
Fotó: Kristó Róbert
Szentegyházán nincsen csend, pedig egy jó hete épp azt adtuk hírül, hogy „tizenöt éve nem volt ilyen csend” a településen. Mint kiderült, néhány napig valóban hallgattak a motorfűrészek, s talán a szalagfűrészek és a traktorok is visszafogottabban zajongtak, amíg a városból kivezető utaknál nonstop rendőr és csendőr strázsált, hogy aztán a folyamatos ellenőrzés felfüggesztése után, kiéhezvén, még nagyobbat harapjanak a közeli erdőkből.
2011. február 15., 17:502011. február 15., 17:50
2011. március 04., 11:592011. március 04., 11:59
Az illegális fakitermelők állítólag megkergették a Pro Tv helyszínen forgató munkatársait, és valakik beverték azoknak az egyesületi vezetőknek az ablakait is, akik a stábot elkísérték. Ladányi Lászlónak, Hargita megye prefektusának határozott célja, hogy kimozdítsa a sokéves szentegyházi ügyet a holtpontról, és a végére járjon. „Sem a rendőrségnek, sem a csendőrségnek nem hatásköre az erdők őrzése. De az biztos, hogy az erdőket őriztetni kell, és erre vonatkozóan meg kell kötni a szerződéseket!” – hangsúlyozta beszélgetésünk kezdetén Ladányi László.
Büntetések az őrizet hiánya miatt
„Az elmúlt időszakban sok büntetés érkezett birtoklevelekkel rendelkező magánszemélyek nevére – mondta a prefektus –, azoknak a nevére, akik nem őriztetik az erdőiket. Ezeket a büntetéseket az erdőfelügyelőség rótta és rója ki folyamatosan. Akiket megbüntettek, vagy kifizetik, vagy megtámadják bíróságon, de van egyfajta folyamat. A büntetéseknek ez a hulláma a télen kezdődött. Szükség volt rá, mert már az ellenőrző hatóság sem tudta tolerálni ezt a helyzetet. Ugyanakkor a büntetések is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy maguk az emberek is próbáljanak megoldást találni.
Magam is sokat voltam mostanában Szentegyházán, próbáltam elmozdítani a holtpontról az erdők ügyét. Úgy gondolom, egyik oldalon meg kell erősíteni az ellenőrzést – az erdészeti felügyelőség, a rendőrség és a csendőrség részéről egyaránt, másik oldalon viszont végre valahára rendezni kell a tulajdonviszonyokat. Minden egyes parcelláról tudnunk kell, hogy hol van, ki birtokolja, ki használja, a tulajdonosi egyesületek hogyan használják ezeket a területeket. Elmondtam az egyesületi vezetőknek, hogyha van olyan komoly javaslatuk, amit a megyei visszaszolgáltató bizottság és a prefektúra is elfogadhat, szívesen állunk elébe, de tisztázzák a tulajdonjogot és őriztessék az erdőt.”
Egyesületek szövetségbe!
„Én több javaslatot tettem nekik – jegyezte meg Ladányi László. – Felvetettem közbirtokosság létrehozását is, de az volna a legegyszerűbb megoldás, ha a jelenleg Szentegyházán működő öt tulajdonosi egyesület, valamint a szentegyházi erdők egy részét birtokló magáncég képviselői létrehoznának egy új egyesületet, az egyesületek szövetségét, és ez a szövetség kötne szerződést valamely erdészettel az őrzésre. Innen kezdve tudnánk, hogy ennek a szövetségnek hol vannak a külső birtokhatárai. Azokat megrajzoljuk, az erdőt el kezdik őrizni, megszűnik az illegális fakitermelés, és a továbbiakban ezen belül tisztázzuk a tulajdonjogi viszonyokat. Ha ők felméretik az összes területet, azt mondják, hogy most másképp használják, mint eredetileg volt, s minden tulajdonos egyetért, hogy ennek megfelelően módosítások történjenek, én nem fogom megakadályozni. Ezt megbeszéltem a megyei bizottsággal, a kataszteri hivatallal, az erdészeti felügyelőséggel, mindenki egyetértett, azt mondták, azért, hogy valahogy történjen előrelépés. Négyszer-ötször is leültek az egyesületek tárgyalni, de az utolsó percben mindig elmaradt az egyezség. Nem lehet, míg a világ és két nap várni erre. Az egyesületet, a közös nagy egyesületet létrehozni nagyon egyszerű lett volna, és attól a perctől, ahogy az erdőt őrzik, a belső területekről lehet vitázni. De egyelőre ezt nem voltak hajlandók megalakítani, ezért amennyiben semmi más megoldás nem lesz, a kiadott birtoklevelek szerint fogunk eljárni, annak ellenére, hogy sokaktól tudjuk, hogy annak idején, amikor kiadódtak a birtoklevelek, nem történt meg a tulajdonképpeni, területen való birtokba helyezés.
Nem beszélve arról, hogy a rajzokon nadrágszíjnyi területek is vannak, de amikor a parcellázási tervet elkészítették, ugyanazok az emberek voltak a földtulajdon-visszaállító bizottságban, akik most az egyesületi vezetők. Mindnyájan tudtak róla. A birtokleveleket pedig az emberek aláírták. Ha nem volt felmérve a területe, nem tisztem nekem most ezt megítélni, miért történt így. Én előre akarok lépni. Elfogadhatónak tartanám például, hogy a költségvetésbe belefoglaljanak egy összeget erre a célra, és elkezdjék a területeket felmérni. Amennyiben nincs másféle egyezség. De nem érkezett hozzám újabb fejleményről hír, nem hallottam, hogy megalakították volna az egyesületet. Innen kezdve mi ezen az oldalon kell lépjünk.”
Sűrűbb lesz a rajtaütés
A prefektus hangsúlyozta, hogy megerősítették az ellenőrzési folyamatot. „Hétfőn is volt egy ellenőrző akció, és még számos hasonló lesz időszakosan, de folyamatos őrzést nem lehet hosszú távon végezni, az nem a rendőrség hatásköre. Sokkal több rajtaütés van, mint eddig volt, fokozódott az ellenőrzési tevékenység, de ezzel párhuzamosan tisztázni kell a jogviszonyt az utolsó tulajdonlevélig. Mindenki kell tudja, hogy pontosan hol van a saját területe, és hogy melyik az a terület, amit ő köteles őriztetni. Azzal sincs gond, ha a régi birtoklevelek szerint az egyesületek újraszerveződnek. Ugyanis jelenleg úgy használják a területeket, hogy a birtoklevél szól valahova, de egészen máshol van az a terület, amivel ő úgymond beszállt valamelyik egyesületbe. Ha ők saját maguk, a saját érdekükben nem hajlandók megegyezni, akkor más utat én nem látok erre. Márpedig a szentegyházi ügyet, eltökélt szándékom egyszer és mindenkorra megoldani.
Akciókra azért van szükség, hogy kordában lehessen addig is tartani a helyzetet, amíg sikerül végleges megoldást találni, de az csak egyik része, amit a rendőrség kell elvégezzen, hiszen van része, amit az ügyészség, és a finalitása az, amit a bíróság. Ha a cél közös – márpedig a cél az, hogy a törvénytelen fakitermelés megszűnjön Tölgyesen, Szentegyházán, Gyergyó környékén, és mindenütt, ahol ilyesmi van –, és ezt minden intézmény komolyan veszi, és ennek a célnak aláveti magát, akkor szerintem meg lehet oldani, függetlenül attól, hogy erről mi a vélemény egyes körökben.
Maga az egész rendszer folyamatos változásban van. Múlt héten Borbély miniszter úrnál voltam, és többek közt ezekről az ügyekről is tárgylatunk. Megtudtam, hogy új egyezség született a csendőrséggel, változások lesznek ebből a szempontból, de úgy néz ki, hogy törvényes változások is várhatók, s további hatásköröket fognak kapni a csendőrök az erdőkkel kapcsolatban... Nagyon komoly és eltökélt szándék országos szinten az illegális fakitermelés leállítása.”
Jegyzőkönyv nem készült
Hargita megyében 260 ezer hektár erdő van, ebből húszezer hektár állami erdészet kezelésében. A többi 240 ezer hektár magánkézben van, s ebből mindössze ez a mintegy 3800 hektár körüli erdőség őrizetlen. „Tény, hogy ez egy gócpont, s a problémát fel kell oldani – erősítette meg Ladányi László. – A végtelenségig lehetne vitatkozni azon, hogy mi volt előbb: a tojás vagy a tyúk. Az állami erdészet egy adott pillanatban az őrzést abbahagyta, de jegyzőkönyv nem készült arról akkor, hogy mennyi fa volt levágva, hogy állt egyáltalán az egész terület, ezért ma nem lehet tudni. Függetlenül attól, hogy milyen motivációik voltak rá, hogy abbahagyják, bizonyos procedúrát nem végeztek el. Tehát mindenképp szükség lesz arra, hogy az ellenőrző hatóság egy állapotfelmérést készítsen a jelenlegi helyzetről, arról, hogy mi van most. Rendkívül bonyolult helyzet, ezért nehéz ezt kezelni, de meg kell oldani!”
Az áramszolgáltatótól kapott tájékoztatás szerint nyolc Hargita megyei településen összesen 19 transzformátorállomás maradt áramellátás nélkül szombat este.
Az Eurotrans Alapítvány legközelebb Udvarhelyszéken nyújt ingyenes segítséget a magyar állampolgárság igényléséhez, beleértve a szükséges fordításokat is.
Közlekedési gondokat okoznak a kátyúk Székelyudvarhely Szejkefürdő felőli kijáratánál, az Orbán Balázs utcában. A félbehagyott munka miatt csaknem járhatatlanná vált az útszakasz, a városháza és a kivitelező viszont dolgoznak a megoldáson.
A jelentős emelések ellenére nem torpant meg az adófizetői kedv Székelyudvarhelyen: szerdán sorokban álltak az emberek a polgármesteri hivatal kasszái előtt. A többségnek az volt a legfontosabb, hogy legalább a tízszázalékos kedvezményt megkapják.
Alig három óra különbséggel két ittas sofőrt is elkaptak a rendőrök Székelyudvarhelyen és Zetelakán a hétvégén.
Több panasz is érkezett az ünnepi időszakban a Székelyudvarhelyi Városi Kórház sürgősségi osztályára. Az intézmény vezetősége javítani szeretne a helyzeten, ám a közösségi médiában tett névtelen bejegyzéseket egyszerűen figyelmen kívül hagyják.
Közel 26 millió lejes beruházássorozaton van túl a Székelyudvarhelyi Városi Kórház. Az intézmény vezetősége és a polgármester nemcsak az elmúlt öt év legjelentősebb eszközvásárlásait összegezte, hanem felvázolta 2026 legfontosabb célkitűzését is.
Számos jogi vita után két kivitelezővel kötött szerződést Hargita Megye Tanácsa az Udvarhelyszéken elkezdett, majd félbehagyott nagyszabású útfelújítás elvégzésére: elvileg idén folytatódhat a munka. A modernizálás elhúzódásának azonban ára lesz.
Időjárási okok miatt több Hargita megyei településen is megszakadt az áramszolgáltatás kedd reggel, összesen több mint négyszáz felhasználót érint a kimaradás.
Leghamarabb január közepétől lehet befizetni a 2026-os helyi adókat Székelyudvarhelyen, ám akik ezt március 31-ig megteszik, 10 százalékos kedvezményben részesülnek. Idén sok esetben megduplázódnak az adóterhek.
szóljon hozzá!