Úgy nevezik őket, hogy inaktívak

A tanulmány szerint a 15–19 évesek nagy többsége (90,2 százaléka) tanul, így a kutatást a 20–34 év közötti korosztályra élezték ki. Mint írják, tavaly már nagymértékben megfigyelhető volt a munkába állás átmeneteinek megjelenése. Hagyományosan a legtöbb fiatal csak akkor kezdett el dolgozni, miután befejezték felsőfokú tanulmányaikat, és ritkán ötvözték az oktatást a munkával. Az elmúlt években azonban az átmenet elmosódott, egyre kiszámíthatatlanabbá vált, hiszen a fiatalok gyakrabban váltottak munkahelyeket, vagy hosszabb ideig tartott a munkaerőpiacra való belépésük. Emellett egyre gyakoribbá válik, hogy a felsőoktatásban részt vevő diákok részmunkaidős vagy szezonális munkát végeznek jövedelmeik kiegészítéseként, illetve az is sűrűn megfigyelhető, hogy a már foglalkoztatott fiatalok képesítésük javítása érdekében visszatérnek az oktatási rendszerbe. Ennek következtében az oktatás és a munka közötti átmenet kevésbé világos, az eredmények szerint viszont

Az adatok azt mutatják, hogy az EU-ban az inaktív fiatalok aránya 16,7 százalék volt a 20–24 éveseknél, a 25–29 éveseknél 18,8 százalék, a 30–34 éveseknél pedig 19,1 százalék. Az Európai Unióban a 20–34 éves korosztályba tartozó inaktív fiatalok aránya Olaszországban a legmagasabb (30,7 százalék), ezt követi Görögország (30,5 százalék), Bulgária (25,1 százalék), a negatív lista negyedik helyét pedig Románia foglalja el (23,5 százalék). Ránk nézve ennél is rosszabb a helyzet a 20–24 éves korosztályba tartozó inaktív fiatalok szempontjából, ugyanis ezek aránya Olaszországban a legmagasabb (29,1 százalék), Románia második (23,6 százalék), és Görögország a harmadik (23 százalék).

A tanulmány arra is kitér, hogy jelentős különbség van a nemek közötti megoszlásban is: 2016-ban a tagországokban a fiatal nők (20–34 évesek) csaknem egynegyede (22,7 százalék) volt inaktív, míg a fiatal férfiak aránya ennél 8,7 százalékkal alacsonyabb (14 százalék). Tavaly tíz olyan EU-tagállamot számoltak össze, ahol a fiatal inaktív nők aránya legalább 10 százalékkal magasabb volt, mint az inaktív fiatal férfiak aránya. Ezek közül a nemek közötti különbség az Egyesült Királyságban, Lengyelországban és Máltán 10–12 százalék között volt, Görögországban, Észtországban, Romániában és Magyarországon pedig 13–15 százalékra emelkedett.

Segítség a romániai fiataloknak

A romániai inaktív fiatalok munkaerőpiacra való integrálásának érdekében 47 millió eurót költenek a mozgósításukra – jelentette be augusztusban a munkaügyi minisztérium. Az INTESPO (Înregistrarea Tinerilor în Evidențele Serviciului Public de Ocupare) elnevezésű, európai uniós alapból finanszírozott projekt első lépéseként nyilvántartásba vennék az országban a mintegy 200 ezer (16 és 24 év közötti) inaktív fiatalt, majd bevonnák őket a munkaerőpiacra. A nyilvántartásba írtak közül legkevesebb 160 ezer fiatalt regisztrálnának a munkaerő-elhelyező ügynökségeknél, majd

A minisztérium tájékoztatása szerint a kezdeményezés elsősorban azokat a gyengébb képességű fiatalokat célozza meg, akik szociálisan hátrányos helyzetűek, ebből kifolyólag pedig nehezen tudnak beilleszkedni a társadalomba. A több mint 200 millió lejes költségvetésű projekt végrehajtási időtartama 48 hónap.