
Fotó: Gergely Imre
Kevesebb bérpótlékot kapnak a gyergyószentmiklósi kórház alkalmazottai, mint ami megilletné őket, az intézmény vezetője közömbös a személyzet problémái iránt, és zaklatásnak is ki vannak téve a szakszervezeti tagok – állítja az egyik itt is működő szakszervezet. Fülöp Enikő kórházmenedzser elutasítja a vádakat.
2024. október 16., 20:592024. október 16., 20:59
2024. október 16., 21:472024. október 16., 21:47
Az Egészségügyi Szolidaritási Szövetség (Federația Solidaritatea Sanitară) Kovászna megyei szervezete két éve kezdett el tevékenykedni, tagokat toborozni a Gyergyószentmiklósi Városi Kórháznál, és
A nézetkülönbségek az utóbbi hónapokban mérgesedtek el, személyeskedésig menően, nemrégiben a Hargita Megyei Prefektúrához is eljutott az ügy, ahol megegyezésre szólították fel a feleket.
A szakszervezet a tagjainak eljuttatott körlevélben (amelyre egy kórházi alkalmazott hívta fel a figyelmünket) több pontban sorolja fel az álláspontját, a kórház vezetőségének felelősségre vonását is ígérve többek közt.
A szakszervezet sokallja, hogy Gyergyószentmiklóson a kórházi dolgozók
Emellett, ha az itt dolgozók nem töltik ki az egész hónapot szabadság vagy betegállomány miatt, akkor
Úgy vélik, hogy a vezetőség figyelmen kívül hagyja a törvényi előírásokat, valamint közömbös a dolgozók problémái iránt, ami megnehezíti a párbeszédet.
A szakszervezet felvetésével kapcsolatban megkerestük Fülöp Enikő kórházmenedzsert, aki elmondta, hogy ez nem egy új keletű helyzet,
Egy adott hónapban a legnagyobb eltérés 212 lej volt egy alkalmazott esetében. Erről korábban is többször volt egyeztetés a kórházban régebben működő Sanitas szakszervezettel, akik egyetértettek abban, hogy az intézmény jelenlegi helyzetében nagyobb prioritás az, hogy a személyzeti struktúrát erősítsék meg.
A kórház költségvetése egyszerre nem teszi lehetővé a kettőt, azt pedig semmiképpen nem lehet megengedni, (amit a Szolidaritási Szövetség képviselője javasolt egy egyeztetésen), hogy a működési költségek terhére, a gyógyszerbeszerzésre, betegellátásra fordítható pénzből vegyünk el” – fejtette ki a kórházmenedzser.
A bérpótlékok biztosításának módja nem ütközik jogszabályba.
„A kórházak finanszírozása különböző, nem akkora költségvetésből gazdálkodunk mint a csíkszeredai, vagy sepsiszentgyörgyi megyei kórházak. Nem lehet összehasonlítani a lehetőségeinket azokkal. Így
Ismétlem, kizártnak tartom, hogy pénzt vegyünk el a betegellátás biztosítására, gyógyszerek beszerzésére szükséges költségvetésből, ezzel is megnehezítve az amúgy is problémás gyógyszerellátást. Ezt semmiképpen sem tudom elfogadni.
– jelentette ki a kórházmenedzser.
A Szolidaritási Szövetség szakszervezet körlevelében több pontban sorolja fel azokat a következő lépéseket, amiket ezzel kapcsolatban tervez. A bejelentést több hatóságnál, a diszkriminációellenes tanácsnál is kivizsgáltatná az esetleges erkölcsi zaklatás kérdésével együtt. Emellett
Fülöp Enikő szerint ezek a szakszervezet által kilátásba helyezett lépések fenyegetésnek tekinthetők vele szemben, és nem ezek az elsők.
Az erkölcsi diszkrimináció felvetését pedig elutasítja.
„Az igaz, hogy voltak olyan döntéseim, amelyek egyes munkatársak számára nem voltak kedvezőek és ezt úgy tekinthetik, hogy hátrányos megkülönböztetés érte őket. Azonban úgy gondolom, hogy
Az is igaz, hogy többször felemeltem a hangomat kollégáimmal szemben, amikor azt tapasztaltam, hogy durván beszélnek a betegekkel. Lehet, hogy ezt ők megkülönböztetésnek érzik, de ezt ezután sem fogom hagyni” – szögezte le Fülöp Enikő.
A Gyergyószentmiklósi Városi Kórházban két éve kezdte el tevékenységét az Egészségügyi Szolidaritási Szövetség, és rövid idő alatt közel 160 dolgozó lett ennek a tagja. Az utóbbi időben azonban a népszerűségük ugyanolyan gyorsan le is csökkent, több, mint ötvenen ki is léptek. Fülöp Enikő leszögezi: mindenkinek joga van arra, hogy olyan szakszervezetnek legyen a tagja, amelyikhez kedve van. Ő és a vezetőség más tagjai
Meglátása szerint a tömeges kilépés oka az volt, hogy a dolgozók felháborodtak a szakszervezet vállalhatatlan, személyeskedő, és a vezetőséget, kollégáikat támadó módszerein.
Mit tud a lakosság a Maros megyét is érintő méltányos átállási programról, a munkahelyek megszűnéséről, átalakulásáról? Hogyan látja a települése jövőjét? – ezekkel a témákkal is foglalkozik a napokban közzétett kérdőív.
Nem bizonyult tartósnak a Duna vízszintjének emelkedése Csernavodánál, fel kell készülni arra, hogy néhány napig teljesen le kell fog állni az atomerőmű – jelentette be Alexandru Bușoi energetikai államtitkár hétfőn.
Alvás közben korrigálja a látást, nappal pedig szemüveg és hagyományos kontaktlencse nélkül biztosít éles látást. Az éjszakai kontaktlencse egyben kényelmes, és a gyermekkori rövidlátás előrehaladását is lassíthatja.
Az RMDSZ első opciója egy teljes jogkörű kormány megalakítására egy „nagykoalíció” létrehozása, más országok mintájára, hogy megakadályozzák a szélsőséges erők kormányra jutását – jelentette ki hétfőn Cseke Attila ügyvivő fejlesztési miniszter.
Harminckét járvezetői engedélyt függesztettek fel a hétvégén a hatóságok Maros megyében, de olyan sofőrt is feltartóztattak, aki nem rendelkezett jogosítvánnyal – tájékoztat a Maros Megyei rendőr-főkapitányság.
Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter szerint a közösségi oldalakon terjedő félretájékoztatás „rendkívül veszélyessé” vált, ezért az államnak határozottabban kell fellépnie, szükség esetén a jogszabályok szigorításával.
A házbizottság érvényesnek minősítette azt a 140 képviselő által támogatott indítványt, amelyben a Tisza parlamenti frakciója Baka Andrást jelöli államfőnek.
Magyar és román nyelven rakták ki Csíkszereda nevét a város egyik újonnan létrehozott körforgalmában, a Hargita utcában.
Új szabályok léptek életbe a más uniós tagállamokban vásárolt jövedéki termékek Romániába történő behozatalára.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezték hétfőn azt a hét személyt, akik botokkal, fejszékkel és kövekkel támadtak rá szombat éjjel a Kolozs megyei mentőszolgálat munkatársaira – közölte hétfőn a dési ügyészség.
szóljon hozzá!