Hirdetés
Hirdetés

A bérpótlékok helyzete miatt alakult ki feszültség a gyergyószentmiklósi kórházban

•  Fotó: Gergely Imre

Fotó: Gergely Imre

Kevesebb bérpótlékot kapnak a gyergyószentmiklósi kórház alkalmazottai, mint ami megilletné őket, az intézmény vezetője közömbös a személyzet problémái iránt, és zaklatásnak is ki vannak téve a szakszervezeti tagok – állítja az egyik itt is működő szakszervezet. Fülöp Enikő kórházmenedzser elutasítja a vádakat.

Gergely Imre

2024. október 16., 20:592024. október 16., 20:59

2024. október 16., 21:472024. október 16., 21:47

Az Egészségügyi Szolidaritási Szövetség (Federația Solidaritatea Sanitară) Kovászna megyei szervezete két éve kezdett el tevékenykedni, tagokat toborozni a Gyergyószentmiklósi Városi Kórháznál, és

elindítottak egy folyamatot annak érdekében, hogy megváltozzon itt a bérpótlékok jogosultságának megállapítási módja, azaz több pénzt kapjanak a kórházi dolgozók.

Hirdetés

A nézetkülönbségek az utóbbi hónapokban mérgesedtek el, személyeskedésig menően, nemrégiben a Hargita Megyei Prefektúrához is eljutott az ügy, ahol megegyezésre szólították fel a feleket.

A szakszervezet a tagjainak eljuttatott körlevélben (amelyre egy kórházi alkalmazott hívta fel a figyelmünket) több pontban sorolja fel az álláspontját, a kórház vezetőségének felelősségre vonását is ígérve többek közt.

Járhatna, de nem jut

A szakszervezet sokallja, hogy Gyergyószentmiklóson a kórházi dolgozók

öt éjszakai műszakot kell teljesítsenek havonta, míg más kórházakban három-négy műszak is elegendő.

Emellett, ha az itt dolgozók nem töltik ki az egész hónapot szabadság vagy betegállomány miatt, akkor

az alacsonyabb összegű éjszakai műszakpótlékot kapják meg, ami több száz lejjel csökkenti a fizetésüket.

Úgy vélik, hogy a vezetőség figyelmen kívül hagyja a törvényi előírásokat, valamint közömbös a dolgozók problémái iránt, ami megnehezíti a párbeszédet.

A szakszervezet felvetésével kapcsolatban megkerestük Fülöp Enikő kórházmenedzsert, aki elmondta, hogy ez nem egy új keletű helyzet,

több, mint tíz éve alakult ki ez a pótlék-kiszámítási rendszer, mivel kevesebb az éjszaka ledolgozott munkaidő a plusz juttatás ugyan kisebb, de nem jelent magas különbséget.

Egy adott hónapban a legnagyobb eltérés 212 lej volt egy alkalmazott esetében. Erről korábban is többször volt egyeztetés a kórházban régebben működő Sanitas szakszervezettel, akik egyetértettek abban, hogy az intézmény jelenlegi helyzetében nagyobb prioritás az, hogy a személyzeti struktúrát erősítsék meg.

Idézet
Az elmúlt három évben több mint száz munkatársat alkalmaztunk, azzal a céllal, hogy ne legyenek megnyomorítva azok, akik itt dolgoznak. Kevesen voltak, nem tudták kivenni a túlórákért járó szabadnapokat sem. Az az elv, hogy feltöltjük a struktúrát, hogy a működés, betegellátás biztonságos, folyamatos lehessen, és ha ez megtörtént, akkor majd visszatérünk a bérpótlékok kérdésére.

A kórház költségvetése egyszerre nem teszi lehetővé a kettőt, azt pedig semmiképpen nem lehet megengedni, (amit a Szolidaritási Szövetség képviselője javasolt egy egyeztetésen), hogy a működési költségek terhére, a gyógyszerbeszerzésre, betegellátásra fordítható pénzből vegyünk el” – fejtette ki a kórházmenedzser.

A bérpótlékok biztosításának módja nem ütközik jogszabályba.

A törvények megengedik ugyan, hogy több juttatást biztosítsanak az alkalmazottaknak – ha van miből – de nem kötelezik erre az intézményt.

„A kórházak finanszírozása különböző, nem akkora költségvetésből gazdálkodunk mint a csíkszeredai, vagy sepsiszentgyörgyi megyei kórházak. Nem lehet összehasonlítani a lehetőségeinket azokkal. Így

Idézet
az sem elfogadható, ha valaki a megyei kórházak alkalmazottaihoz viszonyítva lát hátrányos megkülönböztetést.

Ismétlem, kizártnak tartom, hogy pénzt vegyünk el a betegellátás biztosítására, gyógyszerek beszerzésére szükséges költségvetésből, ezzel is megnehezítve az amúgy is problémás gyógyszerellátást. Ezt semmiképpen sem tudom elfogadni.

Idézet
Nem lehet azt, hogy a betegek szenvedjenek emiatt hátrányt”

– jelentette ki a kórházmenedzser.

Kilátásba helyezett felelősségre vonás

A Szolidaritási Szövetség szakszervezet körlevelében több pontban sorolja fel azokat a következő lépéseket, amiket ezzel kapcsolatban tervez. A bejelentést több hatóságnál, a diszkriminációellenes tanácsnál is kivizsgáltatná az esetleges erkölcsi zaklatás kérdésével együtt. Emellett

jogi úton tervezik követelni az elmúlt három évben ki nem fizetett juttatásokat.

Fülöp Enikő szerint ezek a szakszervezet által kilátásba helyezett lépések fenyegetésnek tekinthetők vele szemben, és nem ezek az elsők.

A korábbi hónapokban számos támadás érte őt és a kórház vezetőségét, ami többször személyeskedésig fajult, többek közt nyilvánosságra hozták a szakszervezeti tagok körében az egyik orvos fizetését is, aki a kórház vezetőségének álláspontját támogatva érvelt.

Az erkölcsi diszkrimináció felvetését pedig elutasítja.

„Az igaz, hogy voltak olyan döntéseim, amelyek egyes munkatársak számára nem voltak kedvezőek és ezt úgy tekinthetik, hogy hátrányos megkülönböztetés érte őket. Azonban úgy gondolom, hogy

Idézet
nem megengedhető például az, hogy egy osztály mindkét orvosa egyszerre vegye ki a szabadságát, és emiatt be kelljen zárni erre az időre az osztályt, ami azt vonja maga után, hogy azalatt ne legyen megfelelő betegellátás az adott szakban.

Az is igaz, hogy többször felemeltem a hangomat kollégáimmal szemben, amikor azt tapasztaltam, hogy durván beszélnek a betegekkel. Lehet, hogy ezt ők megkülönböztetésnek érzik, de ezt ezután sem fogom hagyni” – szögezte le Fülöp Enikő.

Gyorsan kinőtt és visszaesett az új szakszervezet népszerűsége

A Gyergyószentmiklósi Városi Kórházban két éve kezdte el tevékenységét az Egészségügyi Szolidaritási Szövetség, és rövid idő alatt közel 160 dolgozó lett ennek a tagja. Az utóbbi időben azonban a népszerűségük ugyanolyan gyorsan le is csökkent, több, mint ötvenen ki is léptek. Fülöp Enikő leszögezi: mindenkinek joga van arra, hogy olyan szakszervezetnek legyen a tagja, amelyikhez kedve van. Ő és a vezetőség más tagjai

nem kényszerítettek arra senkit, hogy elhagyja vagy éppen ne hagyja el az Egészségügyi Szolidaritási Szövetséget.

Meglátása szerint a tömeges kilépés oka az volt, hogy a dolgozók felháborodtak a szakszervezet vállalhatatlan, személyeskedő, és a vezetőséget, kollégáikat támadó módszerein.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 18., péntek

Búcsút mondhatunk a pecsétnek? – megreformálnák a választások lebonyolítását

Az Állandó Választási Hatóság jelentősen átalakítaná a romániai választások lebonyolítását: csökkentené a költségeket, egyszerűsítené a szavazóhelyiségek logisztikáját, megszüntetné a bélyegzők és matricák használatát, és intelligens urnákat is bevezetne.

Búcsút mondhatunk a pecsétnek? – megreformálnák a választások lebonyolítását
Hirdetés
2026. szeptember 18., péntek

Pert indított az üdülési csekkekért a Sanitas

Beperelte a Sanitas szakszervezet Hargita megyei szervezete a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóságot, mert a szociális ellátórendszer alkalmazottai nem kaptak üdülési csekkeket tavaly, miközben a törvény értelmében ez járt volna nekik.

Pert indított az üdülési csekkekért a Sanitas
2026. szeptember 18., péntek

A nyugdíjpénztár szerint nincs bizonyíték arra, hogy 2,2 millió nyugdíjat rosszul számoltak ki

Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szerint a Számvevőszék 2024-es pénzügyi ellenőrzésének eredményeiből nem következik, hogy 2,2 millió nyugdíjat bizonyítottan rosszul számoltak ki.

A nyugdíjpénztár szerint nincs bizonyíték arra, hogy 2,2 millió nyugdíjat rosszul számoltak ki
2026. szeptember 18., péntek

Meghatározta az iskolai ösztöndíjak összegét a kormány

A szociális ösztöndíjakat továbbra is egész évben, a vakációk idején is folyósítják, míg a tanulmányi és a szakoktatási ösztöndíjak az oktatási időszakra, illetve egyes vizsgafelkészítési időszakokra járnak – döntött pénteki ülésén a kormány.

Meghatározta az iskolai ösztöndíjak összegét a kormány
Hirdetés
2026. szeptember 18., péntek

Székelyföldön mondta ki az Állandó Választási Hatóság elnöke az előrehozott választásról azt, ami mindannyiunkat érint

Az esetleges előrehozott parlamenti választások 160–170 millió euróba kerülhetnek – jelentette ki pénteki marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke.

Székelyföldön mondta ki az Állandó Választási Hatóság elnöke az előrehozott választásról azt, ami mindannyiunkat érint
2026. szeptember 18., péntek

Teljesen átfúrták az alagutakat az A1-es sztrádánál, 2027 első felére meglehet a hiányzó kilenc kilométer

Teljes hosszában átfúrták az A1-es autópálya Marzsina és Holgya közötti szakaszán épülő alagutakat, és az év végéig a járatok betonozása is befejeződik – jelentette be pénteken a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság vezetője, Cristian Pistol.

Teljesen átfúrták az alagutakat az A1-es sztrádánál, 2027 első felére meglehet a hiányzó kilenc kilométer
2026. szeptember 18., péntek

Munkához látott Siegfried Mureșan, megkezdődött a kormányalakítás

Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök pénteken közölte, hogy megkezdte a kormányalakítással kapcsolatos munkát, és ígéretet tett arra, hogy az eljárás minden lépéséről tájékoztatja a nyilvánosságot.

Munkához látott Siegfried Mureșan, megkezdődött a kormányalakítás
Hirdetés
2026. szeptember 18., péntek

Több építkezés, több felújítás: növekedett az építőipar teljesítménye

Az idei év első hét hónapjában a nyers adatok szerint 11,2 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 8,2 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.

Több építkezés, több felújítás: növekedett az építőipar teljesítménye
2026. szeptember 18., péntek

Visszaesett a gyermekkori átoltottság Romániában

A koronavírus-járvány kezdete óta több európai országban is csökkenni kezdett a gyermekek átoltottsága, ami egyes fertőző betegségek újbóli megjelenésének veszélyével jár – hívja fel a figyelmet a The Lancet folyóiratban megjelent tanulmány.

Visszaesett a gyermekkori átoltottság Romániában
2026. szeptember 18., péntek

Földrengés volt hajnalban Hargita megye szomszédságában

A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt pénteken 4 óra 9 perckor Moldva térségében, Suceava megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Földrengés volt hajnalban Hargita megye szomszédságában
Hirdetés