Átverés, vagy tényleg megszorul az ember annyira, hogy ekkora kamatot elfogadjon?

A megelőzésre fektetné a hangsúlyt Bordás Attila banki szakértő. Lapunknak elmondta, a legeredményesebben úgy lehet kiszűrni a rejtett költségeket, ha kérünk a banktól vagy a pénzügyi szolgáltatótól egy törlesztő grafikont. „Ebben a kölcsön teljes idejére, hónapokra lebontva szerepel, mennyit kell visszafizetni. Ha ezeket az összegeket összeadjuk, akkor pontosan kiderül, mennyit fizetünk vissza: felvettünk tíz lej kölcsönt és visszafizetünk százat vagy ezret” – részletezte a pénzügyi szakértő. Hozzátette, a törvénykezés szerint a THM kellene legyen a fogódzó, ami a hitel árát mutatja, ám

Bordás Attila szerint érdemes írott ajánlatot kérni több pénzintézettől, és azokat összehasonlítva dönthetjük el, melyik számunkra a legelőnyösebb. A szerződést is el kellene olvasni, az apró betűs részeket is, ám sajnos a tapasztalat szerint ezt kevesen teszik meg – mondta a szakember.

Célkeresztben a legkiszolgáltatottabbak

A gyorshitelezésre berendezkedett pénzügyi szolgáltatók ugyanakkor általában azokat az ügyfeleket célozzák meg, akikkel a bankok „már nem állnak szóba”, mert nincs, vagy csak minimális a nyomon követhető jövedelmük, esetleg korábban rossz banki adósnak bizonyultak. Ez magas kockázatot jelent, és valamilyen szinten magyarázza a magas kamatot, hiszen alacsonyabb a visszafizetési arány, ezt igyekeznek kompenzálni. Ugyanakkor Bordás Attila szerint

Rámutatott, ezeknek a pénzintézeteknek a behajtási módszere is gyakran súrolja a törvényesség határát, heti visszafizetési grafikont állapítanak meg, házhoz mennek a pénzért, fenyegetőznek, és ha más lehetőség nincs, elviszik a hűtőszekrényt. Mindezek ellenére

lassan meghaladja a tíz százalékot, ezért a Román Nemzeti Bank (BNR) is felfigyelt a jelenségre, szigorította a rájuk vonatkozó előírásokat, rendszeresen jelenteniük kell a nagyobb kamatokat – mutatott rá Bordás Attila.