
Itthon is van igény a szakmunkásokra, de ennek ellenére sok végzős külföldre távozik
Fotó: Veres Nándor
A csíki szakiskolákban idén végző, szakmát tanuló végzősök többsége külföldön próbálna szerencsét tanulmányai befejeztével – vetítettek előre a lapunk által megkérdezett iskolaigazgatók. Szerintük a diákok döntő többsége csak rövid távra tervez a határon túl, később hazatérnek és itthon hasznosítják a kint tapasztaltakat.
2017. május 16., 12:422017. május 16., 12:42
„Az elmúlt évek tapasztalata alapján, a végzőseink kilencven százaléka külföldön próbált szerencsét a ballagást követően. Idén is hasonló arányra számítunk” – mondta érdeklődésünkre Kajtár Csaba, a csíkdánfalvi Petőfi Sándor Szakközépiskola igazgatója.
A tanintézetben agroturisztikai képzésen vesznek részt a szakmát tanuló diákok, a megszerzett tudást pedig leginkább az otthoni gazdaságokban hasznosíthatják, mivel a térségben nincsenek nagyobb gazdasági vállalkozások – mutatott rá az intézményvezető.
Az is előfordul, hogy az otthon nagyobb gazdasággal rendelkező végzősök is nyugatabbra próbálnak szerencsét. Ez nem föltétlenül rossz, hiszen meglátják, hogy ott hogyan is működik a gazdálkodás” – fejtette ki Kajtár. Ugyanakkor megjegyezte, az iskola korábbi diákjaival beszélve úgy tapasztalta,
– számolt be tapasztalatairól Györffy Ildikó, a csíkszeredai Székely Károly Szakközépiskola igazgatója. Ebben a tanintézetben esztergályosok, autószerelők és villanyszerelők végeznek idén. Mint mondta, noha az itthoni vállalkozások rengeteg munkalehetőséget ajánlanak fel a diákoknak, ők az anyagi vonzatra hivatkozva máshol próbálkoznak. Igaz – tette hozzá –,
Az intézményvezető arra is kitért, hogy akik külföldre mentek dolgozni, egy bizonyos idő után a legtöbben hazatértek.
Szén János, a csíkszeredai Kós Károly Építőipari Szakközépiskola igazgatója úgy véli, a szakmát tanuló diákjaik többsége külföldre megy dolgozni, miután befejezte tanulmányait. Mint mondta,
A tanintézetben kőműves, vízgázszerelő, illetve ács-asztalos képzések vannak. Az igazgató szerint a térségbeli cégek tavasszal keresik leginkább a szakmunkásokat, viszont a tanulók záróvizsgája nyár közepén van. Épp ezért, az a diák, akit a cégeknél való szakmai gyakorlatait követően nem alkalmaznak a ballagás után, sokkal nehezebben kap itthon munkát.
Igény szakmunkásokra
Miklós Csaba, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség szakoktatásért felelős tanfelügyelője úgy látja, a helyi vállalkozásoknak, cégeknek nagy az igényük a szakmunkásokra. „Sok visszajelzést hallok ezzel kapcsolatban. Azáltal, hogy a diákok a tanulmányaik alatt gyakorlatoznak egy cégnél, nagy az esély, hogy később alkalmazzák is őket. Számukra van biztos hely, így sokan élnek is vele” – magyarázta.
Megtalálták élve szerdán kora délután azt az ötéves kisfiút, aki hétfő délután tűnt el a Szeben megyei Oltalsósebes településről. A kiskorú eltűnését a fiú apja jelentette a rendőrségnek.
Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9902 lej volt, 630 lejjel (6,8 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Egy 22 éves fiatalember és egy 20 éves lány meghalt, további két fiatal pedig megsérült egy balesetben, amely szerdára virradóra történt Vrancea megyében.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.
A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.
Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.
szóljon hozzá!