
Képünk illusztráció
Fotó: Tuchiluș Alex
A pótérettségizők 29,3 százaléka ment át országos szinten az őszi vizsgán – derül ki az oktatási minisztérium által közzétett, fellebbezések előtti eredményekből. Székelyföldön az országos átlag alatti az átmenési arány: sehol nem haladta meg a 25 százalékot az érettségi augusztus végi fordulóján.
2024. augusztus 26., 15:342024. augusztus 26., 15:34
Ez az átmenési arány az utóbbi hét év legalacsonyabbika, közel öt százalékkal kevesebben mentek át idén, mint tavaly országos szinten.
Maros megyében a pótérettségi átmenési aránya 24,52 százalékos. Az idén végzettek 24,57 százaléka ért el átmenőjegyet, az elmúlt években végzettek 22,11 százaléka ment át. A 999 pótérettségizőből 245 ért el átmenőjegyet Maros megyében – derül ki a Maros megyei tanfelügyelőség sajtóközleményéből.
Hargita megyében 22,69 százalékos az átmenési arány az idei pótérettségin fellebbezések előtt. A 811 vizsgázó közül 184-nek sikerült az érettségije – áll a tanfelügyelőség összesítésében.
Kovászna megyében a pótérettségizők 22,63 százaléka ment át az augusztusi fordulóban. A 380 vizsgázóból 86-nak sikerült az érettségije. Az idei évfolyamon végzett vizsgázóknak 25,7 százaléka ment át, az elmúlt években végzettek 16,79 százaléka ment át – olvasható a tanfelügyelőség közleményében.
Az eredményeikkel elégedetlen érettségizők hétfőn 18 óráig nyújthatnak be fellebbezést hagyományos vagy elektronikus formában a vizsgaközpontok által közölt e-mail-címeken.
Az érettségi oklevél megszerzéséhez egy diáknak a következő feltételeket kell teljesítenie: részt vett a kompetenciafelmérőn és az összes írásbeli vizsgán, valamennyi tantárgyból legkevesebb 5-ös osztályzatot kapott, és jegyek átlaga legkevesebb 6-os.
Az őszi pótérettségin országos szinten 33.600 diák vett részt, közülük 8.206-nak sikerült az érettségije.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!