
Fotó: Haáz Vince
A karácsonyi szünidőt megelőző időszakban sok tanintézetben zajlik az Iskola másként vagy Zöldhét. A gyerekek nemcsak tapasztalati tudást szereznek így, hanem olyan érzelmi állapotba kerülnek, amely befogadóvá teszi őket, és fejleszti a kritikus gondolkodásukat.
2024. december 16., 21:052024. december 16., 21:05
2024. december 16., 21:082024. december 16., 21:08
A vakációk előtti heteket számos tanintézmény Iskola másként vagy zöldhetes programokra „használja”, amelyeken ugyanúgy kötelező részt venni, mint a hagyományos oktatási órákon. Az Iskola másként hetet tizenkét éve szervezik minden évben; eleinte minden tanintézmény egyszerre, az utóbbi években azonban az iskolák választják ki az időpontot szeptember és május között. Ilyenkor
és olyan tevékenységeket hoznak tető alá, amelyek nem egy adott tantárgyhoz kapcsolódnak, hanem interdiszciplinárisak, tehát másként fejlesztik a tanulók tudását.
Az elmúlt tanévtől kezdődően pedig a Zöldhetet is bevezették a közoktatásba, amely a diákok környezetvédelmi nevelését célozza.
Mind Zöldhéten, mind pedig az Iskola másként hetén a diákok kirándulnak, helyi intézményekhez látogatnak, múzeumba mennek, barkácsolnak, élményprogramokon vesznek részt. A marosvásárhelyi iskolai osztályok körében népszerű célpont a Milvus Csoport természetvédelmi szervezet. Az itteni tevékenységeknek az a céljuk, hogy
lelkesedést váltanak ki belőlük – magyarázta Miholcsa Andrea, a Milvus pedagógusa, aki igyekszik kivinni az osztályokat az erdőbe, a parkba, az iskola melletti terekre, ha van erre lehetőség.
A marosvásárhelyi természettudományi múzeum is népszerű célpont az iskolai rendhagyó heteken
Fotó: Haáz Vince
„A természeti nevelés magában foglalja a természet megismerését, a biológiai sokféleség védelmét és a fenntartható fejlődést.
Serkenti a kíváncsiságot, a problémamegoldó és alkalmazkodó képességet, elősegíti a tapasztalati tanulást, a kritikus szemléletet. Csökkenti a stresszt, szorongást, figyelemzavart. Hozzájárul a gyerekek motoros készségeinek, felelősségtudatának fejlődéséhez, a jó koordinációhoz” – fejtette ki a pedagógus.
Hozzátette, egyszerűnek tűnhet a gyereket kivinni az erdőbe, és engedni rácsodálkozni, felfedezni a környezetet, de alapos faj- és helyismerettel kell készülni, megtalálni a módját, hogy összpontosítsanak, elmélyüljenek a tevékenységben.
A gyerek akkor tudja szeretni az élőlényt, ha megismeri. Ugyanakkor a biztonság érdekében fontos, hogy a pedagógus korlátokat szabjon, szabályokat állítson fel a diákoknak.
„Kinn vagyunk az erdőben, de azért van egy keret, amely között mozoghatnak, hiszen ha biztonságban érzik magukat, elindulnak felfedezni.” Idén mintegy kétezer diáknak szerveztek ilyen jellegű tevékenységeket – tudtuk meg Miholcsa Andreától.
Az erdő kockázattal is jár, épp ezért az ott zajló tevékenységek fejlesztik a kritikus gondolkodást
Fotó: Haáz Vince
Azért fontosak az iskolán kívüli tevékenységek a természetben, mert olyan tudással vértezik fel a gyereket, amelyek segítik őt a harmonikus fejlődésben, és ez fizikailag, szociálisan és érzelmileg is érződik rajta.
Ez fontos ahhoz, hogy együtt érezzen, beleélje magát az adott helyzetbe. Segíti őket a kritikus gondolkodásban, döntéshozásban – mutatott rá a pedagógus.
„Az erdő kockázattal is jár, ezt azonban tevékenységvezetőként bevállaljuk. A gyerekeknek tudniuk kell, hogy mit szabad, és ezeket a döntéseket ügyesen meg is tudják hozni. Például ha felmásznak a fára, tudják, meddig merészkedhetnek fel. Mindenkit a saját képességeik szerint támogatunk a tevékenységekben, hiszen
– fejtette ki Miholcsa Andrea.
Románia népessége várhatóan körülbelül negyedével (24,3 százalékkal) 14,40 millióra fog csökkeni 2100. január elsejére a 2025. január elsején regisztrált 19,04 millióról – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett legfrissebb demográfiai előrejelzéséből.
Egy elszakított vezeték miatt Kézdivásárhely teljes területén szünetel az ivóvízszolgáltatás csütörtök délután. A szakemberek dolgoznak a hiba javításán, de egyelőre nem tudni, meddig tartanak a munkálatok.
A magánszemélyek 1200 lej, a jogi személyek pedig 5000 lej fölötti adótartozással kerülhetnek fel az úgynevezett „szégyenlistára” – közölte csütörtökön Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
Csütörtökön elfogadott határozata szerint mintegy 114 ezer gyógykezelési jegyet biztosít a kormány a nyugdíjasoknak 2026-ban az Országos Nyugdíjpénztáron keresztül.
Nyolc nap után hazaengedték a kórházból a húsvéthétfőn megtámadott, közel nyolcvanéves férfit. A felsőrákosi bántalmazás nemcsak testi sérüléseket okozott: a faluban azóta sokan kiszolgáltatottságot, bizalmatlanságot és dühöt éreznek.
Vécébe dobott fehérnemű miatt dugult el a szennyvízlefolyó és okozott szennyezést Marosvásárhelyen, a Maroson a napokban.
Idén várhatóan nem vonnak be új csomagolóanyagokat a betétdíjas rendszerbe (SGR) – nyilatkozta csütörtökön az ezt működtető RetuRo vállalat kommunikációs igazgatója.
Az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 9 százalék.
A kerékpárosok szabályszegései jelentik továbbra is a legsúlyosabb közúti balesetek fő okát Hargita megyében. Ez a jelenség már öt éve tart, azóta a gyorshajtás a második helyre szorult a baleseti okok között.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
szóljon hozzá!