
A Benedek Elek Emlékház Kisbaconban
Fotó: Benedek Elek Emlékház
Megalakult a Világszárnya Magyar Népmesemondó Szövetség, amelyhez elsőként csatlakozott a kisbaconi Benedek Elek Emlékház. A kezdeményezők vallják, hogy az élőszó összeköt bennünket, és egyesült erővel tudjuk átörökíteni a múlt hagyományait a jelenünk kultúrájába, ezzel éltetve az elődeinktől kapott szellemi, kulturális örökséget.
2023. június 18., 14:522023. június 18., 14:52
A turai Csűrdöngölő Kulturális Egyesület, a miskolci Szávitri Alapítvány, a kézdivásárhelyi Szóperencia Egyesület és a budapesti Tekergő Meseösvény Közhasznú Egyesület összefogásaként alakult meg a Világszárnya Magyar Népmesemondó Szövetség. Az alapító tagok fontosnak tartották, hogy az eddigi közös útjukat és összetartozásukat egy formális érdekképviseleti szövetség kereteiben is folytassák – tájékoztattak közleményben.
Mint írják, a szövetség célja és feladata a magyar népmesemondó szervezetek szakmai képviselete, együttműködési lehetőségeinek megteremtése, érdekvédelme, érdekképviselete,
Hangsúlyozzák, a népmese nem ismer határokat. „Fontos az élőszavas népmesemondással foglalkozó szervezetek munkájának támogatása, összefogása, valamint a szervezetek közötti kapcsolattartás, információáramlás elősegítése, művészeti, oktatási feltételeinek javítása; az ezzel kapcsolatos művészeti tevékenységek támogatása az egész Kárpát-medencében. Hisszük, hogy az élőszó összeköt bennünket, és egyesült erővel tudjuk átörökíteni a múlt hagyományait a jelenünk kultúrájába, ezzel éltetni az elődeinktől kapott szellemi, kulturális örökséget. Cél továbbá, hogy elősegítse a szövetségbe tömörülő társulások, szervezetek alkalmazkodó képességét a kulturális, gazdasági, társadalmi és környezeti körülmények változásával szemben.”
Arról, hogy miért fontos az élőszavas mesemondás, kiemelik:
Minden mesemondó egyéni módon közelíti meg a mesék világát, ez a sokszínűség teszi gazdagabbá az élő, elbeszélő művészetet. A szövetség várja azon szervezetek vagy civil társaságok csatlakozását, amelyek élőszavas népmesemondással foglalkoznak.
A kisbaconi Beneked Elek Emlékház elsőként csatlakozott a Világszárnya Magyar Népmesemondó Szövetséghez. Bíró Boróka Júlia, a Benedek Elek Emlékház kulturális menedzsere, Benedek Elek ükunokája a Székelyhonnak elmondta, örömmel vették a hírt, hogy megalakult a szövetség.
„A mese az, amely összeköt bennünket: a Benedek Elek Emlékházat a népmesemondók, az élőszavas mesemondással foglalkozók körével.
Rámutatott, Benedek Elek Magyar Mese- és Mondavilág című műve, amely az Ezer év meseköltése alcímet viseli, és amely az 1890-es évek végén jelent meg először, örök időkre egybefonta Benedek Elek nevét a magyar mesével. Közel négyszáz mesét tartalmaz, és többszázezres példányszámban kelt el kiadásának első éveiben.
Benedek Elek 122 évvel ezelőtt így indította mesegyűjteményét az olvasóihoz szóló előszavában: „Nagy lelki örömmel hallom, hogy könyvem a családos házak kedves barátja s az iskolai oktatásnak segítőtársa lett: hogy nagyok és kicsinyek gyönyörűséggel és haszonnal olvassák.
Köszönöm, hogy hallgatjátok mesemondásomat. Kisbaconban, 1901 július havában.”
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!