XXII. Érmindszenti zarándoklat – Megemlékezés Ady Endre szülőfalujában

Ökumenikus istentisztelettel kezdődött az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület és a Szatmárnémeti Kölcsey Kör szervezésében megtartott zarándoklat, amelyen Ady Endre születésének 134. évfordulójára emlékeztek. Az érmindszenti református templomban Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke Ady Endrét „perlekedő világi prófétának” nevezte, akiben „szekuláris prófétai tűz” lobog.

Az istentiszteletet követően a zarándoklat mintegy százötven, a Kárpát-medence minden részéből érkezett résztvevője átvonult Ady templommal szemközt álló szülőházához. A költő mellszobránál tartott ünnepségre összegyűlteket Csehi Árpád Szabolcs, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei közgyűlés elnöke és Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul köszöntötte.

L. Simon László, a Nemzeti Kulturális Alap elnöke személyes élményekkel illusztrált beszédében a magyar–magyar, illetve a magyar–román összefogás fontosságáról beszélt. „Közös a dolgunk erdélyi magyaroknak, anyaországi magyaroknak, romániai románoknak, hogy együtt tegyünk azért, hogy a magyarok hazájuknak érezhessék továbbra is a saját szülőföldjüket. Hogy megőrizhessék nyelvüket, kultúrájukat, hogy mindent megtehessenek azért, hogy azt a kultúrát és azt a nyelvet vihessék tovább, amelyet éppen Ady hagyott örökül számukra” – fogalmazott.

L. Simon László Adyt a felelős politizálás megtestesítőjének nevezte. Megítélése szerint ebből az örökségből lehet meríteni egy korszerű, felvilágosult nemzeti politikához.

Szili Katalin független országgyűlési képviselő, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának alelnöke kijelentette: Ady egyszerre volt magyar és európai, aki minden el akart mondani, ami egy mai magyart is hajthat. Szerinte nem szabad ölbe tett kézzel ülnünk, formálnunk kell a sorsunkat, legyen szó a jólétünk megteremtéséről vagy autonómiatörekvésekről. „Össze kell fogni, csak így van esélyünk alakítani sorunkat” – hangoztatta.

Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke az 1977-ben, Ady születésének 100. évfordulóján tartott megemlékezést felidézve a titkosszolgálatok jelenlétét, míg az első, 1990-es zarándoklatról szólva a „szabadulás esztendejét” mutatta be. „2002 a kisiklás éve volt (...), ami után ellopták az érmindszenti projektet, a Széchenyi-terv keretében elnyert pályázatunkat” – utalt az Ady szülőfalujába tervezett központ és termálfürdő ötletére, amivel kapcsolatban pénteken Budapesten elszámoltatást is kezdeményezett.

A meghiúsult 320 milliós projekt szerinte a hallgatásnak is köszönhető, hiszen nem volt aki szóljon ellene. Mint mondta, a korrupció, az állam kifosztása és eladósítása ellen fel kell lépni, össze kell fogni, hiszen „éhes gyomorral és kifosztottan nem lehet magyarnak lenni.”

Az egykori Királyhágó-melléki református püspök olykor heves hangvételű szónoklatát azzal zárta, hogy Adyt sem lehetett egykoron visszafogni, ha hatalmi-politikai viszonyokról beszélt.

Az Ady-költemények szavalásával és a költő megzenésített verseinek előadásával kísért ünnepség végén a résztvevők megkoszorúzták Ady Endre mellszobrát.