Hirdetés
Hirdetés

A turizmus túléléséhez új erőforrásra van szüksége Parajdnak

•  Fotó: Székelyhon

Fotó: Székelyhon

Az elbocsátások, cégmegszűnések nem szűnnek – a parajdi turizmus csak a korábbi kezelőbázishoz hasonló idegenforgalmi vonzerővel maradhat életben hosszú távon. Kilátások, remények, és a kijózanító valóság a korábban virágzó üdülőtelepülésen.

Széchely István

2026. április 30., 07:592026. április 30., 07:59

A napokban múlt egy éve, hogy egy újabb beázás után újra be kellett zárni a parajdi sóbányát, ez a bezárás azonban – a korábbiakkal ellentétben – nem ért véget.

A bányakatasztrófa óta új időszámítás kezdődött az addig jórészt turizmusból élő településen, az idegenforgalom drasztikusan visszaesett, számtalan vállalkozás bezárt, elbocsátások történtek, és újabbak körvonalazódnak. Mára már magához tért a kezdeti sokkból a parajdi közösség, elkezdődött a turizmus újjászervezése is, de

Hirdetés

a jelenlegi helyzetről még így is nehéz pontos képet kapni, és a különböző szakhatóságok, -intézmények adatai is csak a teljes kép egy részletét tárják fel.

A település lakossága mintegy 3600 fős. A Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség legutóbbi adatai szerint

107 munkanélküli személyt tartanak nyilván Parajdon.

Ez ugyan a duplája a két évvel ezelőttinek és 48 százalékkal nagyobb a tavalyinál, a növekedés abszolút számokban nem mondható rendkívül nagynak. Ez a szám azonban nem tartalmazza azokat a családi és egyéni vállalkozókat, akik felszámolták vállalkozásukat, hiszen ők nem jogosultak munkanélküli segélyre, csak akkor, ha önként fizettek ilyen hozzájárulást, ez viszont nagyon ritka – tudtuk meg Jánó Edittől, az ügynökség osztályvezetőjétől.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

A turizmusról szóló statisztikai adatok is hiányos képet adnak a forgalom visszaeséséről, ugyanis – amint arra László Endre, a Székelyföldi Turisztikai Desztináció Menedzsment Klaszter elnöke rámutatott – csak az öt szobásnál nagyobb turisztikai egységek esetében kötelező ezeknek az adatoknak a lejelentése. Parajdon viszont nagy volt az ennél kisebb vendéglátóhelyek aránya.

135 vállalkozás szüntette be tevékenységét a megyében tavaly, áll a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság legfrissebb jelentésében, és az intézmény vezetőjének nyilatkozata szerint ezek közül

sok parajdi, sóvidéki egység volt.

A szakhatóság adatai sem adnak azonban teljes képet, ugyanis csak azokra az egységekre terjednek ki, amelyek közétkeztetési tevékenységet is folytattak, azokra a kulcsos- és vendégházakra stb. nem, amelyekben nem szolgáltak fel ételt.

A sóvidéken megszűnt vállalkozások száma azonban még így is jelentős, a számok még őt is megijesztették

– mondta el István Róbert, a megyei szakhatóság vezetője, aki kérésünkre mélyebben belenézett az adatokba.

Középtávon a sós termálvíz, hússzú távon egy új kezelőközpont adhatna lendületet a parajdi turizmusnak, ami drasztikusan visszaesett a bányakatasztrófa óta Galéria

Középtávon a sós termálvíz, hússzú távon egy új kezelőközpont adhatna lendületet a parajdi turizmusnak, ami drasztikusan visszaesett a bányakatasztrófa óta

Fotó: Székelyhon

Csak Parajdon és Korondon 13 olyan mozgó ételárus cég szűnt meg, amelyek Parajdon is tevékenykedtek,

és ebben még benne sincsenek azok a környékbeli falvakban vagy Székelyudvarhelyen bejegyzett kis cégek, amelyek szintén Parajdon kereskedtek.

Ugyanakkor 8 parajdi étterem, pizzázó – ezek egy része szállásadó, tehát panzió is volt –, üzlet és cukrászda zárt be múlt év végéig, Korondon pedig 6 egység – üzlet, bár, két hentesbolt és gyümölcsfeldolgozó. Ugyanakkor a bányában működtetett sajtérlelőt – ahonnan prémium kategóriás termékek is kikerültek – a Hochland tejfeldolgozó vállalat, valamint húsérlelőt a Farmer Hús-Hentes Kft., amely többek közt prosciutto sonkákat érlelt ott – mondta el a szakhatóság vezetője, a nagy veszteségek közé sorolva ezeket.

Parajd és Korond esetében az összesítés áttekintése közel 30 egység bezárására derített fényt, ami messze meghaladja bármelyik város adatait

– mondta István Róbert, összehasonlításként arról is beszámolva, hogy például egész Felcsíkon összesen 3 cég szűnt meg tavaly.

•  Fotó: Székelyhon Galéria

Fotó: Székelyhon

A turisztikai vállalkozások több mint fele megszűnt

A legteljesebb adatai talán a Sóvidék-Hegyalja Turisztikai Egyesületnek vannak az aktuális helyzetről. A parajdi turisztikai vállalkozások több mint fele megszűnt,

a korábbi 116-ból már csak 55-tel tudták felvenni a kapcsolatot, amikor a közelmúltban feltérképezték a helyzetet a turisztikai kínálat népszerűsítése érdekében

– tudtuk meg Moldován Lászlótól, az egyesület vezetőjétől. Főként kisebb, egyéni és családi vállalkozások „adták vissza az engedélyüket”, és ez a szám kifejezetten csak a szállásadó egységekre terjed ki.

A foglalások számában nagyjából 80 százalékos csökkenést tapasztaltak, ennek azonban nem csak a bányakatasztrófa az oka, hanem az országos gazdasági problémák is. Ez egyébként Szovátán is tapasztalható, az ágazatban dolgozó ismerősei szerint

„olyan gyenge március még sosem volt, mint az idei”

– mondta a szakember. Parajdon idén, az év első hónapjaiban a síszezonnak köszönhetően még érkeztek vendégek a településre, ott szálltak meg és a Havas Bucsin, valamint a Bogdán sípályákra jártak sízni, de márciustól drasztikusan visszaestek a foglalások.

Majálisra feleannyi vendéget várnak, mint más években, nyárra viszont még nincsenek foglalások

– számolt be a helyzetről Moldován László.

•  Fotó: Csató Andrea Galéria

Fotó: Csató Andrea

Zajlik a parajdi idegenforgalom újjászervezése is az új helyzethez alkalmazkodva. Az egyesület foglalási kedvezménycsomagot hozott létre, ezáltal négy, a Parajdi Wellnessközpontba szóló ingyenes belépővel ajándékozzák meg azokat, akik a parajdi turisztikai kínálatot népszerűsítő új honlapon foglalnak szállást.

A kínálat mellett interaktív térképet is találnak itt a látogatók, de szórólapok is készültek

– Moldován László szerint próbálnak mindent megtenni a népszerűsítés érdekében.

„Ami még újdonság, hogy május 16-án nyílik meg egy szabadtéri kiállítás, ami 250 fényképen a sóbánya történetét mutatja be a kezdetektől napjainkig. Ez egy állandó kiállítás lesz a sóbánya bejáratától a strandig tartó szakaszon. Ezzel azt szeretnénk elérni, hogy

Idézet
az autóbuszos kirándulócsoportok, ha nem is alszanak itt, de fél órára, egy órára álljanak meg és sétáljanak végig a bánya utcáján. Ha közben elfogyasztanak egy üdítőt, fagyit, azzal a vállalkozásokat tudnánk egy kicsit segíteni”

– részletezte a terveket Moldován László. Ez azért is fontos lenne, mert a Bánya utcába nagyon kevesen térne be, mert ott még mindig fenntartják a vészhelyzeti állapotot – fűzte hozzá.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Létrejött a Parajdi Turisztikai Desztinációs Menedzsment Szervezet is – e hónaptól kezdte meg működését –, bíznak benne, hogy ez a szervezet össze tudja fogni a teljes turisztikai kínálatot, stratégiát és népszerűsítést.

Bíznak az újrakezdésben, 12 turisztikai csomagnak az összeállítása van folyamatban,

ám – amint azt kérdésünkre az egyesület vezetője elmondta – ennek egyelőre nem része a Sószoros. Az ugyanis nem látogatható a vészhelyzeti állapot miatt, és amíg nem oldják azt fel, nem nyitható meg a látogatók előtt.

A legnagyobb parajdi vonzerőt jelenleg a wellnessközpont jelenti, a térségből – Gyergyószentmiklósról, Marosvásárhelyről – is járnak oda vendégek, de nem szállnak meg Parajdon.

Bíznak benne, hogy állami finanszírozással felszínre tudják majd hozni a 65 Celsius-fokos sós, gyógyhatású termálvizet, „ami egy kincs, és amire érdemes lenne építeni”. Ez már középtávú cél lehetne,

hosszútávon azonban mindenképpen szüksége lesz a településnek egy, a sóbányához hasonló turisztikai vonzerőre, hogy életben maradjon az idegenforgalom

– erősítette meg kérdésünkre Moldován László. Egy új kezelőrészleg megvalósulásában reménykednek, a helyi bányászok szerint erre lenne is lehetőség a Telegdy-bánya, tehát nem az elárasztott tárnák fölött. Egy ilyen nagyberuházás azonban egyhamar nem valósulhat meg, pénz sincs rá, tehát ez csak egy távlati cél lehet, mondta az egyesület vezetője.

A témával kapcsolatban telefonon kerestük Parajd polgármesterét is, de Nyágrus Lászlót cikkünk megjelenéséig nem értük el.

•  Fotó: Csató Andrea Galéria

Fotó: Csató Andrea

„Élni kell valamiből”

A jelenlegi helyzet a bizonytalannál is rosszabb, elképzelése sincs arról, hogy milyen lesz ez az év, illetve a nyári időszak – válaszolta kérdésünkre egy helyi panzió működtetője.

Decemberben és januárban egyáltalán nem volt forgalom, csak minimálisan fűtötte az épületet, hogy a későbbiekben legyen használható, de azóta is csak annyit nőtt a forgalma, hogy a bevétel csak a fenntartási költségekre elég,

jövedelmet nem termelt a panzió.

Visszatérő vendégek alkotják a szálláshely vendégkörét, csak azért próbálja fenntartani a panziót, hogy ez a körforgás ne szakadjon meg, „hiszen élni kell valamiből” – mondta. De nem jönnek már annyian, mint korábban,

tavaly már arra is panaszkodtak a vendégei, hogy a sós strand vizét már nem fűtik, mint az azt megelőző években, a túrázókat pedig elriasztják a sószoros ismétlődő lezárásáról szóló hírek.

Csak úgy lehet fenntartani a vendéglátóhelyeket, ha minden idejüket programok megszervezésére fordítják – véli a panzió működtetője.

Nem vesztették el teljesen a bányát

Mindenképpen szüksége van Parajdnak egy, a bányához hasonló egyedi turisztikai célpontra – erősítette meg érdeklődésünkre László Endre, a Székelyföldi Turisztikai Desztináció Menedzsment Klaszter elnöke is –, hiszen kisléptékű az a 11-12 látnivaló, program, amivel jelenleg rendelkezik.

Wellnessezni, szekerezni, esztenát látogatni máshol is lehet, a sószoros és a lepkeház viszont egyedi vonzerőt jelent, azonban előbbi nem látogatható, utóbbi miatt pedig nem fognak ott megszállni a turisták

– mondta a szakember, arra is kitérve, hogy ehhez a kínálathoz túlméretezett is a parajdi vendégfogadási kapacitás.

„Tisztább képet lehetne látni, hogyha tudnánk azt, hogy mi lesz a bányának a sorsa. Mert azt nem vesztették el teljesen, abból még valami lehet, például egy második Medve-tó is. Csak

Idézet
egyszerűen most még nem lehet tudni, hogy a természet mit akar”

– fogalmazott a parajdi lehetőségekkel kapcsolatban László Endre.

•  Fotó: Székelyhon Galéria

Fotó: Székelyhon

Az egészségturizmusban rejlő lehetőségekkel kapcsolatban viszont óvatosan fogalmazott a turisztikai szakember. Lehetne jövője annak Parajd számára is, de nem szabad elfelejteni, hogy abban Szováta konkurenciát jelentene: túl közel van és ott már ki van épülve az infrastruktúra.

Ha egészségturizmusban fejlesztenének, másban kellene gondolkodjanak, mint ami Szovátán megtalálható

– mondta László Endre.

Ami a parajdi bányakatasztrófa kiterjedt hatásait illeti, a klaszter elnöke kérdésünkre elmondta, egy év távlatából az látszik, hogy

a székelyföldi turizmust csak minimális mértékben érintette a bánya megszűnése.

Inkább csak a mikrorégióban, azaz Sóvidéken voltak következményei. Ők arra számítottak, hogy Szováta idegenforgalmára is negatív hatással lesz, de nem ez történt.

„Mi arra gondoltunk, hogy akinek parajdi kezelésre volt szüksége és a magasabb komfortot szerette, az Szovátán szállt meg, így azok elmaradnak. De nem ezt mutatja a statisztika.” A klaszter által nemrég bemutatott múlt évi turisztikai statisztika szerint

Szovátán 12,18 százalékkal nőtt a vendégek száma.

•  Fotó: Székelyhon Galéria

Fotó: Székelyhon

Korondon is óriási a visszaesés

Teljesen másképp alakult a turistaforgalom a Szovátától alig 20 kilométerre fekvő Korondon.

„Óriási, 30-35 százalékos a visszaesés. A vendégek, vásárlók egyharmada eltűnt. Tehát hiányzik egy réteg, főleg a román vendégek. Mert, ugye,

Idézet
amíg tartott a kezelésük, azt az 5-6-7 napot, valahol el kellett töltsék, és akkor feljöttek Korondra, szétnéztek, hazautazáskor szintén.

De az elmúlt években olyan is volt, hogy augusztus közepén ki kellett tegyük a táblát a kapura, hogy nincs szállásunk, mert még éjfél után is becsengettek, pláne az augusztus 15-20. közti időszakban. Tavaly viszont semmi” – foglalta össze a bányakatasztrófa korondi hatásait Ravasz Mihály, a Korondi Turisztikai Egyesület elnöke. Volt olyan magyarországi visszajáró vendég is, aki azért mondta le a foglalását tavaly, mert le volt zárva az Parajdi Wellnessközpont felé vezető út, de

a hírek sem tettek jót az idegenforgalomnak, mert egy alkalommal valaki azzal hívta fel, hogy Korondra hogyan fog tudni eljutni, ha Parajdon „valami gond lesz az úttal”

– fűzte hozzá.

A korondi turisták egy részét eddig a Parajdra, kezelésre érkező vendégek tették ki, és Ravasz Mihály úgy véli, a kiesett 30-35 százalékos turistaforgalomnak a jó részét végleg elvesztette Korond is, hiszen azok a korábbi vendégek már az ország más részeibe járnak kezelésre.

szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 30., csütörtök

Ekkora lesz idén a mezőgazdasági és állattenyésztési támogatások keretösszege

Jóváhagyta a kormány szerda esti ülésén a növénytermesztőknek és állattenyésztőknek járó átmeneti támogatások (ANT) keretösszegeiről szóló határozatot – közölte Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, ügyvivő mezőgazdasági miniszter.

Ekkora lesz idén a mezőgazdasági és állattenyésztési támogatások keretösszege
Hirdetés
2026. április 30., csütörtök

22 prefektus és 36 alprefektus mondott le a kormányátalakítás nyomán

Elfogadta szerdai ülésén a kormány a 22 prefektus és 36 alprefektus tisztségből való felmentéséről szóló határozatokat – közölte Ioana Dogioiu kormányszóvivő. Az érintett prefektusok és alprefektusok lemondtak a tisztségükről.

22 prefektus és 36 alprefektus mondott le a kormányátalakítás nyomán
2026. április 30., csütörtök

Csökkentik a kórházi ágyak számát Romániában a következő években

A következő három évben több lépésben mintegy 14 ezerrel tervezik csökkenteni a kórházi ágyak számát. Az erről szóló határozatot szerdai ülésén fogadta el a kormány.

Csökkentik a kórházi ágyak számát Romániában a következő években
2026. április 29., szerda

RMDSZ-es javaslat: csökkenne a gyermekpénz, de iskolalátogatás esetén összességében többet kapnának a családok

Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.

RMDSZ-es javaslat: csökkenne a gyermekpénz, de iskolalátogatás esetén összességében többet kapnának a családok
Hirdetés
2026. április 29., szerda

Máris átlépte a pszichológiai küszöböt a lejjel szemben az euró

A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.

Máris átlépte a pszichológiai küszöböt a lejjel szemben az euró
2026. április 29., szerda

Magyar Péter: hamarosan érkeznek az uniós források Magyarországra

Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.

Magyar Péter: hamarosan érkeznek az uniós források Magyarországra
2026. április 29., szerda

Betilthatják a mobilokat az iskolákban – a szenátus rábólintott a tervezetre

Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.

Betilthatják a mobilokat az iskolákban – a szenátus rábólintott a tervezetre
Hirdetés
2026. április 29., szerda

Dán kiskereskedelmi üzletlánc lép be a román piacra

Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.

Dán kiskereskedelmi üzletlánc lép be a román piacra
2026. április 29., szerda

Megkapta az utolsó döfést a Novák-törvény

Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.

Megkapta az utolsó döfést a Novák-törvény
2026. április 29., szerda

Elhunyt Czegő Zoltán költő, író, újságíró

Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.

Elhunyt Czegő Zoltán költő, író, újságíró
Hirdetés