
Ha be is azonosítják egy városban a kellemetlen szag forrását, nem bírságolhat miatta a környezetőrség. Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
Még nem dolgozták ki az úgynevezett „szagos törvény” alkalmazási normáit, így adott esetben a levegőben terjedő kellemetlen bűzök miatt a polgárok hiába tennének panaszt. A hatóságok ugyanis módszertan nélkül nem intézkedhetnek, nem szabhatnak ki büntetést az okozóra. A 2020-ban érvénybe lépett törvénnyel a környezetvédelemre vonatkozó jogszabályt módosították.
2023. február 26., 17:592023. február 26., 17:59
Olvasónk jelezte a Székelyhonnak, hogy Csíkszereda ipari övezetében időszakonként kellemetlen szagok terjednek. Ennek kapcsán arra voltunk kíváncsiak, hogy az emberek milyen gyakran fordulnak ilyen jellegű panaszokkal a hatóságokhoz, illetve létezik-e erre valamilyen törvényi szabályozás.
Balla Izabella, a Hargita megyei környezetőrség vezetője érdeklődésünkre elmondta, a 2020-ból származó 123-as számú törvény módosította, illetve kiegészítette a 2005. évi 195-ös számú, a környezetvédelmet szabályozó sürgősségi kormányrendeletet.
„Ennek a jogszabálynak még nem jelent meg az alkalmazási normája, így módszertan nélkül a környezetőrség nem bírságolhat ilyen esetekben, ugyanis
– magyarázta az igazgató.
Hozzátette, hogy a környezetőrség egyébként csak akkor léphet közbe, ha környezetvédelmi engedélyhez kötött tevékenységekből származik a zavaró bűz.
– húzta alá.
Azt is elmondta, hogy ilyen jellegű panaszt az utóbbi időben nem kapott a hatóság Hargita megyéből, inkább a sok por miatt érkezett hozzájuk bejelentés.
Balla Izabella kiemelte, hogy amennyiben nem engedélyköteles tevékenységből fakadó a bűz, akkor a helyi önkormányzatok hatásköre az ellenőrzés és adott esetben a bírságolás.
Ennek a vizsgálatnak az eredményétől függően a közegészségügyi szabályzatot feladataként be kell vezetni a környezetvédelmi engedély előírásaiba.
Tar Gyöngyi, a Hargita megyei népegészségügyi igazgatóság vezetője megkeresésünkre mindössze annyit közölt, hogy
Az előírások szerint minden panaszra válaszolniuk kell, és volt arra példa, hogy kellemetlen szagok miatti bejelentés nyomán terepre vonultak intézkedni. „Felszólítottuk a »szennyezőket«, csak akkor még nem volt szagos törvény, tehát az addigi törvények szerint jártunk el.
– jegyezte meg a közegészségügy vezetője.
Megkérdeztük a csíkszeredai és a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatalt is, de eddig még egyikben sem iktattak ilyen jellegű panaszt.
Megtalálták élve szerdán kora délután azt az ötéves kisfiút, aki hétfő délután tűnt el a Szeben megyei Oltalsósebes településről. A kiskorú eltűnését a fiú apja jelentette a rendőrségnek.
Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9902 lej volt, 630 lejjel (6,8 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Egy 22 éves fiatalember és egy 20 éves lány meghalt, további két fiatal pedig megsérült egy balesetben, amely szerdára virradóra történt Vrancea megyében.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.
A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.
Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.
2 hozzászólás