsődei állást hirdetnek meg

Pénteki ülésén a kormány memorandumot fogadott el 34 új bölcsőde működtetéséhez szükséges 768 állás meghirdetéséről.

Több mint hétszáz bölcsődei állást hirdetnek meg
2026. augusztus 14., péntek

Nem mindennapi helyszínen mutatják be a környezettudatos divatot Marosvásárhelyen

A Marosvásárhelyi Állatkert oroszlánkifutója idén is otthont ad egy rendhagyó divatbemutatónak augusztus végén: Hajnal Zsuzsa, marosvásárhelyi divattervező itt mutatja be a fenntartható divat jegyében alkotott új ruhakollekcióját.

Nem mindennapi helyszínen mutatják be a környezettudatos divatot Marosvásárhelyen
2026. augusztus 14., péntek

Újabb helyreállítási pénzeket hívna le Románia

Románia pénteken benyújtja az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó ötödik kifizetési kérelmét – jelentette be Dragoș Pîslaru európai alapokért felelős miniszter a kormányülés utáni sajtótájékoztatón.

Újabb helyreállítási pénzeket hívna le Románia
Hirdetés
2026. augusztus 14., péntek

Elszakadt a film, kórházban ébredt a Brassóban két turistát halálra gázoló sofőr

Nem érdemelte meg a kórházi ellátást, ezért nem volt hajlandó bent maradni törött bordákkal a két ember életét követelő brassói gázolás elkövetője, aki elmondása szerint elvesztette az eszméletét a balesetet megelőzően.

Elszakadt a film, kórházban ébredt a Brassóban két turistát halálra gázoló sofőr
2026. augusztus 14., péntek

Elmondta az ügyvivő miniszterelnök, hogy miből pótolnák az atomreaktor leállítása miatt kieső energiát

Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök pénteken több évre szóló politikai paktumot javasolt a pártoknak az energiaügyi intézkedések következetes végrehajtására.

Elmondta az ügyvivő miniszterelnök, hogy miből pótolnák az atomreaktor leállítása miatt kieső energiát
2026. augusztus 14., péntek

Nem volt alapja a szóbeszédeknek, megnyugodtak az orotvaiak, hogy lezárult a gyilkosság ügye

Megnyugvással fogadják az orotvaiak, hogy jogerős ítélet született a 2025. februárjában történt emberölés ügyében. A helyiek körében az okozott szóbeszédeket, hogy több mint egy évig várni kellett konkrét fejleményekre.

Nem volt alapja a szóbeszédeknek, megnyugodtak az orotvaiak, hogy lezárult a gyilkosság ügye
Hirdetés