
Fotó: Haáz Vince
A karácsonyi szünidőt megelőző időszakban sok tanintézetben zajlik az Iskola másként vagy Zöldhét. A gyerekek nemcsak tapasztalati tudást szereznek így, hanem olyan érzelmi állapotba kerülnek, amely befogadóvá teszi őket, és fejleszti a kritikus gondolkodásukat.
2024. december 16., 21:052024. december 16., 21:05
2024. december 16., 21:082024. december 16., 21:08
A vakációk előtti heteket számos tanintézmény Iskola másként vagy zöldhetes programokra „használja”, amelyeken ugyanúgy kötelező részt venni, mint a hagyományos oktatási órákon. Az Iskola másként hetet tizenkét éve szervezik minden évben; eleinte minden tanintézmény egyszerre, az utóbbi években azonban az iskolák választják ki az időpontot szeptember és május között. Ilyenkor
és olyan tevékenységeket hoznak tető alá, amelyek nem egy adott tantárgyhoz kapcsolódnak, hanem interdiszciplinárisak, tehát másként fejlesztik a tanulók tudását.
Az elmúlt tanévtől kezdődően pedig a Zöldhetet is bevezették a közoktatásba, amely a diákok környezetvédelmi nevelését célozza.
Mind Zöldhéten, mind pedig az Iskola másként hetén a diákok kirándulnak, helyi intézményekhez látogatnak, múzeumba mennek, barkácsolnak, élményprogramokon vesznek részt. A marosvásárhelyi iskolai osztályok körében népszerű célpont a Milvus Csoport természetvédelmi szervezet. Az itteni tevékenységeknek az a céljuk, hogy
lelkesedést váltanak ki belőlük – magyarázta Miholcsa Andrea, a Milvus pedagógusa, aki igyekszik kivinni az osztályokat az erdőbe, a parkba, az iskola melletti terekre, ha van erre lehetőség.
A marosvásárhelyi természettudományi múzeum is népszerű célpont az iskolai rendhagyó heteken
Fotó: Haáz Vince
„A természeti nevelés magában foglalja a természet megismerését, a biológiai sokféleség védelmét és a fenntartható fejlődést.
Serkenti a kíváncsiságot, a problémamegoldó és alkalmazkodó képességet, elősegíti a tapasztalati tanulást, a kritikus szemléletet. Csökkenti a stresszt, szorongást, figyelemzavart. Hozzájárul a gyerekek motoros készségeinek, felelősségtudatának fejlődéséhez, a jó koordinációhoz” – fejtette ki a pedagógus.
Hozzátette, egyszerűnek tűnhet a gyereket kivinni az erdőbe, és engedni rácsodálkozni, felfedezni a környezetet, de alapos faj- és helyismerettel kell készülni, megtalálni a módját, hogy összpontosítsanak, elmélyüljenek a tevékenységben.
A gyerek akkor tudja szeretni az élőlényt, ha megismeri. Ugyanakkor a biztonság érdekében fontos, hogy a pedagógus korlátokat szabjon, szabályokat állítson fel a diákoknak.
„Kinn vagyunk az erdőben, de azért van egy keret, amely között mozoghatnak, hiszen ha biztonságban érzik magukat, elindulnak felfedezni.” Idén mintegy kétezer diáknak szerveztek ilyen jellegű tevékenységeket – tudtuk meg Miholcsa Andreától.
Az erdő kockázattal is jár, épp ezért az ott zajló tevékenységek fejlesztik a kritikus gondolkodást
Fotó: Haáz Vince
Azért fontosak az iskolán kívüli tevékenységek a természetben, mert olyan tudással vértezik fel a gyereket, amelyek segítik őt a harmonikus fejlődésben, és ez fizikailag, szociálisan és érzelmileg is érződik rajta.
Ez fontos ahhoz, hogy együtt érezzen, beleélje magát az adott helyzetbe. Segíti őket a kritikus gondolkodásban, döntéshozásban – mutatott rá a pedagógus.
„Az erdő kockázattal is jár, ezt azonban tevékenységvezetőként bevállaljuk. A gyerekeknek tudniuk kell, hogy mit szabad, és ezeket a döntéseket ügyesen meg is tudják hozni. Például ha felmásznak a fára, tudják, meddig merészkedhetnek fel. Mindenkit a saját képességeik szerint támogatunk a tevékenységekben, hiszen
– fejtette ki Miholcsa Andrea.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!