Újra összekötnék a székely térségeket

„Az utóbbi évtizedekben annyira elvágták az infrastrukturális szálakat a két megye között, mintha két külön, egymástól határátkelővel elválasztott ország lenne” – utalt a Maros és Hargita megyét összekötő utakra Borboly Csaba. A Hargita megyei önkormányzat elnöke elkeserítőnek és ugyanakkor természetellenesnek tartja, hogy a két székely megyét mindössze három aszfaltozott út köti össze: a Balavásár–Csíkszereda, 13A jelű országút Szovátánál és Parajdnál, a Szászrégen–Gyergyószentmiklós közötti, 15-ös országút Csobotfalvánál és Maroshévíznél, valamint a Héjjasfalva és Székelyszentlélek közötti 13C országút Héjjasfalvánál és Újszékelynél.

A negyedik, a bözödújfalui tó partján kígyozó, Erdőszentgyörgy és Székelykeresztúr közötti, megyei rangú út elkészítése még várat magára. A hargitaiak majdnem a megyehatárig eljutottak a korszerű aszfaltszőnyeggel, a Maros megyei 2012-es „hatalomváltás” azonban zsákutcába terelte a túlsó oldal startra kész projektjét. „Mi mindegyre keressük a megoldásokat, de a szándékunk csak akkor erősödhet, ha van viszonzása is. Én azonban nem érzem Maros megyei kollegám, Ciprian Dobre pozitív hozzáállását” – fejtette ki portálunknak Borboly.

A Hargita megyei tanács elnöke arra célzott, hogy annak dacára, hogy néhány évvel sikerült közös nevezőre jutnia Lokodi Edit Emőkével, a Maros megyei önkormányzat volt elnökével az utat illetően, a 2012-es helyhatósági választások után az új elnök, Dobre törölte a prioritási listáról a megyeközi út felújítását. Mindezt annak dacára, hogy négy évvel ezelőtt, 2011-ben Maros Megye Tanácsa jóváhagyta a műszaki tanulmányt, majd 2012 áprilisában el is kezdte a közbeszerzési eljárást. Az elnöki szék elfoglalása után Ciprian Dobre egyik első intézkedése a bözödújfalui tavat megkerülő és a Hargita megyei Körispatakra átvezető út felújítási tervének törlése volt.

„Végül sikerült megértetnünk az elnök úrral, hogy ez a térség is fontosnak számít, és 2014 vége felé elkülönítettünk 2,8 millió lejt az út megépítésére” – mondta el portálunknak Kelemen Márton, a Maros megyei önkormányzat RMDSZ-es alelnöke. A számítások szerint ebből összegből mintegy két kilométernyi aszfaltot lehet teríteni a megye határáig elhúzódó mintegy 13 kilométeres útra. Kelemen azonban reméli, hogy ha évente egy-egy kisebb szakasszal megtoldják az utat, előbb-utóbb csak sikerül összekötni a két megyét, és lényegesen lerövidíteni a Marosvásárhely és Székelyudvarhely közti távot. Az útra annál is inkább szükség van, mert nyári idényben lényegesen nőne az amúgy is eléggé népszerű bözödújfalui tónak az idegenforgalmi potenciálja. Az RMDSZ-es politikus annak a lehetőségét sem zárja ki, hogy amennyiben beindul az aszfaltozás, idővel egy kormányprojektbe is be lehetne építeni a fennmaradt szakasz elkészítését.

Mindkét magyar politikus szinte hasonlóan fontosnak tartja a Szederjes–Erked–Székelyderzs 133-as megyei út korszerűsítését is, hisz így a Maros vagy Brassó megye felől érkező turisták számára is végre „megnyílna” a világörökség részét képező derzsi unitárius erődtemplom. „Akkor pályázhatunk uniós alapokra, ha Maros megye vállalja a partnerséget. Eddig erre semmi biztosítékunk nincs” – fejtette ki Borboly Csaba.

A Marosvásárhely és a Gyergyói-medence közti távolságot a két térség közti legszebb út rövidíthetné le: a Szászrégent Gyergyóremetével a Görgény völgyén összekötő vonal. Valamikor itt nem csak szekerekkel és traktorokkal lehetett átkelni a hegyen, kisautók is jártak. Kelemen Márton szerint ma már a világ pénze nem lenne elég az út modernizálására. Maros megyei oldalról a 153C jelzésű úton jelenleg csak a királyi vadászkastélyáról híres Laposnyáig lehet aszfalton haladni, míg a gyergyóiak számára Remete jelenti a végállomást.

Az elképzelések szerint jó lenne legalább rendszeresen kövezni és karbantartani a Bözöd és Gagy, Sóvárad és Siklód, Szolokma és Küsmöd, valamint Székelyvécke és Újlak közti megyei vagy községi útszakaszokat.

Kérdésünkre, hogy a szálak összevarrásában Maros megye miért kullog a jóval szegényebb Hargita megye mögött, Kelemen Márton úgy vélekedett, hogy a szomszéd térség nem csak kevesebb pénzből gazdálkodhat, de jóval rövidebb az úthálózata is, amelyről gondoskodnia kell.