
Egyre jobban pörgeti a villanyórát a gépek működtetése, ez pedig várhatóan az élelmiszerek árában is megjelenik majd
Fotó: Veres Nándor
Nyílt levélben kéri több gazdaszervezet, hogy a kormány a mezőgazdaságra is terjessze ki a villamosenergia-árplafont, ellenkező esetben az ágazat egy részében megszűnhetnek az agrárvállalkozások. A mezőgazdasági cégek többségének éppen a most következő időszakban nőnek majd meg a költségei, ugyanis a feldolgozás, tárolás, piaci előkészítés során van szükségük leginkább a villanyáramra. Támogatás nélkül az élelmiszerárak további drágulására lehet számítani.
2022. szeptember 27., 09:102022. szeptember 27., 09:10
Több gazdaszövetség közösen intézett nyílt levelet a kormányhoz, amelyben azt kérik, hogy a kabinet mielőbb sorolja a nemrégiben bevezetett villamosenergia-árplafon hatálya alá tartozó ágazatok közé a mezőgazdaságot is.
– áll a dokumentumban. A gazdaszervezetek ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy elkerülhetetlen lesz az áremelkedés, így a végső fogyasztók elfordulhatnak a hazai termékektől, a piac importáru-függővé válik, ami nagy veszélyt jelenthet egy esetleges élelmiszerválság esetén.
„Ha nem terjeszti ki a kormány az árplafont a mezőgazdaságra is, az mindenképpen
Azoknál a mezőgazdasági vállalkozásoknál, ahol sok áramot használnak, ott még nagyobb problémák lehetnek, ott sajnos a tevékenység felfüggesztésével, befagyasztásával vagy megszűnésével is számolni kell. És itt élelmiszerről van szó.
– hangsúlyozta megkeresésünkre Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) elnöke, aki arra is kitért, hogy az RMGE is csatlakozott a gazdaszervezetek nyílt leveles kezdeményezéséhez.
Sebestyén Csaba elmondta, hogy a termelés idején kevésbé érinti a gazdák egy részét a villanyáram árának a növekedése – noha az inputárak, például a műtrágya, növényvédő szerek, vetőmagok ára is függ az áram árától –, de a termés betakarítása után már annál inkább, hiszen
Fotó: Veres Nándor
A burgonya esetében például válogatásnál, tisztításnál, csomagolásnál is áramot használnak, a gyümölcsök tárolásához – a hűtéshez, szellőztetéshez – is kell áram, a tejtermelésnél viszont folyamatosan szükség van a villanyáramra a hűtéshez, fűtéshez, tároláshoz, annak a költsége pedig egyértelműen hatással van a végtermék árára. Vannak ugyan olyan területei a mezőgazdaságnak, ahol kevesebb elektromos energiát fogyasztanak, ám ott sem kedvezőbb a helyzet.
– magyarázta a gazdaszervezet elnöke. Szerinte az élelmiszerhiány veszélye egyelőre nem áll fenn, hiszen Európán kívül nagyon sok ország van, „amely alig várja, hogy valamit borsos áron eladjon”,
Fejőgép egy kisgazdaságban. A legkisebb farmok ugyanúgy megérzi a megnövekedett energiaárakat, mint a nagyok
Fotó: Veres Nándor
Mezőgazdasági jellege miatt Hargita megye viszonylag kedvező helyzetben van, olyan, mint egy élő kamra, így
– ezt már Romfeld Zsolt, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője mondta el lapunknak.
– fogalmazott a szakember. Mindazonáltal a magas villamosenergia-ár a Hargita megyei gazdákat is nehéz helyzetbe hozza, hiszen vannak, akiknek hűteniük kell a burgonyaraktárakat, de a válogatás, a szállítószalagok is árammal működnek,
Nem az elektromos áram ára jelenti a legnagyobb kiadást a mezőgazdaságban, „de ez egy olyan terület, ahol a sok kicsiből jön össze az éves profit, de ez a sok kicsit el is viheti az árrést, azaz a profitot” – mondta Romfeld Zsolt, hangsúlyozva, éppen ezért minden kis segítség jól jönne most a gazdálkodóknak.
A gazdák az alapanyagokat egy évvel a termék eladása előtt vásárolják meg, és fontos lenne, hogy naprakész árkalkulációt készítsenek az általuk értékesített termék költségéről, hiszen
– hangsúlyozta a mezőgazdasági igazgatóság vezetője. Innen adódik, hogy termésmennyiség-növeléssel próbálják pótolni a gazdák a bevételkiesést. Ám sokan nem végeznek költségszámítást, ugyanis ha végeznének, akkor
– magyarázta Romfeld Zsolt, megjegyezve, hogy sajnos a gazdák drágítanak utolsóként, és az egész éves munkájukkal kevesebbet keresnek, mint a kereskedők, akik egy hétre fektetik be pénzüket a termékbe.
A NATO célja továbbra is az, hogy Ukrajna a lehető legerősebb legyen mind a harcmezőn, mind a béketárgyalásokon – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár Brüsszelben az ukrajnai védelmi kontaktcsoport ülését megelőzően kedden.
A romániaiak mintegy 73 százaléka nem tudna fedezni egy hathavi fizetésének megfelelő váratlan kiadást, és mindössze 31,1 százalékuk rendelkezik annyi megtakarítással, amennyi legalább hat hónapig elegendő lenne a megélhetési költségekre.
Első- és másodfokú (sárga és narancssárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el kedden az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több erdélyi, bánsági, körösvidéki és olténiai folyó vízgyűjtő területére.
„Ne várd meg az első havazást!” mottóval indított tájékoztató kampányt kedden a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU), hogy felhívja a lakosság figyelmét a téli veszélyhelyzetek megelőzésének fontosságára.
Csapást mért az ukrán hadsereg a Krími hídra hétfőn és kedden. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden elmondta: helyre fogják állítani az ukrán dróntámadás által megrongált Krími hidat.
Naponta öt nő veszíti el az életét méhnyakrákban Romániában, és ezt a számot szeretnék csökkenteni a Klára programmal, amely során Maros, Hargita és Kovászna megyei vidéki településeken is nőgyógyászati szűrést tartanak.
87 éves korában elhunyt Pál Antal Sándor erdélyi magyar történész, levéltáros, az MTA külső tagja.
Akut alkoholmérgezést állapítottak meg a romani Petru Poni Szakközépiskola három kilencedik osztályos tanulójánál – közölte a Neamț megyei mentőszolgálat.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) keddi előrejelzése szerint az ország több régiójában szeles, esős időre lehet számítani péntek reggelig.
Dumitru Chisăliță energiaügyi miniszter szerint a sérülékeny fogyasztóknak idén télen is támogatást nyújt a kormány.
1 hozzászólás