
Fotó: Gergely Imre
Kevesebb bérpótlékot kapnak a gyergyószentmiklósi kórház alkalmazottai, mint ami megilletné őket, az intézmény vezetője közömbös a személyzet problémái iránt, és zaklatásnak is ki vannak téve a szakszervezeti tagok – állítja az egyik itt is működő szakszervezet. Fülöp Enikő kórházmenedzser elutasítja a vádakat.
2024. október 16., 20:592024. október 16., 20:59
2024. október 16., 21:472024. október 16., 21:47
Az Egészségügyi Szolidaritási Szövetség (Federația Solidaritatea Sanitară) Kovászna megyei szervezete két éve kezdett el tevékenykedni, tagokat toborozni a Gyergyószentmiklósi Városi Kórháznál, és
A nézetkülönbségek az utóbbi hónapokban mérgesedtek el, személyeskedésig menően, nemrégiben a Hargita Megyei Prefektúrához is eljutott az ügy, ahol megegyezésre szólították fel a feleket.
A szakszervezet a tagjainak eljuttatott körlevélben (amelyre egy kórházi alkalmazott hívta fel a figyelmünket) több pontban sorolja fel az álláspontját, a kórház vezetőségének felelősségre vonását is ígérve többek közt.
A szakszervezet sokallja, hogy Gyergyószentmiklóson a kórházi dolgozók
Emellett, ha az itt dolgozók nem töltik ki az egész hónapot szabadság vagy betegállomány miatt, akkor
Úgy vélik, hogy a vezetőség figyelmen kívül hagyja a törvényi előírásokat, valamint közömbös a dolgozók problémái iránt, ami megnehezíti a párbeszédet.
A szakszervezet felvetésével kapcsolatban megkerestük Fülöp Enikő kórházmenedzsert, aki elmondta, hogy ez nem egy új keletű helyzet,
Egy adott hónapban a legnagyobb eltérés 212 lej volt egy alkalmazott esetében. Erről korábban is többször volt egyeztetés a kórházban régebben működő Sanitas szakszervezettel, akik egyetértettek abban, hogy az intézmény jelenlegi helyzetében nagyobb prioritás az, hogy a személyzeti struktúrát erősítsék meg.
A kórház költségvetése egyszerre nem teszi lehetővé a kettőt, azt pedig semmiképpen nem lehet megengedni, (amit a Szolidaritási Szövetség képviselője javasolt egy egyeztetésen), hogy a működési költségek terhére, a gyógyszerbeszerzésre, betegellátásra fordítható pénzből vegyünk el” – fejtette ki a kórházmenedzser.
A bérpótlékok biztosításának módja nem ütközik jogszabályba.
„A kórházak finanszírozása különböző, nem akkora költségvetésből gazdálkodunk mint a csíkszeredai, vagy sepsiszentgyörgyi megyei kórházak. Nem lehet összehasonlítani a lehetőségeinket azokkal. Így
Ismétlem, kizártnak tartom, hogy pénzt vegyünk el a betegellátás biztosítására, gyógyszerek beszerzésére szükséges költségvetésből, ezzel is megnehezítve az amúgy is problémás gyógyszerellátást. Ezt semmiképpen sem tudom elfogadni.
– jelentette ki a kórházmenedzser.
A Szolidaritási Szövetség szakszervezet körlevelében több pontban sorolja fel azokat a következő lépéseket, amiket ezzel kapcsolatban tervez. A bejelentést több hatóságnál, a diszkriminációellenes tanácsnál is kivizsgáltatná az esetleges erkölcsi zaklatás kérdésével együtt. Emellett
Fülöp Enikő szerint ezek a szakszervezet által kilátásba helyezett lépések fenyegetésnek tekinthetők vele szemben, és nem ezek az elsők.
Az erkölcsi diszkrimináció felvetését pedig elutasítja.
„Az igaz, hogy voltak olyan döntéseim, amelyek egyes munkatársak számára nem voltak kedvezőek és ezt úgy tekinthetik, hogy hátrányos megkülönböztetés érte őket. Azonban úgy gondolom, hogy
Az is igaz, hogy többször felemeltem a hangomat kollégáimmal szemben, amikor azt tapasztaltam, hogy durván beszélnek a betegekkel. Lehet, hogy ezt ők megkülönböztetésnek érzik, de ezt ezután sem fogom hagyni” – szögezte le Fülöp Enikő.
A Gyergyószentmiklósi Városi Kórházban két éve kezdte el tevékenységét az Egészségügyi Szolidaritási Szövetség, és rövid idő alatt közel 160 dolgozó lett ennek a tagja. Az utóbbi időben azonban a népszerűségük ugyanolyan gyorsan le is csökkent, több, mint ötvenen ki is léptek. Fülöp Enikő leszögezi: mindenkinek joga van arra, hogy olyan szakszervezetnek legyen a tagja, amelyikhez kedve van. Ő és a vezetőség más tagjai
Meglátása szerint a tömeges kilépés oka az volt, hogy a dolgozók felháborodtak a szakszervezet vállalhatatlan, személyeskedő, és a vezetőséget, kollégáikat támadó módszerein.
Az Állandó Választási Hatóság jelentősen átalakítaná a romániai választások lebonyolítását: csökkentené a költségeket, egyszerűsítené a szavazóhelyiségek logisztikáját, megszüntetné a bélyegzők és matricák használatát, és intelligens urnákat is bevezetne.
Beperelte a Sanitas szakszervezet Hargita megyei szervezete a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóságot, mert a szociális ellátórendszer alkalmazottai nem kaptak üdülési csekkeket tavaly, miközben a törvény értelmében ez járt volna nekik.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szerint a Számvevőszék 2024-es pénzügyi ellenőrzésének eredményeiből nem következik, hogy 2,2 millió nyugdíjat bizonyítottan rosszul számoltak ki.
A szociális ösztöndíjakat továbbra is egész évben, a vakációk idején is folyósítják, míg a tanulmányi és a szakoktatási ösztöndíjak az oktatási időszakra, illetve egyes vizsgafelkészítési időszakokra járnak – döntött pénteki ülésén a kormány.
Az esetleges előrehozott parlamenti választások 160–170 millió euróba kerülhetnek – jelentette ki pénteki marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke.
Teljes hosszában átfúrták az A1-es autópálya Marzsina és Holgya közötti szakaszán épülő alagutakat, és az év végéig a járatok betonozása is befejeződik – jelentette be pénteken a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság vezetője, Cristian Pistol.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök pénteken közölte, hogy megkezdte a kormányalakítással kapcsolatos munkát, és ígéretet tett arra, hogy az eljárás minden lépéséről tájékoztatja a nyilvánosságot.
Az idei év első hét hónapjában a nyers adatok szerint 11,2 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 8,2 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.
A koronavírus-járvány kezdete óta több európai országban is csökkenni kezdett a gyermekek átoltottsága, ami egyes fertőző betegségek újbóli megjelenésének veszélyével jár – hívja fel a figyelmet a The Lancet folyóiratban megjelent tanulmány.
A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt pénteken 4 óra 9 perckor Moldva térségében, Suceava megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
szóljon hozzá!