Újabb lépés a Krím függetlensége felé

Az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökségnek nyilatkozó illetékes kifejtette: „a dokumentumra (a függetlenségi nyilatkozatra) a népszavazás megtartásához, valamint ezt követően a Krím Oroszországhoz történő lehetséges csatlakozásához van szükség.” Szavai szerint az elfogadott nyilatkozat része az eljárási rendnek.

Janukovics: én vagyok a legitim elnök

Eközben ismét megszólalt a leváltott és Oroszországba menekült ukrán elnök, Viktor Janukovics. A menesztett államfő kedden Rosztov-na-Donuban bejelentette, hogy továbbra is Ukrajna legitim elnökének és a fegyveres erők főparancsnokának tartja magát, a május végére kitűzött ukrán elnökválasztást pedig törvénytelennek nevezte.

Janukovics azzal vádolta a kijevi vezetést, hogy polgárháborút próbál kirobbantani Ukrajnában. Közölte azt is, hogy terrorcselekményeket kíséreltek meg ellene. Bejelentette, hogy hamarosan visszatér Kijevbe. Viktor Janukovics szerint Ukrajnát a szélsőséges nacionalista és fasiszta erők fenyegetik.

Gajdos: provokáció az UMDSZ betiltása
Úgy látszik, hogy az ukrán Szabadság pártnak nem elég a krími válság: újabb frontot nyitott, ezúttal a magyarságot kiáltva ki az ukránok ellenségének – jelentette ki Gajdos István, az ukrán parlament egyetlen magyar nemzetiségű képviselője kedden az MTI-nek. A politikus arra reagált, hogy a nacionalista Szabadság (Szvoboda) párt Kárpátalja megyei szervezete a múlt hétvégén kezdeményezte az ukrán főügyészségnél az Ukrajnai Magyar Demokrata Párt (UMDP) betiltását, annak alapító elnökének, Gajdos Istvánnak az „ukrán nép szabadságért és nemzeti méltóságért vívott küzdelme” idején folytatott tevékenységéért és nyilatkozataiért. Gajdos István hangsúlyozta, hogy a Szabadság párt olyan ukrajnai kisebbség, a magyarság egyik politikai pártját próbálja betiltatni, amelynek anyaországa az Európai Unió tagállama.

Körözik a krími vezetőket

Eközben Kijev ellentámadásba ment át: az ukrán főügyészség körözést adott ki a Krími Autonóm Köztársaság szeparatista vezetői ellen.

A főügyészség közlése szerint a körözést bírói határozat alapján rendelték el Volodimir Konsztantinov, az Ukrajnához tartozó Krím félsziget legfelső tanácsának (parlament) elnöke és „az önhatalmúlag” a Krím miniszterelnökévé kikiáltott Szerhij Akszjonov ellen, akiket az ország alkotmányos rendjének erőszakos megváltoztatására irányuló cselekményekkel gyanúsítanak.

Olekszandr Turcsinov ideiglenes ukrán elnök kedden az ukrán parlamentben bejelentette: Ukrajna biztonságát szavatoló országokhoz fordul katonai-műszaki segítségért. Közölte azt is, hogy az ukrán erőket teljes készültségbe helyezték, hadgyakorlatot tartottak.

Az 1994-es budapesti egyezményben Oroszország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia vállalta Ukrajna szuverenitásának és területi épségének szavatolását, cserében azért, hogy Ukrajna lemondott az atomhatalmi státusról.

A kijevi parlament egyébként kedden határozatot fogadott el, amelyben követeli, hogy Oroszország haladéktalanul vonja ki csapatait Ukrajna területéről. Az ukrán nemzetbiztonsági tanács a Nemzeti Gárda felállításáról, és az önkéntesek „részleges” mozgósításáról hozott döntést.

A NATO légi felderítő gépeket küld Lengyelország és Románia fölé

AWACS típusú, légtérfigyelő és -ellenőrző repülőgépeket küld a NATO Lengyelország és Románia térségébe az ukrajnai konfliktus nyomon követése érdekében – közölte hétfőn a katonai szövetség.

A NATO-tagállamok nagykövetei hétfőn bólintottak rá a misszióra, Philip Breedlove amerikai tábornok, az atlanti szövetség európai erői és az Európában állomásozó amerikai erők főparancsnoka javaslatára.

Corlăţean aggódik az ukrajnai konfliktus miatt
Románia rendkívüli mértékben figyel annak a veszélyére, hogy a Krím félszigeten kirobbant feszültségek elterjedhetnek más régiókra is – jelentette ki kedden Titus Corlăţean román külügyminiszter, miután előző nap Kijevben tárgyalt az új ukrán vezetés képviselőivel. „Komoly az aggodalom azzal kapcsolatosan, hogy szándék lehet a kapcsolatteremtésre a különböző konfliktusok között, hogy összefüggő konfliktusláncolat jöjjön létre Hegyi-Karabahtól Abháziától és Dél-Oszétiától a Krímig, Ogesszáig és Transznisztriáig” – hangoztatta Corlăţean.
A román diplomácia vezetője szerint a módszer mindenütt ugyanaz: az Orosz Föderáció arra hivatkozott, hogy jogában áll beavatkozni az illető ország területén élő állampolgárai védelmében. „Nem létezik a beavatkozáshoz való jog olyan emberek védelmében, akiknek épp Moszkva adott gyorsított eljárással útlevelet, politikai okokból” – jelentette ki Corlăţean.