
A székelyudvarhelyi Művelődési Ház épülete. Mi lesz a benne levő kulturális intézmények sorsa, ha a kormány végigviszi az összevonást célzó tervezetét?
Fotó: Erdély Bálint Előd
Döbbenettel értesültek, és tiltakoznak a Székelyudvarhely Megyei Jogú Város fenntartásában működő kulturális intézmények vezetői a kormány által nyilvánosságra hozott gazdasági megszorításokat tartalmazó kormányhatározat-tervezetről. A közös állásfoglalást Simon Mária Tímea, a Székelyudvarhelyi Művelődési Ház igazgatója, Orendi István az Udvarhely Néptáncműhely vezetője, Nagy Pál a Tomcsa Sándor Színház igazgatója, Szőcs Endre, a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár vezetője és Miklós Zoltán, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója írják alá.
2023. augusztus 04., 21:212023. augusztus 04., 21:21
2023. augusztus 04., 21:232023. augusztus 04., 21:23
Mint a szerkesztőségünknek is elküldött állásfoglalásban fogalmaznak: aggodalommal követik a fejleményeket, az ügyben, hiszen intézményeik létét veszélyeztető, mérhetetlen veszteségeket előidéző intézkedéseket helyez kilátásba.
„Amennyiben a román kormány nyilvánosságra hozott tervezetét életbe léptetik, a székelyudvarhelyi kulturális élet teljesen ellehetetlenül.
– fogalmaznak az állásfoglalásban.

Ötven intézkedést magába foglaló sürgősségi rendelettel készül csökkenteni a kormány a költségvetési kiadásokat - jelentette be a pénzügyminiszterrel tartott szerdai találkozója utáni sajtótájékoztatóján a miniszterelnök.
Azt is írják, hogy Székelyudvarhelyen az elmúlt évtizedek intézményteremtő közgondolkodása mára egy sokszínű, önálló, a város kulturális életét meghatározó intézményrendszert hozott létre, amely magyar identitásunk legfőbb bástyája.
„Közösségként való cselekvőképességünk szűnik meg, ha elveszítjük identitásunkat, ha nem vigyázunk kulturális értékeinkre.
Éppen ezért elutasítunk minden olyan törekvést, amely fűnyíróelv mentén a helyi realitások figyelmen kívül hagyásával kezelné az ország kulturális intézményrendszerének átalakítását” – olvasható a dokumentumban.

„Lakatot tehetünk minden kulturális és sportintézményünkre és programra, amely Csíkszereda város életnek a sava-borsát adta” – mondta Korodi Attila városvezető arra a kormányrendelet-tervezetre reagálva, amely a közigazgatásban hozna megszorításokat.
Az intézményvezetők tiltakoznak a létszám alapú és diszkriminatív intézkedés ellen, amely jogi keretet szolgáltat a kulturális intézmények létező hálózatának felszámolásához, az egyes ágazatok sajátos problémafelvetéseinek eltörléséhez, továbbá szerintük

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere csütörtökön tartott sajtótájékoztatóján bírálta azt a sürgősségikormányrendelet-tervezetet, amely az önkormányzatok költségvetését szabályozná.
„A lokális értékeket és jellegzetességeket mellőző központosító intézkedések nagy kárt tudnak okozni a kisközösségek életében, pótcselekvések sorozatát, céltalan sodródást és megfelelési kényszert idézve elő. Ezért gondoljuk indokolatlannak a kulturális, sport és vallási ágazatokra fordítható keretösszegek kormányrendelet általi leszabályozását, főleg olyan kontextusban, hogy ezeket a kiadásokat a helyi önkormányzatok saját bevételi forrásaikból, pontosabban a lokális közösség adózásából finanszírozzák.
– áll még a dokumentumban.
A kulturális alapszolgáltatás fenntarthatósága jegyében, határozottan kérjük, hogy az oktatás, egészségügy, igazságszolgáltatás (stb.) számára biztosított létszámalapú intézményi összevonási és költségkorlátozási mentességet terjesszék ki a kulturális ágazatokra is! – zárul az állásfoglalás.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
1 hozzászólás