
Fotó: Gergely Imre
Kevesebb bérpótlékot kapnak a gyergyószentmiklósi kórház alkalmazottai, mint ami megilletné őket, az intézmény vezetője közömbös a személyzet problémái iránt, és zaklatásnak is ki vannak téve a szakszervezeti tagok – állítja az egyik itt is működő szakszervezet. Fülöp Enikő kórházmenedzser elutasítja a vádakat.
2024. október 16., 20:592024. október 16., 20:59
2024. október 16., 21:472024. október 16., 21:47
Az Egészségügyi Szolidaritási Szövetség (Federația Solidaritatea Sanitară) Kovászna megyei szervezete két éve kezdett el tevékenykedni, tagokat toborozni a Gyergyószentmiklósi Városi Kórháznál, és
A nézetkülönbségek az utóbbi hónapokban mérgesedtek el, személyeskedésig menően, nemrégiben a Hargita Megyei Prefektúrához is eljutott az ügy, ahol megegyezésre szólították fel a feleket.
A szakszervezet a tagjainak eljuttatott körlevélben (amelyre egy kórházi alkalmazott hívta fel a figyelmünket) több pontban sorolja fel az álláspontját, a kórház vezetőségének felelősségre vonását is ígérve többek közt.
A szakszervezet sokallja, hogy Gyergyószentmiklóson a kórházi dolgozók
Emellett, ha az itt dolgozók nem töltik ki az egész hónapot szabadság vagy betegállomány miatt, akkor
Úgy vélik, hogy a vezetőség figyelmen kívül hagyja a törvényi előírásokat, valamint közömbös a dolgozók problémái iránt, ami megnehezíti a párbeszédet.
A szakszervezet felvetésével kapcsolatban megkerestük Fülöp Enikő kórházmenedzsert, aki elmondta, hogy ez nem egy új keletű helyzet,
Egy adott hónapban a legnagyobb eltérés 212 lej volt egy alkalmazott esetében. Erről korábban is többször volt egyeztetés a kórházban régebben működő Sanitas szakszervezettel, akik egyetértettek abban, hogy az intézmény jelenlegi helyzetében nagyobb prioritás az, hogy a személyzeti struktúrát erősítsék meg.
A kórház költségvetése egyszerre nem teszi lehetővé a kettőt, azt pedig semmiképpen nem lehet megengedni, (amit a Szolidaritási Szövetség képviselője javasolt egy egyeztetésen), hogy a működési költségek terhére, a gyógyszerbeszerzésre, betegellátásra fordítható pénzből vegyünk el” – fejtette ki a kórházmenedzser.
A bérpótlékok biztosításának módja nem ütközik jogszabályba.
„A kórházak finanszírozása különböző, nem akkora költségvetésből gazdálkodunk mint a csíkszeredai, vagy sepsiszentgyörgyi megyei kórházak. Nem lehet összehasonlítani a lehetőségeinket azokkal. Így
Ismétlem, kizártnak tartom, hogy pénzt vegyünk el a betegellátás biztosítására, gyógyszerek beszerzésére szükséges költségvetésből, ezzel is megnehezítve az amúgy is problémás gyógyszerellátást. Ezt semmiképpen sem tudom elfogadni.
– jelentette ki a kórházmenedzser.
A Szolidaritási Szövetség szakszervezet körlevelében több pontban sorolja fel azokat a következő lépéseket, amiket ezzel kapcsolatban tervez. A bejelentést több hatóságnál, a diszkriminációellenes tanácsnál is kivizsgáltatná az esetleges erkölcsi zaklatás kérdésével együtt. Emellett
Fülöp Enikő szerint ezek a szakszervezet által kilátásba helyezett lépések fenyegetésnek tekinthetők vele szemben, és nem ezek az elsők.
Az erkölcsi diszkrimináció felvetését pedig elutasítja.
„Az igaz, hogy voltak olyan döntéseim, amelyek egyes munkatársak számára nem voltak kedvezőek és ezt úgy tekinthetik, hogy hátrányos megkülönböztetés érte őket. Azonban úgy gondolom, hogy
Az is igaz, hogy többször felemeltem a hangomat kollégáimmal szemben, amikor azt tapasztaltam, hogy durván beszélnek a betegekkel. Lehet, hogy ezt ők megkülönböztetésnek érzik, de ezt ezután sem fogom hagyni” – szögezte le Fülöp Enikő.
A Gyergyószentmiklósi Városi Kórházban két éve kezdte el tevékenységét az Egészségügyi Szolidaritási Szövetség, és rövid idő alatt közel 160 dolgozó lett ennek a tagja. Az utóbbi időben azonban a népszerűségük ugyanolyan gyorsan le is csökkent, több, mint ötvenen ki is léptek. Fülöp Enikő leszögezi: mindenkinek joga van arra, hogy olyan szakszervezetnek legyen a tagja, amelyikhez kedve van. Ő és a vezetőség más tagjai
Meglátása szerint a tömeges kilépés oka az volt, hogy a dolgozók felháborodtak a szakszervezet vállalhatatlan, személyeskedő, és a vezetőséget, kollégáikat támadó módszerein.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy jövő héten újraindulhat az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) kibertámadás miatt leállt tevékenysége.
Nőtt a bejelentett családon belüli erőszakos esetek száma Hargita megyében: az év első felében 261 bűncselekményt jegyeztek, szemben a tavalyi azonos időszak 199 esetével. A rendőrség szerint az áldozatok nagyobb bizalommal fordulnak a hatóságokhoz.
Újabb két korszerű és környezetbarát bölcsődét adtak csütörtökön át Hargita megyében. Az új intézmények Siménfalván, valamint Csíkszentgyörgy községben, Csíkbánkfalván épültek.
A természettudományok és a matematika-informatika szakokra volt a legnehezebb idén bejutni a nyolcadik osztályt végzetteknek Székelyföldön. A magyar tagozaton 8,80 volt a legmagasabb utolsó bejutási átlag az egyik székelyföldi líceumban.
A Henley Passport Index júliusi adatai szerint a román útlevél a 11. helyen áll a világon, ami Románia eddigi legjobb helyezése ebben a rangsorban – közölte csütörtökön a Facebook-oldalán Cătălin Predoiu ügyvivő belügyminiszter.
Aláírták a gyergyószentmiklósi Mobilitás 2 projekt kivitelezési szerződését, így augusztusban kezdődhetnek a munkálatok. A közel 15 millió lejes beruházás többek között útfelújítást, új járdákat, parkolókat és zöldfelületek rendezését is magában foglalja.
Több mint 23 köbméter, eredetét igazoló okmányok nélküli faanyagot találtak a rendőrök egy Hargita megyei erdészeti vállalkozásnál végzett ellenőrzés során. Az érintett cégre 10 ezer lejes bírságot szabtak ki, a faanyagot pedig elkobozták.
Alexandru Rogobete szociáldemokrata (PSD) képviselő csütörtökön a Facebook-oldalán bejelentette, hogy módosító javaslatot nyújtott be, amellyel mentesítené az egészségügyet a létszámstop alól.
Több mint száz alkohol és drogtesztet végzett a közúti rendőrség Tusványos első két napján, azonban mindegyik eredménye negatív lett. Műszaki meghibásodások miatt azonban kilenc sofőrt büntettek összesen valamivel több mint 5 ezer lejes bírsággal.
A magyar autonómiatörekvések jelenéről és jövőjéről vitáztak Tusványos második napján politikusok, jogászok és nemzetpolitikai szereplők. A beszélgetés középpontjában Székelyföld, Vajdaság és az európai kisebbségvédelem állt.
szóljon hozzá!