A villamosenergia-árplafon mezőgazdaságra történő kiterjesztését kérik a gazdaszervezetek

– áll a dokumentumban. A gazdaszervezetek ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy elkerülhetetlen lesz az áremelkedés, így a végső fogyasztók elfordulhatnak a hazai termékektől, a piac importáru-függővé válik, ami nagy veszélyt jelenthet egy esetleges élelmiszerválság esetén.

„Itt élelmiszerről van szó”

„Ha nem terjeszti ki a kormány az árplafont a mezőgazdaságra is, az mindenképpen

Azoknál a mezőgazdasági vállalkozásoknál, ahol sok áramot használnak, ott még nagyobb problémák lehetnek, ott sajnos a tevékenység felfüggesztésével, befagyasztásával vagy megszűnésével is számolni kell. És itt élelmiszerről van szó.

– hangsúlyozta megkeresésünkre Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) elnöke, aki arra is kitért, hogy az RMGE is csatlakozott a gazdaszervezetek nyílt leveles kezdeményezéséhez.

Közvetlen és közvetett hatások

Sebestyén Csaba elmondta, hogy a termelés idején kevésbé érinti a gazdák egy részét a villanyáram árának a növekedése – noha az inputárak, például a műtrágya, növényvédő szerek, vetőmagok ára is függ az áram árától –, de a termés betakarítása után már annál inkább, hiszen

– magyarázta a gazdaszervezet elnöke. Szerinte az élelmiszerhiány veszélye egyelőre nem áll fenn, hiszen Európán kívül nagyon sok ország van, „amely alig várja, hogy valamit borsos áron eladjon”,

– ezt már Romfeld Zsolt, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője mondta el lapunknak.

– fogalmazott a szakember. Mindazonáltal a magas villamosenergia-ár a Hargita megyei gazdákat is nehéz helyzetbe hozza, hiszen vannak, akiknek hűteniük kell a burgonyaraktárakat, de a válogatás, a szállítószalagok is árammal működnek,

Nem az elektromos áram ára jelenti a legnagyobb kiadást a mezőgazdaságban, „de ez egy olyan terület, ahol a sok kicsiből jön össze az éves profit, de ez a sok kicsit el is viheti az árrést, azaz a profitot” – mondta Romfeld Zsolt, hangsúlyozva, éppen ezért minden kis segítség jól jönne most a gazdálkodóknak.

A gazdák az alapanyagokat egy évvel a termék eladása előtt vásárolják meg, és fontos lenne, hogy naprakész árkalkulációt készítsenek az általuk értékesített termék költségéről, hiszen

– hangsúlyozta a mezőgazdasági igazgatóság vezetője. Innen adódik, hogy termésmennyiség-növeléssel próbálják pótolni a gazdák a bevételkiesést. Ám sokan nem végeznek költségszámítást, ugyanis ha végeznének, akkor

– magyarázta Romfeld Zsolt, megjegyezve, hogy sajnos a gazdák drágítanak utolsóként, és az egész éves munkájukkal kevesebbet keresnek, mint a kereskedők, akik egy hétre fektetik be pénzüket a termékbe.