
Ha be is azonosítják egy városban a kellemetlen szag forrását, nem bírságolhat miatta a környezetőrség. Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
Még nem dolgozták ki az úgynevezett „szagos törvény” alkalmazási normáit, így adott esetben a levegőben terjedő kellemetlen bűzök miatt a polgárok hiába tennének panaszt. A hatóságok ugyanis módszertan nélkül nem intézkedhetnek, nem szabhatnak ki büntetést az okozóra. A 2020-ban érvénybe lépett törvénnyel a környezetvédelemre vonatkozó jogszabályt módosították.
2023. február 26., 17:592023. február 26., 17:59
Olvasónk jelezte a Székelyhonnak, hogy Csíkszereda ipari övezetében időszakonként kellemetlen szagok terjednek. Ennek kapcsán arra voltunk kíváncsiak, hogy az emberek milyen gyakran fordulnak ilyen jellegű panaszokkal a hatóságokhoz, illetve létezik-e erre valamilyen törvényi szabályozás.
Balla Izabella, a Hargita megyei környezetőrség vezetője érdeklődésünkre elmondta, a 2020-ból származó 123-as számú törvény módosította, illetve kiegészítette a 2005. évi 195-ös számú, a környezetvédelmet szabályozó sürgősségi kormányrendeletet.
„Ennek a jogszabálynak még nem jelent meg az alkalmazási normája, így módszertan nélkül a környezetőrség nem bírságolhat ilyen esetekben, ugyanis
– magyarázta az igazgató.
Hozzátette, hogy a környezetőrség egyébként csak akkor léphet közbe, ha környezetvédelmi engedélyhez kötött tevékenységekből származik a zavaró bűz.
– húzta alá.
Azt is elmondta, hogy ilyen jellegű panaszt az utóbbi időben nem kapott a hatóság Hargita megyéből, inkább a sok por miatt érkezett hozzájuk bejelentés.
Balla Izabella kiemelte, hogy amennyiben nem engedélyköteles tevékenységből fakadó a bűz, akkor a helyi önkormányzatok hatásköre az ellenőrzés és adott esetben a bírságolás.
Ennek a vizsgálatnak az eredményétől függően a közegészségügyi szabályzatot feladataként be kell vezetni a környezetvédelmi engedély előírásaiba.
Tar Gyöngyi, a Hargita megyei népegészségügyi igazgatóság vezetője megkeresésünkre mindössze annyit közölt, hogy
Az előírások szerint minden panaszra válaszolniuk kell, és volt arra példa, hogy kellemetlen szagok miatti bejelentés nyomán terepre vonultak intézkedni. „Felszólítottuk a »szennyezőket«, csak akkor még nem volt szagos törvény, tehát az addigi törvények szerint jártunk el.
– jegyezte meg a közegészségügy vezetője.
Megkérdeztük a csíkszeredai és a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatalt is, de eddig még egyikben sem iktattak ilyen jellegű panaszt.
A World Vision Románia által megkérdezett tinédzserek közel negyede azt mondja, hogy a felnőttek ritkán vagy szinte soha nem hallgatják meg őket – derül ki szervezet gyermeknap alkalmából végzett felméréséből.
Az államfő szerint az eltávolítása hatással lehet a jogállamisági feltételekhez kötött uniós források lehívására is.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el hétfőn az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több folyó vízgyűjtő területére.
A vízbefulladásos balesetek megelőzését, valamint a felelős magatartás erősítését célzó országos kampányt indít június 1. és augusztus 31. között az Országos Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU).
Jelentős mennyiségű csapadékra és szélviharokra adtak ki figyelmeztetést hétfőn a meteorológusok; a riasztás 21 megyében – köztük a székelyföldiekben – érvényes a nap folyamán.
Ha Sulyok Tamás nem mond le köztársasági elnöki tisztéről, a Tisza párt módosítani fogja az alaptörvényt – mondta a miniszterelnök hétfőn Budapesten, a Sándor-palota előtt tartott sajtótájékoztatóján.
Függetlenül attól, hogy a drónt eltérítették-e vagy sem, Moszkvát terheli a felelősség, ha egy Oroszországból indított drón Románia területére jut – jelentette ki vasárnap este Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
Továbbra is betöltöm köztársasági elnöki tisztségemet, és gyakorlom az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreimet – jelentette ki az államfő vasárnap este a Facebookon közzétett videójában.
Medve jelenlétét jelezték vasárnap este az Oroszhegy községhez tartozó Tibódban, valamint Maroshévízen.
1943-ban április vége és május vége között szállították haza a keleti frontról a januári doni katasztrófa után megmaradt magyar katonákat. Nagy József történészt a veszteségekről, a székely részvételről és a román „hallgatás” okáról kérdeztük.
2 hozzászólás