
Elhunyt szeretteinkre emlékezünk november elsején. Archív
Fotó: Erdély Bálint Előd
Noha a római katolikus egyházban a halottak napja november 2-án van, már mindenszentek ünnepén, november elsején felkeresik elhunyt szeretteik sírját a katolikusok, gyertyát gyújtanak és imádkoznak érettük. A protestáns egyházakban november első napjaiban nincs kiemelt ünnepnap, de a reformátusok, unitáriusok, evangélikusok hagyományosan november elsején vagy az azt megelőző hétvégén keresik fel elhunyt szeretteik sírjait.
2022. november 01., 08:552022. november 01., 08:55
2022. november 01., 11:192022. november 01., 11:19
A keleti ortodox egyházban már 380-tól megemlékeznek a vértanúkról. A nyugati egyház liturgiájába mindenszentek ünnepét IV. Bonifác pápa vezette be egy templomszentelés alkalmával, amikor 609. május 13-án Mária és az összes vértanú tiszteletére szentelte fel az eredetileg a pogány istenek tiszteletére épült római Pantheont. Ennek évfordulóját mindenszentek ünnepeként kezdték el ünnepelni. III. Gergely pápa (731–741) kiszélesítette az ünnepelendők körét:
IV. Gergely pápa (827–844) döntése értelmében került az ünnep november 1-jére. Szent Odilo clunyi apát kezdeményezte, hogy miután mindenszentek ünnepén az egyház megemlékezik a mennyország szentjeiről, másnap az összes megholtról is emlékezzen meg. 998-ban vált szokássá az ünnep, majd a 11. században a clunyi bencések hatására széles körben elterjedt.
Baricz Lajos marosszentgyörgyi római katolikus plébános a mindenszentek ünnepe kapcsán arról beszélt a Székelyhon megkeresésére, hogy november elsején a katolikus egyház azokra a szenetekre emlékezik, akiket nem ünnepeltek meg az egyházi év folyamán.
„Az egyházi tanítás szerint a szentek azok, akik elköltöztek a földi világból és már Krisztus színe előtt vannak, ahogy Pál apostol mondja: »Ma még csak tükörben, homályosan látunk, akkor majd színről színre«. Ők alkotják a megdicsőült egyházat, november elsején őket ünnepeljük. Vannak, lehetnek szubjektív szentjeink is, olyan hittel teli életet élt emberek, nagyszülők, tanítók, plébánosok, akik a mi példaképeink voltak, akiktől imádkozni tanultunk.”
A katolikus lelkész kitért arra is, hogy a megdicsőült egyház mellett a katolikus tanítás szerint vannak olyan lelkek, akik az átmeneti állapotban, a tisztítótűzben vannak, ők a szenvedő egyház tagjai, és érettük imádkoznak az élők, akik a küzdő egyházat alkotják. Ugyan november másodikán van a halottak napja, de már november elsején, mindenszentek ünnepének estéjén kimegyünk elhunyt szeretteink sírjához, gyertyát gyújtunk és imádkozunk értük.
A katolikus templomokban november elsején három szentmisét tartanak, és legtöbb helyen a temetőkben is misézik a plébános. A liturgia része ez az ima is, ami ilyenkor elhangzik: Adj, Uram, örök nyugodalmat nekik, és az örök világosság fényeskedjék nekik.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
szóljon hozzá!