
Itthon is van igény a szakmunkásokra, de ennek ellenére sok végzős külföldre távozik
Fotó: Veres Nándor
A csíki szakiskolákban idén végző, szakmát tanuló végzősök többsége külföldön próbálna szerencsét tanulmányai befejeztével – vetítettek előre a lapunk által megkérdezett iskolaigazgatók. Szerintük a diákok döntő többsége csak rövid távra tervez a határon túl, később hazatérnek és itthon hasznosítják a kint tapasztaltakat.
2017. május 16., 12:422017. május 16., 12:42
2017. május 16., 12:422017. május 16., 12:42
„Az elmúlt évek tapasztalata alapján, a végzőseink kilencven százaléka külföldön próbált szerencsét a ballagást követően. Idén is hasonló arányra számítunk” – mondta érdeklődésünkre Kajtár Csaba, a csíkdánfalvi Petőfi Sándor Szakközépiskola igazgatója.
A tanintézetben agroturisztikai képzésen vesznek részt a szakmát tanuló diákok, a megszerzett tudást pedig leginkább az otthoni gazdaságokban hasznosíthatják, mivel a térségben nincsenek nagyobb gazdasági vállalkozások – mutatott rá az intézményvezető.
Az is előfordul, hogy az otthon nagyobb gazdasággal rendelkező végzősök is nyugatabbra próbálnak szerencsét. Ez nem föltétlenül rossz, hiszen meglátják, hogy ott hogyan is működik a gazdálkodás” – fejtette ki Kajtár. Ugyanakkor megjegyezte, az iskola korábbi diákjaival beszélve úgy tapasztalta,
– számolt be tapasztalatairól Györffy Ildikó, a csíkszeredai Székely Károly Szakközépiskola igazgatója. Ebben a tanintézetben esztergályosok, autószerelők és villanyszerelők végeznek idén. Mint mondta, noha az itthoni vállalkozások rengeteg munkalehetőséget ajánlanak fel a diákoknak, ők az anyagi vonzatra hivatkozva máshol próbálkoznak. Igaz – tette hozzá –,
Az intézményvezető arra is kitért, hogy akik külföldre mentek dolgozni, egy bizonyos idő után a legtöbben hazatértek.
Szén János, a csíkszeredai Kós Károly Építőipari Szakközépiskola igazgatója úgy véli, a szakmát tanuló diákjaik többsége külföldre megy dolgozni, miután befejezte tanulmányait. Mint mondta,
A tanintézetben kőműves, vízgázszerelő, illetve ács-asztalos képzések vannak. Az igazgató szerint a térségbeli cégek tavasszal keresik leginkább a szakmunkásokat, viszont a tanulók záróvizsgája nyár közepén van. Épp ezért, az a diák, akit a cégeknél való szakmai gyakorlatait követően nem alkalmaznak a ballagás után, sokkal nehezebben kap itthon munkát.
Igény szakmunkásokra
Miklós Csaba, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség szakoktatásért felelős tanfelügyelője úgy látja, a helyi vállalkozásoknak, cégeknek nagy az igényük a szakmunkásokra. „Sok visszajelzést hallok ezzel kapcsolatban. Azáltal, hogy a diákok a tanulmányaik alatt gyakorlatoznak egy cégnél, nagy az esély, hogy később alkalmazzák is őket. Számukra van biztos hely, így sokan élnek is vele” – magyarázta.
Több mint 1500 köbméter faanyagot, négy járművet, két motorfűrészt és három fejszét foglalt le a Hargita megyei rendőrség az év első hét hónapjában. Az erdészeti ellenőrzéseken 93 bírságot is kiszabtak, összesen 342 ezer lej értékben.
Egyelőre nem születhet döntés a minimálbér összegéről, mert az annak megállapítását megalapozó jelentés csak október 20-áig készül el – közölte Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter kedden.
Az állatok bántalmazásától az elhanyagolásig számos ügyben intézkedtek a Hargita megyei állatvédelmi rendőrök az év első hét hónapjában. 24 büntetőeljárás indult, 217 kihágást állapítottak meg, és 12 veszélyben lévő állatot helyeztek menhelyre.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el kedden az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) közel 20 megyében.
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A figyelmeztetések Hargita, Kovászna és Maros megyére is érvényesek.
Az Oroszország Ukrajna elleni háborújának nyomán az idén januártól július végéig a Tulcea megyei lakosságnak a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség által kiküldött RO-Alert riasztások száma megközelíti a 2023 és 2025 között kiküldött riasztások számát.
A szakszervezetek a korábbi bértörvény-tervezetet kifogásolva a bérszámfejtés alapjául szolgáló referenciaérték növelését kérték, de helyette egy még kisebbet kaptak. Az érdekvédelmi tömbök közösen utasítják el az új tervezetet. Az idő vészesen fogy.
Közepes erősségű, 4,4-es magnitúdójú földrengés történt kedd hajnalban a Vrancea–Buzău szeizmikus térségben. A földmozgás epicentruma mintegy 57 kilométerre volt Sepsiszentgyörgytől.
Újabb jelentkezési lehetőség nyílik keddtől a 2026-os roncsautóprogramban azoknak, akik korábban lemaradtak. Több mint 93,7 millió lejt osztanak újra, a támogatás járműtípustól függően 10 és 18,5 ezer lej között alakul.
szóljon hozzá!