Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

15:34

A vébén már alkalmazták, a Szuperligában viszontlátjuk a szabálymódosításokat

15:12

Doktori iskola, új szakok és bővülő kampuszok – ezt kell tudni a Sapientia 2026-os felvételijéről

14:25

Augusztus végégig hosszabbították meg a helyreállítási alapból finanszírozott beruházások elszámolási határidejét

14:05

Ha nincs önkormányzati támogatás, egy színházi jegy legalább 250 lejbe kerülne

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Megtalálta, megtartotta, költeni is kezdte a pénzt

Látványosan meghasadt az erdélyi autópálya

Gyermekcsoporttal túrázott a pedagógus, amikor villámcsapás érte

Vérnyomok vezettek a több mint négyszázkilós medve teteméhez

Kilövés nem történt, a medve pedig ismét emberre támadt a Kalonda-tetőn

Elsötétült az M1, megvan, hogy mikor és hogyan indul újra

Vérnyomok vezettek a több mint négyszázkilós medve teteméhez

Tánczos Barna drágállja a gázolajat

Válság a tejiparban: sokszor a moslékban végzi a többletmennyiség

Látványosan meghasadt az erdélyi autópálya

Végrehajtási utasítás hiányában még nem lehet büntetni a bűzforrások okozóit

Ha be is azonosítják egy városban a kellemetlen szag forrását, nem bírságolhat miatta a környezetőrség. Képünk illusztráció

Fotó: Pinti Attila

Még nem dolgozták ki az úgynevezett „szagos törvény” alkalmazási normáit, így adott esetben a levegőben terjedő kellemetlen bűzök miatt a polgárok hiába tennének panaszt. A hatóságok ugyanis módszertan nélkül nem intézkedhetnek, nem szabhatnak ki büntetést az okozóra. A 2020-ban érvénybe lépett törvénnyel a környezetvédelemre vonatkozó jogszabályt módosították.

Barabás Hajnal

2023. február 26., 17:592023. február 26., 17:59

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Olvasónk jelezte a Székelyhonnak, hogy Csíkszereda ipari övezetében időszakonként kellemetlen szagok terjednek. Ennek kapcsán arra voltunk kíváncsiak, hogy az emberek milyen gyakran fordulnak ilyen jellegű panaszokkal a hatóságokhoz, illetve létezik-e erre valamilyen törvényi szabályozás.

Nem bírságolhatnak

Balla Izabella, a Hargita megyei környezetőrség vezetője érdeklődésünkre elmondta, a 2020-ból származó 123-as számú törvény módosította, illetve kiegészítette a 2005. évi 195-ös számú, a környezetvédelmet szabályozó sürgősségi kormányrendeletet.

Ez az úgynevezett „szagos törvény”, amely előírásokat fogalmaz meg a kellemetlen szagokat kibocsátó engedélyköteles vagy nem engedélyköteles tevékenységekkel kapcsolatban.

„Ennek a jogszabálynak még nem jelent meg az alkalmazási normája, így módszertan nélkül a környezetőrség nem bírságolhat ilyen esetekben, ugyanis

nehéz bizonyítani a szagok keletkezésének helyét, okát”

– magyarázta az igazgató.

Hozzátette, hogy a környezetőrség egyébként csak akkor léphet közbe, ha környezetvédelmi engedélyhez kötött tevékenységekből származik a zavaró bűz.

Ellenőrizni tudjuk például az adott a céget, de nem tudjuk bizonyítani a szag forrását. Annyit tehetünk, hogy a környezetvédelmi engedélyben leírtak alapján ellenőrizzük, onnan származhat-e vagy sem. Magát az említett törvényt még nem tudjuk alkalmazni”

– húzta alá.

Azt is elmondta, hogy ilyen jellegű panaszt az utóbbi időben nem kapott a hatóság Hargita megyéből, inkább a sok por miatt érkezett hozzájuk bejelentés.

Három hatóság érintett

Az emberek, ha kellemetlen szagok terjedését észlelik a levegőben, a környezetőrséghez, az önkormányzathoz és a közegészségügyhöz fordulhatnak panaszukkal.

Balla Izabella kiemelte, hogy amennyiben nem engedélyköteles tevékenységből fakadó a bűz, akkor a helyi önkormányzatok hatásköre az ellenőrzés és adott esetben a bírságolás.

A közegészségügyi hatóság pedig kivizsgálhatja, hogy károsak-e az egészségre a kibocsátott, kellemetlen szagot előidéző anyagok.

Ennek a vizsgálatnak az eredményétől függően a közegészségügyi szabályzatot feladataként be kell vezetni a környezetvédelmi engedély előírásaiba.

Közösen dolgozzák ki a módszertant

Tar Gyöngyi, a Hargita megyei népegészségügyi igazgatóság vezetője megkeresésünkre mindössze annyit közölt, hogy

a szóban forgó törvény alkalmazási normáit országosan dolgozzák ki a környezetvédelmi és közegészségügyi hatóságok, amit eddig még nem kaptak meg, hogy alkalmazni tudják.

Az előírások szerint minden panaszra válaszolniuk kell, és volt arra példa, hogy kellemetlen szagok miatti bejelentés nyomán terepre vonultak intézkedni. „Felszólítottuk a »szennyezőket«, csak akkor még nem volt szagos törvény, tehát az addigi törvények szerint jártunk el.

A szagot általában valami kézzelfogható szennyező árasztja. Azt kell eltávolítani, úgyhogy általában van mit tenni”

– jegyezte meg a közegészségügy vezetője.

Megkérdeztük a csíkszeredai és a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatalt is, de eddig még egyikben sem iktattak ilyen jellegű panaszt.

Csíkszék Udvarhelyszék Marosszék Gyergyószék Háromszék