Húsz százalékkal nő az épületadó Gyergyószentmiklóson, a járművek után 10 százalékkal kell többet fizetni, mint 2013-ban. Ez a két adónem érinti a város legtöbb polgárát, de nemcsak ez a kettő emelkedik.

Húsz százalékos a külterületek, mezőgazdasági területek után fizetendő adó növekedése. A beltelkek, udvarok utáni adó is emelkedik, de viszonylag kisebb mértékben, itt öt százalékkal nő az adóteher. Mindemellett számos más illeték értéke is megemelkedik. Az ülésen többen is nehezményezték, hogy nem vállalkozóbarát a jövő évi költségvetés, például a cégingatlanok időszakos felértékelésekor fizetendő díj húsz százalékkal nő, ha ez a törvényben előírt háromévenként történik, de felmehet 40%-ra is, ha határidő-túllépés történik.

A vonatkozó jogszabály 10 és 20 százalékos emelést tesz lehetővé elő az önkormányzatoknak ennél az adónemnél. A döntéshozó testület nem fogadta el, hogy ez az alsó határon, 10%-on maradjon.
Mezei János polgármester egyébként kifejtette, nem vált be az önkormányzat lépése, amellyel az utóbbi években különböző adókedvezményeket nyújtottak a városban működő vállalkozásoknak. Sem a befektetési kedv, sem az adózási hajlandóság nem nőtt.

Az önkormányzat kintlevősége 15 millió lejre nőtt, amiből 8 milliót olyan cégek halmoztak fel, amelyek csődbe mentek, illetve felszámolási eljárás folyik ellenük. Ez a kintlevőség valószínűleg behajthatatlan. A gazdaságélénkülés tehát elmaradt, a költségvetést azonban egyensúlyban kell tartani, és fejlesztéseket is végre kellene hajtani. Ehhez pénz kell, aminek megszerzéséhez nincs más út, mint az adóemelés – hangzott el.

Kutyaadó mindenkinek

Egy új terhet vezet be az önkormányzat január elsejétől: ez a kutyák után fizetendő illeték. Ezt nem csupán a kutyatartók kell fizessék állataik után, hanem minden gyergyószentmiklósi polgár kötelessége lesz.

Évi hat lejt kell fizetni személyenként, ami havi ötven banit jelent. Egy család esetében ez a díj összességében nem lehet több 20 lejnél. Nagy Zoltán alpolgármester itt leszögezte, az így befolyt pénzből a kóborkutya-kérdést kell megoldani, a kutyabefogásokat, a sintérek fizetését és a menhely működését finanszírozni. Úgy számolnak, hatezer család él a városban, így 120 ezer lejt költhetnek erre.

Elméletileg ez az adónem csupán addig lesz érvényben, amíg kóborkutya-probléma fennáll a városban. A polgármester szerint 2014 végére az összes gazdátlan eb eltűnik a város közterületeiről.
A kutyatartók számára külön illeték lép érvénybe, de az ő esetükben türelmi idő is lesz. Nagy Zoltán kérdésünkre elmondta, a gazdiknak egy évük lesz arra, hogy a nemrégiben elfogadott kutyatartási szabályzatnak megfelelően lépéseket tegyenek. Minden kutyának azonosító chippel kell rendelkeznie, és javasolják az ivartalanításukat is.

Amennyiben valaki ivartalaníttatja kutyáját, akkor nem kell adót fizetnie az eb után. Amennyiben nem végezteti el a beavatkozást házi kedvencén, házőrzőjén, akkor az már adóköteles lesz, ami 30  lejt jelent majd egyedenként.