Hirdetés
Hirdetés

A villamosenergia-árplafon mezőgazdaságra történő kiterjesztését kérik a gazdaszervezetek

Egyre jobban pörgeti a villanyórát a gépek működtetése, ez pedig várhatóan az élelmiszerek árában is megjelenik majd •  Fotó: Veres Nándor

Egyre jobban pörgeti a villanyórát a gépek működtetése, ez pedig várhatóan az élelmiszerek árában is megjelenik majd

Fotó: Veres Nándor

Nyílt levélben kéri több gazdaszervezet, hogy a kormány a mezőgazdaságra is terjessze ki a villamosenergia-árplafont, ellenkező esetben az ágazat egy részében megszűnhetnek az agrárvállalkozások. A mezőgazdasági cégek többségének éppen a most következő időszakban nőnek majd meg a költségei, ugyanis a feldolgozás, tárolás, piaci előkészítés során van szükségük leginkább a villanyáramra. Támogatás nélkül az élelmiszerárak további drágulására lehet számítani.

Széchely István

2022. szeptember 27., 09:102022. szeptember 27., 09:10

Több gazdaszövetség közösen intézett nyílt levelet a kormányhoz, amelyben azt kérik, hogy a kabinet mielőbb sorolja a nemrégiben bevezetett villamosenergia-árplafon hatálya alá tartozó ágazatok közé a mezőgazdaságot is.

Idézet
A gazdák a túlélésért küzdenek. A pusztító aszály, az állatbetegségek, a nyersanyagok és az energiaárak óriási emelkedése a csőd szélére sodorta a gazdákat. A szomorú valóság az, hogy sürgős állami támogatás nélkül sok hazai gazdálkodó kénytelen lesz bezárni, és a hústermelést a megszűnés veszélye fenyegeti

– áll a dokumentumban. A gazdaszervezetek ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy elkerülhetetlen lesz az áremelkedés, így a végső fogyasztók elfordulhatnak a hazai termékektől, a piac importáru-függővé válik, ami nagy veszélyt jelenthet egy esetleges élelmiszerválság esetén.

Hirdetés

„Itt élelmiszerről van szó”

„Ha nem terjeszti ki a kormány az árplafont a mezőgazdaságra is, az mindenképpen

Idézet
legalább egy 15-20 százalékos dráguláshoz vezethet.

Azoknál a mezőgazdasági vállalkozásoknál, ahol sok áramot használnak, ott még nagyobb problémák lehetnek, ott sajnos a tevékenység felfüggesztésével, befagyasztásával vagy megszűnésével is számolni kell. És itt élelmiszerről van szó.

Idézet
Ha a laposképernyőjű tévék forgalmazását beszüntetik, nem hal meg vagy szegényedik el senki, de amikor a mindennapi kenyerünkről van szó, és azt látjuk, hogy az 1,3 lejes búzából 10 lejes kenyér lesz – mert elektromos vagy gázas kemencében sütik, a malmok is árammal működnek, és ez majdnem a tízszeresére növeli az árakat –, akkor meg kellene gondolja a kormány is, hogy ezeknek a vállalkozásoknak mindenképpen szükségük van támogatásokra

– hangsúlyozta megkeresésünkre Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) elnöke, aki arra is kitért, hogy az RMGE is csatlakozott a gazdaszervezetek nyílt leveles kezdeményezéséhez.

Közvetlen és közvetett hatások

Sebestyén Csaba elmondta, hogy a termelés idején kevésbé érinti a gazdák egy részét a villanyáram árának a növekedése – noha az inputárak, például a műtrágya, növényvédő szerek, vetőmagok ára is függ az áram árától –, de a termés betakarítása után már annál inkább, hiszen

a feldolgozáshoz, a piaci előkészítéshez és a tároláshoz is elektromos áramra van szükség.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

A burgonya esetében például válogatásnál, tisztításnál, csomagolásnál is áramot használnak, a gyümölcsök tárolásához – a hűtéshez, szellőztetéshez – is kell áram, a tejtermelésnél viszont folyamatosan szükség van a villanyáramra a hűtéshez, fűtéshez, tároláshoz, annak a költsége pedig egyértelműen hatással van a végtermék árára. Vannak ugyan olyan területei a mezőgazdaságnak, ahol kevesebb elektromos energiát fogyasztanak, ám ott sem kedvezőbb a helyzet.

Idézet
Minden mindenre hatással van: ha egy húsfeldolgozónak nőnek az előállítási költségei, de a terméket nem tudja drágábban eladni, mert a piac nem tudja azt megfizetni, akkor megpróbálja a felhasznált alapanyagok árát leszorítani. Ilyenkor nem tud felmenni például az ipari felhasználású burgonya ára. Ez egy láncreakció

– magyarázta a gazdaszervezet elnöke. Szerinte az élelmiszerhiány veszélye egyelőre nem áll fenn, hiszen Európán kívül nagyon sok ország van, „amely alig várja, hogy valamit borsos áron eladjon”,

ám az nem mindegy – fűzte hozzá –, hogy nálunk a kenyér ára 5 lej lesz, vagy 15-20 lej.

Fejőgép egy kisgazdaságban. A legkisebb farmok ugyanúgy megérzi a megnövekedett energiaárakat, mint a nagyok •  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fejőgép egy kisgazdaságban. A legkisebb farmok ugyanúgy megérzi a megnövekedett energiaárakat, mint a nagyok

Fotó: Veres Nándor

Minden kis segítség jól jönne

Mezőgazdasági jellege miatt Hargita megye viszonylag kedvező helyzetben van, olyan, mint egy élő kamra, így

egy élelmiszerválság esetén, még ha ráfizetéssel is, de túlélné a krízist, a lakosság élelmezése itt biztosítottabb, mint a nagyvárosokban

– ezt már Romfeld Zsolt, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője mondta el lapunknak.

Idézet
Amíg a termék a földben van vagy a raktárban, a hús pedig a bőrében, addig aránylag alacsony a költsége, viszont van amihez nyúlni bármilyen helyzetben, nem érint annyira minket egy válsághelyzet, mint a nagyobb városokat

– fogalmazott a szakember. Mindazonáltal a magas villamosenergia-ár a Hargita megyei gazdákat is nehéz helyzetbe hozza, hiszen vannak, akiknek hűteniük kell a burgonyaraktárakat, de a válogatás, a szállítószalagok is árammal működnek,

az állattartásban a fejőrendszerek, fejőrobotok, hűtőtartályok működtetése drágult meg, akárcsak a vetőmagok előkészítése.

Nem az elektromos áram ára jelenti a legnagyobb kiadást a mezőgazdaságban, „de ez egy olyan terület, ahol a sok kicsiből jön össze az éves profit, de ez a sok kicsit el is viheti az árrést, azaz a profitot” – mondta Romfeld Zsolt, hangsúlyozva, éppen ezért minden kis segítség jól jönne most a gazdálkodóknak.

A gazdák az alapanyagokat egy évvel a termék eladása előtt vásárolják meg, és fontos lenne, hogy naprakész árkalkulációt készítsenek az általuk értékesített termék költségéről, hiszen

ha nem is tudják a költségárnál drágábban eladni azt, legalább azt pontosan tudnák, hogy mennyit veszítenek rajta

– hangsúlyozta a mezőgazdasági igazgatóság vezetője. Innen adódik, hogy termésmennyiség-növeléssel próbálják pótolni a gazdák a bevételkiesést. Ám sokan nem végeznek költségszámítást, ugyanis ha végeznének, akkor

2,5 lejért kellene eladják a burgonyát, tekintve, hogy tavaly óta a műtrágya ára megháromszorozódott, és az üzemanyagok, az áram és minden más inputköltség is megemelkedett

– magyarázta Romfeld Zsolt, megjegyezve, hogy sajnos a gazdák drágítanak utolsóként, és az egész éves munkájukkal kevesebbet keresnek, mint a kereskedők, akik egy hétre fektetik be pénzüket a termékbe.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 18., szerda

Zavartalanul működik a cernavodai atomerőmű

A Duna vízhozamának növekedése nyomán ismét zavartalanul működik a cernavodai atomerőmű mindkét reaktora, fedezve az ország villamosenergia-szükségletének közel 20 százalékát; a földgáztárolók töltöttsége elérte a 85 százalékot.

Zavartalanul működik a cernavodai atomerőmű
Hirdetés
2026. november 18., szerda

A téli energiaellátás biztosítására és a rászorulók támogatására készül a kormány

A téli áram- és földgázellátás biztosításával, a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások védelmével és a nagy ipari fogyasztók támogatásával foglalkozó munkacsoport létrehozásáról döntött a miniszterelnök.

A téli energiaellátás biztosítására és a rászorulók támogatására készül a kormány
2026. november 18., szerda

Kezet fogott a csütörtöki kínai csúcstalálkozó előtt Donald Trump, Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin

A csütörtökön esedékes Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozója előtt már találkozott a kínai Szencsenben Donald Trump amerikai, Hszi Csin-ping kínai, valamint Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Kezet fogott a csütörtöki kínai csúcstalálkozó előtt Donald Trump, Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin
2026. november 18., szerda

Már kiberbiztonsági igazgatóknak is kiadják magukat a telefonos csalók

Újabb telefonos csalási módszerre figyelmeztet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC). Az elkövetők először mobilszolgáltatók képviselőinek, majd a kiberbiztonsági igazgatóság munkatársainak adják ki magukat.

Már kiberbiztonsági igazgatóknak is kiadják magukat a telefonos csalók
Hirdetés
2026. november 18., szerda

Pénzügyminiszter: jövőre 31 milliárd lejjel csökkenhet Románia finanszírozási igénye

Románia bruttó finanszírozási igénye az előzetes becslések szerint a 2026-os 279 milliárd lejről 248 milliárd lejre csökkenhet jövőre a költségvetési hiány mérséklődésének és a lejáró adósságállomány csökkenésének köszönhetően

Pénzügyminiszter: jövőre 31 milliárd lejjel csökkenhet Románia finanszírozási igénye
2026. november 18., szerda

Kevesebb bürokrácia az egészségügyben: egyszerűbb lesz a biztosítás ellenőrzése

Elektronikusan ellenőrizhetik a jövőben az orvosok és az egészségügyi szolgáltatók, hogy a páciensek rendelkeznek-e egészségbiztosítással.

Kevesebb bürokrácia az egészségügyben: egyszerűbb lesz a biztosítás ellenőrzése
2026. november 18., szerda

Ezért térhetnek el a Google és a szeizmológusok földrengésadatai

Eltérő technológiával, adatforrásokkal és számítási módszerekkel dolgozik a Google földrengésjelző rendszere és az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Ezért térhetnek el a Google és a szeizmológusok földrengésadatai
Hirdetés
2026. november 18., szerda

Fogdából házi őrizetbe kerül Călin Georgescu

Az Ilfov megyei törvényszék egyik bírája szerdán elrendelte Călin Georgescu volt államfőjelölt házi őrizetbe helyezését abban az ügyben, amelyben egy üzletember 1,1 millió eurós megkárosításával vádolják.

Fogdából házi őrizetbe kerül Călin Georgescu
2026. november 18., szerda

Szankciós hivatalt hozott létre, és különmegbízottat nevezett ki élére az Európai Bizottság

Európai uniós szankciós hivatalt hozott létre, élére pedig különmegbízottat nevezett ki szerdán az Európai Bizottság.

Szankciós hivatalt hozott létre, és különmegbízottat nevezett ki élére az Európai Bizottság
2026. november 18., szerda

Egységesen 50 ezer lejre nő a készpénzes bevételek és kifizetések napi felső határa

Egységesen 50 ezer lejben szabják meg a készpénzes bevételek és kifizetések napi felső határát a képviselőház szerdán elfogadott törvénytervezete értelmében.

Egységesen 50 ezer lejre nő a készpénzes bevételek és kifizetések napi felső határa
Hirdetés