
Fotó: Gergely Imre
Kevesebb bérpótlékot kapnak a gyergyószentmiklósi kórház alkalmazottai, mint ami megilletné őket, az intézmény vezetője közömbös a személyzet problémái iránt, és zaklatásnak is ki vannak téve a szakszervezeti tagok – állítja az egyik itt is működő szakszervezet. Fülöp Enikő kórházmenedzser elutasítja a vádakat.
2024. október 16., 20:592024. október 16., 20:59
2024. október 16., 21:472024. október 16., 21:47
Az Egészségügyi Szolidaritási Szövetség (Federația Solidaritatea Sanitară) Kovászna megyei szervezete két éve kezdett el tevékenykedni, tagokat toborozni a Gyergyószentmiklósi Városi Kórháznál, és
A nézetkülönbségek az utóbbi hónapokban mérgesedtek el, személyeskedésig menően, nemrégiben a Hargita Megyei Prefektúrához is eljutott az ügy, ahol megegyezésre szólították fel a feleket.
A szakszervezet a tagjainak eljuttatott körlevélben (amelyre egy kórházi alkalmazott hívta fel a figyelmünket) több pontban sorolja fel az álláspontját, a kórház vezetőségének felelősségre vonását is ígérve többek közt.
A szakszervezet sokallja, hogy Gyergyószentmiklóson a kórházi dolgozók
Emellett, ha az itt dolgozók nem töltik ki az egész hónapot szabadság vagy betegállomány miatt, akkor
Úgy vélik, hogy a vezetőség figyelmen kívül hagyja a törvényi előírásokat, valamint közömbös a dolgozók problémái iránt, ami megnehezíti a párbeszédet.
A szakszervezet felvetésével kapcsolatban megkerestük Fülöp Enikő kórházmenedzsert, aki elmondta, hogy ez nem egy új keletű helyzet,
Egy adott hónapban a legnagyobb eltérés 212 lej volt egy alkalmazott esetében. Erről korábban is többször volt egyeztetés a kórházban régebben működő Sanitas szakszervezettel, akik egyetértettek abban, hogy az intézmény jelenlegi helyzetében nagyobb prioritás az, hogy a személyzeti struktúrát erősítsék meg.
A kórház költségvetése egyszerre nem teszi lehetővé a kettőt, azt pedig semmiképpen nem lehet megengedni, (amit a Szolidaritási Szövetség képviselője javasolt egy egyeztetésen), hogy a működési költségek terhére, a gyógyszerbeszerzésre, betegellátásra fordítható pénzből vegyünk el” – fejtette ki a kórházmenedzser.
A bérpótlékok biztosításának módja nem ütközik jogszabályba.
„A kórházak finanszírozása különböző, nem akkora költségvetésből gazdálkodunk mint a csíkszeredai, vagy sepsiszentgyörgyi megyei kórházak. Nem lehet összehasonlítani a lehetőségeinket azokkal. Így
Ismétlem, kizártnak tartom, hogy pénzt vegyünk el a betegellátás biztosítására, gyógyszerek beszerzésére szükséges költségvetésből, ezzel is megnehezítve az amúgy is problémás gyógyszerellátást. Ezt semmiképpen sem tudom elfogadni.
– jelentette ki a kórházmenedzser.
A Szolidaritási Szövetség szakszervezet körlevelében több pontban sorolja fel azokat a következő lépéseket, amiket ezzel kapcsolatban tervez. A bejelentést több hatóságnál, a diszkriminációellenes tanácsnál is kivizsgáltatná az esetleges erkölcsi zaklatás kérdésével együtt. Emellett
Fülöp Enikő szerint ezek a szakszervezet által kilátásba helyezett lépések fenyegetésnek tekinthetők vele szemben, és nem ezek az elsők.
Az erkölcsi diszkrimináció felvetését pedig elutasítja.
„Az igaz, hogy voltak olyan döntéseim, amelyek egyes munkatársak számára nem voltak kedvezőek és ezt úgy tekinthetik, hogy hátrányos megkülönböztetés érte őket. Azonban úgy gondolom, hogy
Az is igaz, hogy többször felemeltem a hangomat kollégáimmal szemben, amikor azt tapasztaltam, hogy durván beszélnek a betegekkel. Lehet, hogy ezt ők megkülönböztetésnek érzik, de ezt ezután sem fogom hagyni” – szögezte le Fülöp Enikő.
A Gyergyószentmiklósi Városi Kórházban két éve kezdte el tevékenységét az Egészségügyi Szolidaritási Szövetség, és rövid idő alatt közel 160 dolgozó lett ennek a tagja. Az utóbbi időben azonban a népszerűségük ugyanolyan gyorsan le is csökkent, több, mint ötvenen ki is léptek. Fülöp Enikő leszögezi: mindenkinek joga van arra, hogy olyan szakszervezetnek legyen a tagja, amelyikhez kedve van. Ő és a vezetőség más tagjai
Meglátása szerint a tömeges kilépés oka az volt, hogy a dolgozók felháborodtak a szakszervezet vállalhatatlan, személyeskedő, és a vezetőséget, kollégáikat támadó módszerein.
XII. Piusz pápa 1956. november 10-én elmondott rádióbeszédének kalligráfus által kézzel készített leiratát is viszi személyes ajándékként vatikáni látogatása alkalmából XIV. Leó pápának Magyar Péter miniszterelnök.
Országszerte Hargita megyében igényelte a legtöbb gazda a legtöbb állat után azt az új támogatást, melyet a szarvasmarhatartóknak biztosít az állam. Hargita, Maros, Kovászna megyében több mint százezer állat után várják a 68 eurós juttatást a gazdák.
Sorin Grindeanu szerdán kijelentette, hogy ha Nicușor Dan államfő őt bízza meg kormányalakítással, mindent megtesz azért, hogy olyan kabinetet állítson össze, amely megszerzi a parlament bizalmát.
Az elosztóhálózaton végzett munkálatok miatt szünetel az ivóvíz-szolgáltatás szeptember 24-én, csütörtökön 8 és 20 óra között Székelykeresztúron és a környező településeken – közölte az Aquaserv szolgáltató.
Hétfő délelőttre összehívják az Országgyűlés rendkívüli ülését, amelyen a képviselők dönthetnek a miniszterelnök, Hankó Balázs (Fidesz) és Seszták Miklós (KDNP) mentelmi jogának felfüggesztéséről.
Sorin Grindeanu szerdán 17 óráig várta Siegfried Mureșant a Szociáldemokrata Párt (PSD) székházában. Miután kijelölt miniszterelnök nem jelent meg, a PSD elnöke ismét felszólította, hogy adja vissza kormányalakítási megbízását.
Oroszország nem csak Ukrajnát fenyegeti, Európa kibertámadásokkal, dezinformációs műveletekkel, szabotázsakciókkal és a kritikus infrastruktúra működésének megzavarásával vívott hibrid háború célpontja – jelentette ki Nicușor Dan az ENSZ-közgyűlésen.
Romániában 2026 első nyolc hónapjában 127-en vesztették életüket lakástűzben míg 2025 első nyolc hónapjában 122 halálos áldozatot jegyeztek. A tűzoltóság figyelmeztetésekkel fordul az emberekhez az ilyen esetek elkerülésére.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök a hét végéig benyújtja a parlamentbe kormánya programját és a miniszterjelöltek listáját – közölte szerdán a Facebook-oldalán Mircea Abrudean.
Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, mely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol az arányuk 20 százalék alá csökken.
szóljon hozzá!