A turizmus túléléséhez új erőforrásra van szüksége Parajdnak

A település lakossága mintegy 3600 fős. A Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség legutóbbi adatai szerint

Ez ugyan a duplája a két évvel ezelőttinek és 48 százalékkal nagyobb a tavalyinál, a növekedés abszolút számokban nem mondható rendkívül nagynak. Ez a szám azonban nem tartalmazza azokat a családi és egyéni vállalkozókat, akik felszámolták vállalkozásukat, hiszen ők nem jogosultak munkanélküli segélyre, csak akkor, ha önként fizettek ilyen hozzájárulást, ez viszont nagyon ritka – tudtuk meg Jánó Edittől, az ügynökség osztályvezetőjétől.

A szakhatóság adatai sem adnak azonban teljes képet, ugyanis csak azokra az egységekre terjednek ki, amelyek közétkeztetési tevékenységet is folytattak, azokra a kulcsos- és vendégházakra stb. nem, amelyekben nem szolgáltak fel ételt.

– mondta el István Róbert, a megyei szakhatóság vezetője, aki kérésünkre mélyebben belenézett az adatokba.

és ebben még benne sincsenek azok a környékbeli falvakban vagy Székelyudvarhelyen bejegyzett kis cégek, amelyek szintén Parajdon kereskedtek.

Ugyanakkor 8 parajdi étterem, pizzázó – ezek egy része szállásadó, tehát panzió is volt –, üzlet és cukrászda zárt be múlt év végéig, Korondon pedig 6 egység – üzlet, bár, két hentesbolt és gyümölcsfeldolgozó. Ugyanakkor a bányában működtetett sajtérlelőt – ahonnan prémium kategóriás termékek is kikerültek – a Hochland tejfeldolgozó vállalat, valamint húsérlelőt a Farmer Hús-Hentes Kft., amely többek közt prosciutto sonkákat érlelt ott – mondta el a szakhatóság vezetője, a nagy veszteségek közé sorolva ezeket.

– mondta István Róbert, összehasonlításként arról is beszámolva, hogy például egész Felcsíkon összesen 3 cég szűnt meg tavaly.

– tudtuk meg Moldován Lászlótól, az egyesület vezetőjétől. Főként kisebb, egyéni és családi vállalkozások „adták vissza az engedélyüket”, és ez a szám kifejezetten csak a szállásadó egységekre terjed ki.

A foglalások számában nagyjából 80 százalékos csökkenést tapasztaltak, ennek azonban nem csak a bányakatasztrófa az oka, hanem az országos gazdasági problémák is. Ez egyébként Szovátán is tapasztalható, az ágazatban dolgozó ismerősei szerint

– mondta a szakember. Parajdon idén, az év első hónapjaiban a síszezonnak köszönhetően még érkeztek vendégek a településre, ott szálltak meg és a Havas Bucsin, valamint a Bogdán sípályákra jártak sízni, de márciustól drasztikusan visszaestek a foglalások.

– számolt be a helyzetről Moldován László.

– Moldován László szerint próbálnak mindent megtenni a népszerűsítés érdekében.

„Ami még újdonság, hogy május 16-án nyílik meg egy szabadtéri kiállítás, ami 250 fényképen a sóbánya történetét mutatja be a kezdetektől napjainkig. Ez egy állandó kiállítás lesz a sóbánya bejáratától a strandig tartó szakaszon. Ezzel azt szeretnénk elérni, hogy

– részletezte a terveket Moldován László. Ez azért is fontos lenne, mert a Bánya utcába nagyon kevesen térne be, mert ott még mindig fenntartják a vészhelyzeti állapotot – fűzte hozzá.

ám – amint azt kérdésünkre az egyesület vezetője elmondta – ennek egyelőre nem része a Sószoros. Az ugyanis nem látogatható a vészhelyzeti állapot miatt, és amíg nem oldják azt fel, nem nyitható meg a látogatók előtt.

Bíznak benne, hogy állami finanszírozással felszínre tudják majd hozni a 65 Celsius-fokos sós, gyógyhatású termálvizet, „ami egy kincs, és amire érdemes lenne építeni”. Ez már középtávú cél lehetne,

– erősítette meg kérdésünkre Moldován László. Egy új kezelőrészleg megvalósulásában reménykednek, a helyi bányászok szerint erre lenne is lehetőség a Telegdy-bánya, tehát nem az elárasztott tárnák fölött. Egy ilyen nagyberuházás azonban egyhamar nem valósulhat meg, pénz sincs rá, tehát ez csak egy távlati cél lehet, mondta az egyesület vezetője.

A témával kapcsolatban telefonon kerestük Parajd polgármesterét is, de Nyágrus Lászlót cikkünk megjelenéséig nem értük el.

Visszatérő vendégek alkotják a szálláshely vendégkörét, csak azért próbálja fenntartani a panziót, hogy ez a körforgás ne szakadjon meg, „hiszen élni kell valamiből” – mondta. De nem jönnek már annyian, mint korábban,

Csak úgy lehet fenntartani a vendéglátóhelyeket, ha minden idejüket programok megszervezésére fordítják – véli a panzió működtetője.

Nem vesztették el teljesen a bányát

Mindenképpen szüksége van Parajdnak egy, a bányához hasonló egyedi turisztikai célpontra – erősítette meg érdeklődésünkre László Endre, a Székelyföldi Turisztikai Desztináció Menedzsment Klaszter elnöke is –, hiszen kisléptékű az a 11-12 látnivaló, program, amivel jelenleg rendelkezik.

– mondta a szakember, arra is kitérve, hogy ehhez a kínálathoz túlméretezett is a parajdi vendégfogadási kapacitás.

„Tisztább képet lehetne látni, hogyha tudnánk azt, hogy mi lesz a bányának a sorsa. Mert azt nem vesztették el teljesen, abból még valami lehet, például egy második Medve-tó is. Csak

– fogalmazott a parajdi lehetőségekkel kapcsolatban László Endre.

– mondta László Endre.

Ami a parajdi bányakatasztrófa kiterjedt hatásait illeti, a klaszter elnöke kérdésünkre elmondta, egy év távlatából az látszik, hogy

Inkább csak a mikrorégióban, azaz Sóvidéken voltak következményei. Ők arra számítottak, hogy Szováta idegenforgalmára is negatív hatással lesz, de nem ez történt.

„Mi arra gondoltunk, hogy akinek parajdi kezelésre volt szüksége és a magasabb komfortot szerette, az Szovátán szállt meg, így azok elmaradnak. De nem ezt mutatja a statisztika.” A klaszter által nemrég bemutatott múlt évi turisztikai statisztika szerint

De az elmúlt években olyan is volt, hogy augusztus közepén ki kellett tegyük a táblát a kapura, hogy nincs szállásunk, mert még éjfél után is becsengettek, pláne az augusztus 15-20. közti időszakban. Tavaly viszont semmi” – foglalta össze a bányakatasztrófa korondi hatásait Ravasz Mihály, a Korondi Turisztikai Egyesület elnöke. Volt olyan magyarországi visszajáró vendég is, aki azért mondta le a foglalását tavaly, mert le volt zárva az Parajdi Wellnessközpont felé vezető út, de

– fűzte hozzá.

A korondi turisták egy részét eddig a Parajdra, kezelésre érkező vendégek tették ki, és Ravasz Mihály úgy véli, a kiesett 30-35 százalékos turistaforgalomnak a jó részét végleg elvesztette Korond is, hiszen azok a korábbi vendégek már az ország más részeibe járnak kezelésre.