Úgy nevezik őket, hogy inaktívak

20 és 24 év közötti inaktív fiatalok aránya Európában

Romániában négyből egy 20–24 év közötti fiatal inaktívnak számít, azaz nem tanulnak, illetve munkahellyel sem rendelkeznek. Az ország európai uniós összehasonlításban kimondottan rosszul áll, ám a következő négy évben több mint 200 millió lejből orvosolná a problémát a munkaügyi minisztérium.

Iszlai Katalin

2017. augusztus 21., 13:452017. augusztus 21., 13:45

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) júliusban hozta nyilvánosságra azt a tanulmányt, amelyben az inaktív fiatalok helyzetét térképezték fel Európa-szerte. Pontosabban

azt vizsgálták, hogy a 28 tagországban hány olyan 15 és 34 év közötti fiatal élt 2016-ban, akik nem vettek részt felsőoktatási vagy szakmai képzésben és munkahelyük sincs.

A tanulmány szerint a 15–19 évesek nagy többsége (90,2 százaléka) tanul, így a kutatást a 20–34 év közötti korosztályra élezték ki. Mint írják, tavaly már nagymértékben megfigyelhető volt a munkába állás átmeneteinek megjelenése. Hagyományosan a legtöbb fiatal csak akkor kezdett el dolgozni, miután befejezték felsőfokú tanulmányaikat, és ritkán ötvözték az oktatást a munkával. Az elmúlt években azonban az átmenet elmosódott, egyre kiszámíthatatlanabbá vált, hiszen a fiatalok gyakrabban váltottak munkahelyeket, vagy hosszabb ideig tartott a munkaerőpiacra való belépésük. Emellett egyre gyakoribbá válik, hogy a felsőoktatásban részt vevő diákok részmunkaidős vagy szezonális munkát végeznek jövedelmeik kiegészítéseként, illetve az is sűrűn megfigyelhető, hogy a már foglalkoztatott fiatalok képesítésük javítása érdekében visszatérnek az oktatási rendszerbe. Ennek következtében az oktatás és a munka közötti átmenet kevésbé világos, az eredmények szerint viszont

az Európai Unióban még így is mintegy 17 millió 20–34 év közötti fiatal volt tavaly, akik nem vettek részt semmilyen képzésben és állásuk sincs.

Az adatok azt mutatják, hogy az EU-ban az inaktív fiatalok aránya 16,7 százalék volt a 20–24 éveseknél, a 25–29 éveseknél 18,8 százalék, a 30–34 éveseknél pedig 19,1 százalék. Az Európai Unióban a 20–34 éves korosztályba tartozó inaktív fiatalok aránya Olaszországban a legmagasabb (30,7 százalék), ezt követi Görögország (30,5 százalék), Bulgária (25,1 százalék), a negatív lista negyedik helyét pedig Románia foglalja el (23,5 százalék). Ránk nézve ennél is rosszabb a helyzet a 20–24 éves korosztályba tartozó inaktív fiatalok szempontjából, ugyanis ezek aránya Olaszországban a legmagasabb (29,1 százalék), Románia második (23,6 százalék), és Görögország a harmadik (23 százalék).

Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy Romániában négyből egy 20–24 év közötti fiatal inaktívnak számít, azaz nem is tanul és nem is dolgozik.

A tanulmány arra is kitér, hogy jelentős különbség van a nemek közötti megoszlásban is: 2016-ban a tagországokban a fiatal nők (20–34 évesek) csaknem egynegyede (22,7 százalék) volt inaktív, míg a fiatal férfiak aránya ennél 8,7 százalékkal alacsonyabb (14 százalék). Tavaly tíz olyan EU-tagállamot számoltak össze, ahol a fiatal inaktív nők aránya legalább 10 százalékkal magasabb volt, mint az inaktív fiatal férfiak aránya. Ezek közül a nemek közötti különbség az Egyesült Királyságban, Lengyelországban és Máltán 10–12 százalék között volt, Görögországban, Észtországban, Romániában és Magyarországon pedig 13–15 százalékra emelkedett.

Segítség a romániai fiataloknak

A romániai inaktív fiatalok munkaerőpiacra való integrálásának érdekében 47 millió eurót költenek a mozgósításukra – jelentette be augusztusban a munkaügyi minisztérium. Az INTESPO (Înregistrarea Tinerilor în Evidențele Serviciului Public de Ocupare) elnevezésű, európai uniós alapból finanszírozott projekt első lépéseként nyilvántartásba vennék az országban a mintegy 200 ezer (16 és 24 év közötti) inaktív fiatalt, majd bevonnák őket a munkaerőpiacra. A nyilvántartásba írtak közül legkevesebb 160 ezer fiatalt regisztrálnának a munkaerő-elhelyező ügynökségeknél, majd

személyre szabott tanácsadásban részesülnének, és segítséget kapnának a szakmai fejlődésükben is.

A minisztérium tájékoztatása szerint a kezdeményezés elsősorban azokat a gyengébb képességű fiatalokat célozza meg, akik szociálisan hátrányos helyzetűek, ebből kifolyólag pedig nehezen tudnak beilleszkedni a társadalomba. A több mint 200 millió lejes költségvetésű projekt végrehajtási időtartama 48 hónap.