
Elhunyt szeretteinkre emlékezünk november elsején. Archív
Fotó: Erdély Bálint Előd
Noha a római katolikus egyházban a halottak napja november 2-án van, már mindenszentek ünnepén, november elsején felkeresik elhunyt szeretteik sírját a katolikusok, gyertyát gyújtanak és imádkoznak érettük. A protestáns egyházakban november első napjaiban nincs kiemelt ünnepnap, de a reformátusok, unitáriusok, evangélikusok hagyományosan november elsején vagy az azt megelőző hétvégén keresik fel elhunyt szeretteik sírjait.
2022. november 01., 08:552022. november 01., 08:55
2022. november 01., 11:192022. november 01., 11:19
A keleti ortodox egyházban már 380-tól megemlékeznek a vértanúkról. A nyugati egyház liturgiájába mindenszentek ünnepét IV. Bonifác pápa vezette be egy templomszentelés alkalmával, amikor 609. május 13-án Mária és az összes vértanú tiszteletére szentelte fel az eredetileg a pogány istenek tiszteletére épült római Pantheont. Ennek évfordulóját mindenszentek ünnepeként kezdték el ünnepelni. III. Gergely pápa (731–741) kiszélesítette az ünnepelendők körét:
IV. Gergely pápa (827–844) döntése értelmében került az ünnep november 1-jére. Szent Odilo clunyi apát kezdeményezte, hogy miután mindenszentek ünnepén az egyház megemlékezik a mennyország szentjeiről, másnap az összes megholtról is emlékezzen meg. 998-ban vált szokássá az ünnep, majd a 11. században a clunyi bencések hatására széles körben elterjedt.
Baricz Lajos marosszentgyörgyi római katolikus plébános a mindenszentek ünnepe kapcsán arról beszélt a Székelyhon megkeresésére, hogy november elsején a katolikus egyház azokra a szenetekre emlékezik, akiket nem ünnepeltek meg az egyházi év folyamán.
„Az egyházi tanítás szerint a szentek azok, akik elköltöztek a földi világból és már Krisztus színe előtt vannak, ahogy Pál apostol mondja: »Ma még csak tükörben, homályosan látunk, akkor majd színről színre«. Ők alkotják a megdicsőült egyházat, november elsején őket ünnepeljük. Vannak, lehetnek szubjektív szentjeink is, olyan hittel teli életet élt emberek, nagyszülők, tanítók, plébánosok, akik a mi példaképeink voltak, akiktől imádkozni tanultunk.”
A katolikus lelkész kitért arra is, hogy a megdicsőült egyház mellett a katolikus tanítás szerint vannak olyan lelkek, akik az átmeneti állapotban, a tisztítótűzben vannak, ők a szenvedő egyház tagjai, és érettük imádkoznak az élők, akik a küzdő egyházat alkotják. Ugyan november másodikán van a halottak napja, de már november elsején, mindenszentek ünnepének estéjén kimegyünk elhunyt szeretteink sírjához, gyertyát gyújtunk és imádkozunk értük.
A katolikus templomokban november elsején három szentmisét tartanak, és legtöbb helyen a temetőkben is misézik a plébános. A liturgia része ez az ima is, ami ilyenkor elhangzik: Adj, Uram, örök nyugodalmat nekik, és az örök világosság fényeskedjék nekik.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
szóljon hozzá!