
Fotó: Hegedüs Róbert/MTI
A nemzeti összetartozás érzésének, tudatának, élményének megerősödése a legfontosabb eredményünk az elmúlt 14 esztendőben – hangoztatta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára pénteken Budapesten, amikor a nemzeti ünnep alkalmából átadta a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért díjakat.
2024. augusztus 16., 15:272024. augusztus 16., 15:27
2024. augusztus 16., 16:102024. augusztus 16., 16:10
Potápi Árpád János kiemelte, az összetartozás, amely „nemzeti identitásunk záróköve”, a legvilágosabban az együttműködésben érhető tetten: a feladatok végrehajtásában és a sikerek megünneplésében. Úgy fogalmazott, „mi, magyarok közös teherviseléssel osztozunk a nehézségekben” és közös ünnepléssel sokszorozzuk meg örömünket. Ezt hirdetik példamutatásukkal a Kallós Zoltán erdélyi néprajzkutatóról elnevezett díjjal kitüntetett közösségépítők, közösségszervezők, politikai, kulturális vagy vallási vezetők – mondta az államtitkár.
Szólt arról, hogy a díjat – amely 2019 óta viseli Kallós Zoltán nevét és amelyet évente általában tízen vehetnek át – 2024-ben tizenhárman, hat ember és hét szervezet kapja meg. Három-három díjazott való Erdélyből, Vajdaságból és a diaszpórából – Ausztriából, Ciprusról és Svédországból –, kettő a Felvidékről, egy Kárpátaljáról és egy a Muravidékről – ismertette.
Potápi Árpád János felidézte:
E fordulat szellemisége így foglalható össze: minden magyar felelős minden magyarért.
Fotó: Hegedüs Róbert/MTI
Kallós Zoltánt idézte, aki 2004-ben még csak reményekről beszélhetett, amikor azt mondta, olyan kormányt szeretne, amelyre tekintve büszkén lehet vállalni magyarságunkat. Néhány évvel később azonban már ezt mondta: „A nehézségek ellenére nyugodt lehetek, mert most már biztosan látom, hogy
Az államtitkár hozzátette, 2010-től közösen építjük a jövőt, amely Szent István szellemi-lelki hagyatékából következik. Azt is mondta, hogy a nemzet ügye túlnyúlik Magyarország határain.
Fotó: Hegedüs Róbert/MTI
A magyarság a szülőföldjén, a Kárpát-medence országaiban és a diaszpórában is képviselteti magát, ezért
Potápi Árpád János kitért arra is, hogy valamennyi díjazott munkásságában „ott van a népies jelleg”, és mindenki ugyanazt a célt szolgálja, a magyar hazát. Ezért mi is mondhatjuk Kallós Zoltánnal együtt: van jövője a magyar népi kultúrának. A „kalákákban, az énekekben, hitünkben, közösségeinkben és gyermekeinkben ott van a jövőnk”, és az Isten, haza, család hármassága, „ami évszázadok óta meghatározza nemzetünket, ma is biztos eligazodási pontunk” – idézi az MTI Potápi Árpád Jánost.
Fotó: Hegedüs Róbert/MTI
Magyarország miniszterelnöke a külhoni magyarságért végzett áldozatos tevékenységet 1995 óta ismeri el kitüntetéssel. Az elismerés eleinte a Kisebbségekért Díj nevet viselte, és két tagozattal rendelkezett: a Hazai Kisebbségekért és a Külhoni Magyarságért Tagozattal. 2011-től a hazai nemzetiségek és a külhoni magyarok külön-külön díjban részesülnek. A Külhoni Magyarságért Díj – a Magyar Állandó Értekezlet 2018. évi ülésének javaslatára – 2019 óta a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díj nevet viseli. Évente tíz, kivételes alkalmakkor legfeljebb további öt díj adományozható a külhoni magyar közösségek érdekében végzett kiemelkedő tevékenységért. A díjjal oklevél és emlékplakett, továbbá – személyenként vagy szervezetenként – egymillió forint jutalom jár. A plakett tervezője és kivitelezője Sárpátki Zoltán Csíkrákoson élő szobrász, képzőművész.
Megszavazta hétfőn a szenátus a Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter elleni egyszerű indítványt. Nem mondok le – jelentette ki a miniszter az indítvány elfogadását követően.
Menesztette az érintett egység menedzserét az a bukaresti fogászati klinika, ahol novemberben egy kétéves kislány halt meg mélyaltatásos beavatkozás közben. A belső vizsgálat szerint a rendelő végleges engedély nélkül működött.
Călin Georgescu volt elnökjelölt és Horațiu Potra zsoldosvezér hétfőn először találkoztak annak a pernek az előkészítő tárgyalásán, amelyben az alkotmányos rend megdöntésének kísérletével vádolják őket.
Székelyudvarhelyen, Székelykeresztúron, illetve Csíkszentdomokos, Bögöz és Zetelaka községekben is kaptak el ittas, illetve jogosítvány nélkül vezető embereket a rendőrök az elmúlt hétvégén.
Megállt a szíve és leállt a légzése a 74 éves férfinak, aki hétfőn délután egy kútba esett Nagycsergeden. A férfit a kiérkező mentőegységek újraélesztették.
Székelyudvarhelyen és a Csíkszentimrei Büdösfürdő közelében is történt egy-egy baleset szombaton. Az egyik sofőr alkohol hatása alatt volt a történtek idején – derül ki a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság hétfői közleményéből.
Elutasította hétfői együttes ülésén a képviselőház és a szenátus az ellenzéki pártok Románia nem eladó – progresszisták nélküli kormányt című bizalmatlansági indítványát. Az ülésen 420 képviselő és szenátor vett részt.
Törtkővel megrakott teherautó borult fel hétfőn délután Sepsiszentgyörgy Csíkszereda felőli bejáratánál, ahol rendőrök irányítják a forgalmat – tudtuk meg a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányságtól.
Fél éve fennálló áldatlan helyzetet zár le a Gyulakután üzembe helyezett sótalanító berendezés, így ismét iható a csapvíz. Hétfőn Maros megye politikai elöljárói és szakemberek mutatták be a sajtónak a rendszer működését a gyulakutai vízüzemnél.
Közzétette friss időjárás-előrejelzését az Országos Meteorológiai Szolgálat a következő két hétre. A leghidegebb éjszakákon úgy tűnik, hamar túlleszünk.
szóljon hozzá!