Ezrek maradhatnak munka nélkül a székelyföldi faiparban, amennyiben továbbra is idegen cégek viszik el az erdeinkből kitermelt fát – ezt az igen sötét jövőképet vázolják az Arbor Vállalkozók Szövetségének vezetői. Az erdőtulajdonosoknak meg kell érteniük, hogy saját jövőjüket is tönkreteszik azzal, ha nem a helyi feldolgozóknak adják el a faanyagot.
2012. december 27., 18:482012. december 27., 18:48
2012. december 27., 19:082012. december 27., 19:08
A székelyföldi faipar (a faházgyártástól a bútorkészítésig) csődbe fog menni, ha nem sikerül megállítani, hogy idegenek vigyék el a nyersanyagot, azaz az erdőkből kitermelt fát. A helyi vállalkozások egyre nehezebben jutnak nyersanyaghoz, mivel a fa árát két év alatt duplájára verte fel egy ausztriai székhelyű cég, a Schweighofer Holzindustrie, amely nagy mennyiségben vásárolja fel a fenyőfát vidékünkön is. Az általa kínált árakkal már nem tudnak versenyezni a székelyföldi vállalkozások.
A sok pénz lehet, hogy nem több, mint a kevesebb
A Bajkó Tibor, Gál Emil és Szilágyi Imre gyergyószéki faipari vállalkozók által elmondottak szerint a helyi cégeknek már nincs, ahogyan tovább emeljenek azon az áron, amit a faanyagért kínálnak. A gazdasági válság miatt 20-30 százalékkal kevesebbért tudják eladni termékeiket, az üzemanyag-, villanyáram- és egyéb költségek nőttek, így épphogy minimális nyereséggel tudnak dolgozni, az is komoly erőfeszítésekbe kerül, hogy az alkalmazottaikat megtartsák. A béreket (habár tisztában vannak azzal, hogy kellene) ilyen körülmények között gyakorlatilag képtelenek emelni. A nyersanyagár emelkedése pedig egyenesen a csőd közelébe viszi őket – mondják. Hozzáteszik: az osztrák cég ugyan nagyobb összeget fizet a fáért, aminek örülnek is az erdőtulajdonosok, de a valóságban nem keresnek többet, mintha kevesebbért, de helyi vállalkozásoknak adnák el.
Az idegen cég jól fizet, de csak a legjobb minőségű fáért. Kivágja a rönkök legjavát, és ezért ad pénzt, a többit pedig ott hagyja. Így például száz köbméter fából magas áron vásárol meg ötvenet, a többiért nem ad semmit. A helyi cégek ellenben mind a száz köbmétert kifizetik, ha olcsóbban is, ugyanis teljes egészében feldolgozzák a fát. A végösszeg sok esetben ugyanannyi, vagy alig különbözik, ha a helyi vállalkozás, vagy az idegen veszi meg az anyagot – mondják az Arbor vezetői.
„Ha nem segítjük egymást, mindannyian tönkremegyünk”
Fel szeretnénk hívni az erdőtulajdonosok figyelmét, hogy ha az idegen cégeket gazdagítják, akkor nemcsak a helyi vállalkozások sorsát nehezítik meg, hanem a magukét is. A külföldi felvásárlók a magas árakkal azt érik el, hogy a kis székelyföldi faipari cégek tönkremennek. Amennyiben ez megtörténik, rengetegen veszíthetik el az állásukat. Az a mentalitás, hogy nem akarom XY vállalkozó szekerét tolni, mert az már eleget gazdagodott – igencsak veszélyes. Az fenyeget, hogy János bácsi eladja idegennek a fát, s miatta a fia vagy a veje lesz munkanélküli, mert olyan cégnél dolgozott, amely már nem jutott nyersanyaghoz – vázolják a szomorú lehetőséget az Arbor-vezetők. Hozzáteszik: a mostani magas árak pár év alatt a negyedére is visszaeshetnek, ha nem lesz helyi konkurencia. Az idegen vállalkozás, mihelyt „megtisztította a piacot”, nem lesz bolond, hogy sok pénzt fizessen a fáért, amikor amúgy sem lesz más, akinek eladni...
„Ha egy cég tönkremegy, akkor nemcsak a vállalkozó vagy a családja sínyli meg, sőt ő a legkevésbé. Eladja a gépeket, a műhelyeket, s valami egyébbe kezd. De mi lesz azokkal a százakkal, ezrekkel, akik utcára kerülnek? – veti fel a kérdést Bajkó Tibor. Hozzáteszi: mindenki tisztában van azzal, hogy az emberek fizetésén emelni kell, hiszen minden drágul. Ehhez azonban az kell, hogy a cég dolgozni, termelni tudjon, jövedelme legyen. Ennek pedig legfontosabb feltétele, hogy megfizethető nyersanyaghoz jusson” – teszi hozzá.
Az Arbor – közösen más romániai faiparban érdekelt szervezetekkel – megpróbálja elérni, hogy megszülessen egy törvénytervezet, amely magas adót vetne ki a szállított faanyagra, amennyiben azt nem helyben, hanem a megyehatárokon túl dolgozzák fel. Ez megoldás lehetne a nyersanyagexport csökkentésére. Ők is látják azonban, hogy a nagy gazdasági érdekek miatt nehéz lesz ezt a törvényt elfogadtatni. Az igazi megoldást helyben kell elérni, éspedig úgy, hogy az erdőtulajdonosok belátják, a székelyföldi jövőt csak az biztosíthatja, ha nem hagyjuk gyarmatosítani magunkat, székely erdők székelyek boldogulását segítik – szögezik le a vállalkozók.
Tizenhat határozattervezet szerepelt a gyergyószentmiklósi képviselő-testület csütörtöki ülésének napirendjén, ezeket sorban megszavazta mindenki. A végén viszont az EMSZ és az RMDSZ képviselői hosszan vitáztak Kántor Boglárka felszólalása után.
Az ivóvízhálózat-építési munkálatok nagy része már elkészült, a csatornarendszer korszerűsítése viszont még csak hatvan százalékban valósult meg. Hamarosan a Virág negyedben csatornáznak, míg az útfelújítások a rendszer tesztelése után kezdődhetnek.
Nem végezte el a házi feladatot Gyergyószentmiklós, így most azzal szembesülnek, hogy valószínűleg ebben az évben nem indul el annak a kilenc utcának a korszerűsítése, amelyre az Anghel Saligny programból még 2022-ben kapott támogatást a város.
A gyergyószentmiklósi Szent Anna gyermekotthont támogatta egy óriási vállalás teljesítésével Sebestyén Tímea. Egerből indult, és 670 kilométer futás után érkezett be Gyergyószentmiklósra vasárnap délután.
Hivatalosan július 31-én, csütörtökön kezdődik az Egyfeszt, de már július 28-tól, hétfőtől várja az érdeklődőket Gyergyószentmiklósra a fesztivál. Az eseményt megelőző napokban is bőven lesz mit felfedezni, a hétvége pedig rengeteg programot hoz.
Négy, erőszakos cselekmények elkövetésével gyanúsított fiatalembert vett őrizetbe vasárnap a maroshévízi rendőrség, miután szombaton utcai tömegverekedés tört ki a településen.
Különleges év az idei Borszék számára: 300 éve, 1725-ben tettek említést először írásban az itteni gyógyvizekről. A jubileumot a Bogrács Fesztivál színes programkavalkádja teszi emlékezetesebbé.
Gyergyószentmiklós főtéri parkjában munkagépek ásnak, a Szent Miklós-szobor körüli terület rendezése kezdődött el. Ez egy első lépés, és egy nagyobb átfogó terv része, melynek célja, hogy a város minden zöldfelületét megszépítsék.
Célegyenesbe ért a Gyergyószárhegyhez tartozó Güdücre vezető községi út felújítása. Az aszfaltozással már el is készültek, a kivitelező várhatóan két héten belül átadhatja a korszerűsített útszakaszt.
Negyedik alkalommal szervezik meg a Fuss Neki! Gyergyó adománygyűjtő akciót, amelynek fő eseményét, vagyis a vállalt távok teljesítését szeptember 27-én tartják. A civil szervezetek keddtől egészen augusztus 4-ig jelentkezhetnek projektjeikkel.
szóljon hozzá!