A villamosenergia-árplafon mezőgazdaságra történő kiterjesztését kérik a gazdaszervezetek

Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:33

Emelt fővel búcsúzott az FK Csíkszereda ifjúsági B csapata

22:10

Az udvarhelyi asztaliteniszezők nem tudták legyőzni a bajnokot

21:46

Zászlókat téptek le a megemlékezést követően

21:43

Címvédés a BL-ben, a szurkolók bajnokként ünnepelték a Fradit

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Hooligans, Parno Graszt, Zorán az Udvarhely Napokon

A tanítónők nem sztrájkolnak, a takarítók viszont igen, ezért online oktatásra kell átállni

Visszakerültek a korondi zarándokokhoz a lefoglalt kegytárgyak

Traktorral borult fel, életét vesztette egy férfi Kászonaltízen

Magyarországon is feltűnt, hogy ebben a két gyergyószéki faluban milyen sok a gólya

Továbbra sem rózsás a csíkszeredai strandok helyzete

Már csak az emlékeinkben él a Szeredai-strand

Hivatalosan is a városé a vasúti aluljáró

Postaként is működtették a vegyesüzletet, ahol hitelre is lehetett „vásárolni”

„Ha ápoljuk kultúránkat, megőrizzük identitásunkat, cselekvőképesek leszünk”

A villamosenergia-árplafon mezőgazdaságra történő kiterjesztését kérik a gazdaszervezetek

Egyre jobban pörgeti a villanyórát a gépek működtetése, ez pedig várhatóan az élelmiszerek árában is megjelenik majd

Fotó: Veres Nándor

Nyílt levélben kéri több gazdaszervezet, hogy a kormány a mezőgazdaságra is terjessze ki a villamosenergia-árplafont, ellenkező esetben az ágazat egy részében megszűnhetnek az agrárvállalkozások. A mezőgazdasági cégek többségének éppen a most következő időszakban nőnek majd meg a költségei, ugyanis a feldolgozás, tárolás, piaci előkészítés során van szükségük leginkább a villanyáramra. Támogatás nélkül az élelmiszerárak további drágulására lehet számítani.

Széchely István

2022. szeptember 27., 09:102022. szeptember 27., 09:10

Több gazdaszövetség közösen intézett nyílt levelet a kormányhoz, amelyben azt kérik, hogy a kabinet mielőbb sorolja a nemrégiben bevezetett villamosenergia-árplafon hatálya alá tartozó ágazatok közé a mezőgazdaságot is.

A gazdák a túlélésért küzdenek. A pusztító aszály, az állatbetegségek, a nyersanyagok és az energiaárak óriási emelkedése a csőd szélére sodorta a gazdákat. A szomorú valóság az, hogy sürgős állami támogatás nélkül sok hazai gazdálkodó kénytelen lesz bezárni, és a hústermelést a megszűnés veszélye fenyegeti

– áll a dokumentumban. A gazdaszervezetek ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy elkerülhetetlen lesz az áremelkedés, így a végső fogyasztók elfordulhatnak a hazai termékektől, a piac importáru-függővé válik, ami nagy veszélyt jelenthet egy esetleges élelmiszerválság esetén.

„Itt élelmiszerről van szó”

„Ha nem terjeszti ki a kormány az árplafont a mezőgazdaságra is, az mindenképpen

legalább egy 15-20 százalékos dráguláshoz vezethet.

Azoknál a mezőgazdasági vállalkozásoknál, ahol sok áramot használnak, ott még nagyobb problémák lehetnek, ott sajnos a tevékenység felfüggesztésével, befagyasztásával vagy megszűnésével is számolni kell. És itt élelmiszerről van szó.

Ha a laposképernyőjű tévék forgalmazását beszüntetik, nem hal meg vagy szegényedik el senki, de amikor a mindennapi kenyerünkről van szó, és azt látjuk, hogy az 1,3 lejes búzából 10 lejes kenyér lesz – mert elektromos vagy gázas kemencében sütik, a malmok is árammal működnek, és ez majdnem a tízszeresére növeli az árakat –, akkor meg kellene gondolja a kormány is, hogy ezeknek a vállalkozásoknak mindenképpen szükségük van támogatásokra

– hangsúlyozta megkeresésünkre Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) elnöke, aki arra is kitért, hogy az RMGE is csatlakozott a gazdaszervezetek nyílt leveles kezdeményezéséhez.

Közvetlen és közvetett hatások

Sebestyén Csaba elmondta, hogy a termelés idején kevésbé érinti a gazdák egy részét a villanyáram árának a növekedése – noha az inputárak, például a műtrágya, növényvédő szerek, vetőmagok ára is függ az áram árától –, de a termés betakarítása után már annál inkább, hiszen

a feldolgozáshoz, a piaci előkészítéshez és a tároláshoz is elektromos áramra van szükség.

Fotó: Veres Nándor

A burgonya esetében például válogatásnál, tisztításnál, csomagolásnál is áramot használnak, a gyümölcsök tárolásához – a hűtéshez, szellőztetéshez – is kell áram, a tejtermelésnél viszont folyamatosan szükség van a villanyáramra a hűtéshez, fűtéshez, tároláshoz, annak a költsége pedig egyértelműen hatással van a végtermék árára. Vannak ugyan olyan területei a mezőgazdaságnak, ahol kevesebb elektromos energiát fogyasztanak, ám ott sem kedvezőbb a helyzet.

Minden mindenre hatással van: ha egy húsfeldolgozónak nőnek az előállítási költségei, de a terméket nem tudja drágábban eladni, mert a piac nem tudja azt megfizetni, akkor megpróbálja a felhasznált alapanyagok árát leszorítani. Ilyenkor nem tud felmenni például az ipari felhasználású burgonya ára. Ez egy láncreakció

– magyarázta a gazdaszervezet elnöke. Szerinte az élelmiszerhiány veszélye egyelőre nem áll fenn, hiszen Európán kívül nagyon sok ország van, „amely alig várja, hogy valamit borsos áron eladjon”,

ám az nem mindegy – fűzte hozzá –, hogy nálunk a kenyér ára 5 lej lesz, vagy 15-20 lej.

Fejőgép egy kisgazdaságban. A legkisebb farmok ugyanúgy megérzi a megnövekedett energiaárakat, mint a nagyok

Fotó: Veres Nándor

Minden kis segítség jól jönne

Mezőgazdasági jellege miatt Hargita megye viszonylag kedvező helyzetben van, olyan, mint egy élő kamra, így

egy élelmiszerválság esetén, még ha ráfizetéssel is, de túlélné a krízist, a lakosság élelmezése itt biztosítottabb, mint a nagyvárosokban

– ezt már Romfeld Zsolt, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője mondta el lapunknak.

Amíg a termék a földben van vagy a raktárban, a hús pedig a bőrében, addig aránylag alacsony a költsége, viszont van amihez nyúlni bármilyen helyzetben, nem érint annyira minket egy válsághelyzet, mint a nagyobb városokat

– fogalmazott a szakember. Mindazonáltal a magas villamosenergia-ár a Hargita megyei gazdákat is nehéz helyzetbe hozza, hiszen vannak, akiknek hűteniük kell a burgonyaraktárakat, de a válogatás, a szállítószalagok is árammal működnek,

az állattartásban a fejőrendszerek, fejőrobotok, hűtőtartályok működtetése drágult meg, akárcsak a vetőmagok előkészítése.

Nem az elektromos áram ára jelenti a legnagyobb kiadást a mezőgazdaságban, „de ez egy olyan terület, ahol a sok kicsiből jön össze az éves profit, de ez a sok kicsit el is viheti az árrést, azaz a profitot” – mondta Romfeld Zsolt, hangsúlyozva, éppen ezért minden kis segítség jól jönne most a gazdálkodóknak.

A gazdák az alapanyagokat egy évvel a termék eladása előtt vásárolják meg, és fontos lenne, hogy naprakész árkalkulációt készítsenek az általuk értékesített termék költségéről, hiszen

ha nem is tudják a költségárnál drágábban eladni azt, legalább azt pontosan tudnák, hogy mennyit veszítenek rajta

– hangsúlyozta a mezőgazdasági igazgatóság vezetője. Innen adódik, hogy termésmennyiség-növeléssel próbálják pótolni a gazdák a bevételkiesést. Ám sokan nem végeznek költségszámítást, ugyanis ha végeznének, akkor

2,5 lejért kellene eladják a burgonyát, tekintve, hogy tavaly óta a műtrágya ára megháromszorozódott, és az üzemanyagok, az áram és minden más inputköltség is megemelkedett

– magyarázta Romfeld Zsolt, megjegyezve, hogy sajnos a gazdák drágítanak utolsóként, és az egész éves munkájukkal kevesebbet keresnek, mint a kereskedők, akik egy hétre fektetik be pénzüket a termékbe.

Állattenyésztés Csíkszék Gyergyószék Háromszék Marosszék Mezőgazdaság Udvarhelyszék

1 hozzászólás

Rádió GaGa

Csíkszék

Gyergyószék

Háromszék

Marosszék

Udvarhelyszék

Rádió GaGa

Csíkszék

Gyergyószék

Háromszék

Marosszék

Udvarhelyszék

Ezek is érdekelhetik

Székelyhon

Felavatták a legnagyobb székely kaput

Székelyhon