
„Menjünk el mind Betlehemig és lássuk meg e dolgot, melyet az Úr megjelentetett nékünk.”
Fotó: Haáz Vince
És lőn, hogy mikor elmentek az angyalok ő tőlük a mennybe, mondának a pásztoremberek egymásnak: Menjünk el mind Betlehemig, és lássuk meg e dolgot, amelyet az Úr megjelentett nékünk. (Lukács 2,15)
2024. december 25., 19:292024. december 25., 19:29
Az evangélium karácsonyi történetei elénkbe tárják, hogy hogyan találjuk meg a megszületett Úr Jézus Krisztust. Két jel mutat a jászolbölcső felé: az egyik az égen, a fényes üstökös csillag ragyogó útja, a mennyei jel. A másik jel a földön van: a gyermek keresésére indult pásztorok lábnyoma. Akik a pásztorok nyomában jártak, széles utat tapostak Betlehem sziklás dombjain, egészen a sziklába vájt istállóig. Ez a betlehemi út.
Volt idő, amikor azzal mérték az igazi kegyességet, hogy vajon járt-e a betlehemi úton, látta-e Betlehemet? Másfél évezreden át a kegyes emberek, ha meg akarták mutatni Isten és Krisztus iránti szeretetüket, vándorbotot ragadtak, és ezer nélkülözés között, tikkasztó melegben, keletre tartottak. Ellenállhatatlan vágy hajtotta őket, hogy lássák a megszentelt helyet, ha minél nagyobb a fáradtságuk – úgy gondolták –, annál kedvesebbek Isten előtt.
De valahányszor a zarándokok, szerzetesek betlehemi útjának történetét olvassuk, mindannyiszor feltámad bennünk a kétely:
Úgy gondolom, hogy mindannyiunkat jellemezte a nagy orosz író Tolsztoj a két öreg zarándokról szóló meséjében: két öreg, orosz falusi emberről szól a történet, akik elindultak, hogy fogadásuk szerint felkeressék a szent helyeket. Éhínséggel sújtott vidéken haladtak keresztül. Egyikük rendületlenül ment előre. Elérte a tengert, hajóra szállt, megérkezett Palesztinába egy nagy zarándok sereggel együtt. De olyan nagy volt a tömeg, hogy sehol se tudott közel férkőzni a szent helyekhez. Ellenben mindenütt látta maga előtt, hogy egészen közel az Úr színe előtt ott áll a társa, aki elmaradt tőle.
Az elmaradt zarándokkal az történt, hogy az éhínséges vidéken bement egy házba, ahol haldokolva talált egy szegény családot. Kenyerét odaadta a gyermekeknek, lisztet vett, kenyeret sütött a családnak, aztán kiváltotta a családfő zálogba tett kaszáját, szekerét. Lovat vett neki, hogy eltartsa a családját. Így költötte el a zarándokútra kijelölt pénzt és ezért képtelen volt visszafordulni.
Amikor a társa visszafele jövet bement a megmentett családhoz, ezek úgy emlékeztek meg róla: „mindenkit szeretett, mindenkit sajnált, azután úgy elment, hogy még a nevét sem mondta meg. Bűnbe és kétségbeesésbe haldokoltunk, zúgolódtunk Isten ellen, de ő talpra állított minket, rajta keresztül megismertük Istent és megint hinni kezdtünk az emberek jóságában.”
Mi az igazi betlehemi út – kérdezzük. Kik járnak igazán a pásztorok nyomában? A betlehemes játékok kedves vonással egészítik ki a pásztorok alakját, de egészen biztosan és hitelesen csak azt tudjuk róluk, amit Lukács feljegyzett. A feljegyzés lényege pedig a fent jegyzett igében van:
A pásztorok látni akarták azt, amit hallottak. Elindulásuk egyetlen jellemvonásukat állítja elénk, azt hogy egészen kitárták a szívüket Isten igéje előtt.
Ezen a karácsonyon a szívünk tele van félelemmel, hiszen a kegyetlen háború következtében még azok a földi helyek, nyomok, amelyek Krisztus születését idézik eltűnhetnek. Mára már Betlehem városában alig 10 százalék keresztyén él.
Járjuk együtt továbbra is az irgalmasság és szeretet útját, amely mindig elvezet Őhozzá, akiben élünk és mozgunk. Ez a tudat hozzon nekünk békességet 2024 karácsonyán.
A csenei gyerekgyilkosságban érintett 13 éves fiú szüleitől megvonták a szülői jogokat, és a kiskorút a Temes megyei Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (DGASPC) képviselői elvitték a családjától.
Méltánytalan a valóban betegszabadságra szorulókkal szemben, hogy ennek első napját nem fizetik, de szükség van az intézkedésre, mert a hatóságok „elvesztették az ellenőrzést” a fiktív betegszabadságok felett – véli az egészségügyi miniszter.
Óriási medveszobrot állítanak Tusnádfürdőn, Szőke Gábor Miklós szobrászművész 3,5 méter magas alkotását jövő héten avatják fel – tájékoztatta az MTI-t pénteken Varga Attila, a szoborállítást kezdeményező tusnádfürdői Szent Kristóf Panzió tulajdonosa.
Az embereket érzékenyen érintő adóemelésről is beszélt Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere a helyi önkormányzati képviselők januári ülésén. Mint mondta, a kormány döntését kellett végrehajtaniuk, az emberek feszültsége mégis rájuk irányul.
Vaddisznótámadásban sérült meg súlyosan és vesztett sok vért egy ember az Argeș megyei Nucșoara község nehezen megközelíthető területén. Megmentésére a hegyimentőket is riasztották.
Egy lehetséges regionális válság súlyosságától függően 50 banitól 4,5 lejig terjedő összeggel nőhet az üzemanyag ára Romániában, és a gázolaj esetében lesz nagyobb a drágulás mértéke – véli az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Nicușor Dan államfő szerint napjainkban két nagy veszély fenyegeti a tizenéveseket: a drogok, illetve az elidegenedés, a közösséghez való tartozás hiánya.
Észszerűtlennek tartja Nicușor Dan államfő, hogy a polgármesterek a jelenlegi helyzetben „többet kérjenek, mint amennyiből 2025-ben gazdálkodhattak”.
Nem lehet tovább várni a csíkszeredai Kalász negyedi köztemető területének bővítésével, a folyamatot idén el kell indítani – tudtuk meg. Azt még nem lehet tudni, hogy melyik irányba lehet kiterjeszteni a sírkertet, erről később születik döntés.
szóljon hozzá!