
Fotó: Hegedüs Róbert/MTI
A nemzeti összetartozás érzésének, tudatának, élményének megerősödése a legfontosabb eredményünk az elmúlt 14 esztendőben – hangoztatta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára pénteken Budapesten, amikor a nemzeti ünnep alkalmából átadta a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért díjakat.
2024. augusztus 16., 15:272024. augusztus 16., 15:27
2024. augusztus 16., 16:102024. augusztus 16., 16:10
Potápi Árpád János kiemelte, az összetartozás, amely „nemzeti identitásunk záróköve”, a legvilágosabban az együttműködésben érhető tetten: a feladatok végrehajtásában és a sikerek megünneplésében. Úgy fogalmazott, „mi, magyarok közös teherviseléssel osztozunk a nehézségekben” és közös ünnepléssel sokszorozzuk meg örömünket. Ezt hirdetik példamutatásukkal a Kallós Zoltán erdélyi néprajzkutatóról elnevezett díjjal kitüntetett közösségépítők, közösségszervezők, politikai, kulturális vagy vallási vezetők – mondta az államtitkár.
Szólt arról, hogy a díjat – amely 2019 óta viseli Kallós Zoltán nevét és amelyet évente általában tízen vehetnek át – 2024-ben tizenhárman, hat ember és hét szervezet kapja meg. Három-három díjazott való Erdélyből, Vajdaságból és a diaszpórából – Ausztriából, Ciprusról és Svédországból –, kettő a Felvidékről, egy Kárpátaljáról és egy a Muravidékről – ismertette.
Potápi Árpád János felidézte:
E fordulat szellemisége így foglalható össze: minden magyar felelős minden magyarért.
Fotó: Hegedüs Róbert/MTI
Kallós Zoltánt idézte, aki 2004-ben még csak reményekről beszélhetett, amikor azt mondta, olyan kormányt szeretne, amelyre tekintve büszkén lehet vállalni magyarságunkat. Néhány évvel később azonban már ezt mondta: „A nehézségek ellenére nyugodt lehetek, mert most már biztosan látom, hogy
Az államtitkár hozzátette, 2010-től közösen építjük a jövőt, amely Szent István szellemi-lelki hagyatékából következik. Azt is mondta, hogy a nemzet ügye túlnyúlik Magyarország határain.
Fotó: Hegedüs Róbert/MTI
A magyarság a szülőföldjén, a Kárpát-medence országaiban és a diaszpórában is képviselteti magát, ezért
Potápi Árpád János kitért arra is, hogy valamennyi díjazott munkásságában „ott van a népies jelleg”, és mindenki ugyanazt a célt szolgálja, a magyar hazát. Ezért mi is mondhatjuk Kallós Zoltánnal együtt: van jövője a magyar népi kultúrának. A „kalákákban, az énekekben, hitünkben, közösségeinkben és gyermekeinkben ott van a jövőnk”, és az Isten, haza, család hármassága, „ami évszázadok óta meghatározza nemzetünket, ma is biztos eligazodási pontunk” – idézi az MTI Potápi Árpád Jánost.
Fotó: Hegedüs Róbert/MTI
Magyarország miniszterelnöke a külhoni magyarságért végzett áldozatos tevékenységet 1995 óta ismeri el kitüntetéssel. Az elismerés eleinte a Kisebbségekért Díj nevet viselte, és két tagozattal rendelkezett: a Hazai Kisebbségekért és a Külhoni Magyarságért Tagozattal. 2011-től a hazai nemzetiségek és a külhoni magyarok külön-külön díjban részesülnek. A Külhoni Magyarságért Díj – a Magyar Állandó Értekezlet 2018. évi ülésének javaslatára – 2019 óta a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díj nevet viseli. Évente tíz, kivételes alkalmakkor legfeljebb további öt díj adományozható a külhoni magyar közösségek érdekében végzett kiemelkedő tevékenységért. A díjjal oklevél és emlékplakett, továbbá – személyenként vagy szervezetenként – egymillió forint jutalom jár. A plakett tervezője és kivitelezője Sárpátki Zoltán Csíkrákoson élő szobrász, képzőművész.
Az Európai Bizottság csütörtökön úgy határozott, hogy az EU Bírósága elé idézi Romániát a környezeti levegő minőségéről szóló irányelvek (a 2008/50-es és a 2004/107-es irányelv) által rá rótt kötelezettségek elmulasztása miatt – közölte az EB.
A képviselőházban szólította fel a hatóságokat a sporteseményeken tapasztalható magyarellenesség megfékezésére Miklós Zoltán parlamenti képviselő, aki szerint a román állam bűnrészessé válik, amikor eltűri, hogy a stadionokban magyarokat gyalázzanak.
A bukaresti ítélőtábla elnöke, Liana Arsenie szerint a román igazságszolgáltatási rendszer médialincselés céltáblája lett, a Recorder dokumentumfilmje pedig egy szervezett destabilizáló mechanizmus részének tűnik.
Több mint ezer személyt evakuáltak csütörtökön a Szeben megyei prefektúra, és a nagyszebeni Octavian Goga Főgimnázium épületéből a gázszag miatt, és a jogosítványokat és útleveleket kibocsátó szolgálat is felfüggesztette tevékenységét.
Felborult egy teherautó a mezőcsávás községi Mezőfele településen csütörtök délután, a sofőrt a mentőegységek a helyszínen újraélesztették.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) „az igazságszolgáltatás destabilizálására irányuló kampány” részének tekinti a Recorder oknyomozó portálnak a rendszer problémáit taglaló dokumentumfilmjét.
Közúti baleset történt csütörtök délelőtt Csíkborzsova és Csíkszentmiklós között, két személy megsérült.
Megerősítette csütörtökön a bukaresti ítélőtábla egyik bírónője a munkatársainak a Recorder dokumentumfilmjében elhangzott kijelentéseit a romániai igazságszolgáltatási rendszer rendellenességeiről.
63 éves korában, 2025. december 10-én elhunyt Tövissi Zsolt műépítész, a hargitai megyeszékhely egyik meghatározó szakembere – osztotta meg a csíkdelnei Keresztelő Szent János Római Katolikus Plébánia.
Kirobbanó lelkesedés, ügyes fiatalok, óriás hangzavar, némi szubjektív értékelés – így jellemezte Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere a Székelyhonnak a szerda esti televíziós vetélkedőt. A többi városvezető szerint minden fiatal győztes volt.
szóljon hozzá!