Tőkés: tovább él a hungarofóbia

Az erdélyi európai parlamenti képviselő mindezt keddi nagyváradi sajtótájékoztatóján jelentette ki, megerősítve a Krónika hétfői számában közölt információt, miszerint jogorvoslatért fordult a bukaresti táblabírósághoz a grémium döntése miatt.

A becsületbíróság napokban kézhez vett indoklását kommentálva (amelynek magyar fordítása itt elérhető) – amelyre alapozva a grémium a kitüntetés visszavonását kérte Traian Băsescu államfőtől – Tőkés László megkérdőjelezte a Szekuritáte magyarellenes ügyosztályának felszámolását. A húszoldalas dokumentum többek között „románellenes tevékenységgel, nyilatkozatokkal és kampányokkal, horthista-fasiszta vétetésű eszmék terjesztésével, nemzeti és etnikumközi gyűlöletkeltésre irányuló uszítással, a román nép becsülete és méltósága ellen irányuló súlyos merényletekkel, a román állammal szembeni tisztelet hiányával, horthista-fasiszta szellemiségű revizionista beszéddel, valamint az ideológiai terrorizmus fegyvertárába tartozó tevékenységekkel” vádolja az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökét.

„Mindezek láttán és hallatán, negyedszázaddal a félelmetes Ceauşescu-diktatúra bukása után, a „deja vu” nyomasztó benyomásával fogalmazódhat meg bennünk a kérdés: vajon annak idején valóban felszámolták volt a hírhedt Szekuritátét? Vagy: az erdélyi magyarok, illetve a magyar egyházak megfigyelésére szakosodott Magyar irredenták elnevezésű titkosszolgálati ügyosztály netalán azóta is megszakítás nélkül tovább folytatja áldatlan működését?! A Romániában dúló és időről időre kiújuló, állampolitikai szinten érvényesülő magyarellenesség mindenesetre ezt a feltételezést támasztja alá. A kommunista visszarendeződésnek a jelek szerint a tovább élő hungarofóbia is természetes velejárója” – állapította meg Tőkés, hozzátéve: újból meggyőződött arról, hogy helyesen döntött, amikor ragaszkodott a jogi képviselethez, sőt szerinte az ügy képviseletéhez alkotmányjogászra és nemzetközi jogászra is szükség lesz.

Noha a dokumentum kerüli az autonómia kérdésének felvetését, az EP-képviselő szerint a háttérben, a sorok mögött mindvégig ott lebeg a magyar önrendelkezés tagadása, az alkotmányellenességgel, valamint az ország területi integritásával és szuverenitásával kapcsolatos hamis vádak pedig valójában a magyarság közösségi jogai és autonómiája ellen irányulnak.

Tőkés képtelen rágalomnak nevezte, hogy a becsületbíróság a nemzetközi szerződések megsértésével is megvádolta. „Ennek apropójára éppen az ellenkezőjére kell rákérdeznünk: Románia mikor fog végre eleget tenni az általa aláírt nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeinek, vagy éppenséggel a Gyulafehérvári határozatok reánk vonatkozó előírásainak?” – fogalmazott a politikus, aki szerint a szöveg olyan, nacionál-kommunista ideológiától áthatott, előregyártott szöveg, mely akár Nicolae Ceauşescu megrendelésére is készülhetett volna.

Tőkés kifogásolja azt is, hogy a tavalyi tusnádfürdői szabadegyetemen elhangzott beszédéből neki felrótt, Ausztria védhatalmi státusával kapcsolatos megfogalmazás szinte teljességgel elsikkad a terjedelmes indoklásban. „Az olaszországi dél-tiroli autonómiára vonatkozó hivatkozásom legitim volta olyannyira nem érdekli a szövegcsinálókat, hogy még a tusnádi beszédem hiteles fordítását sem tartják szükségesnek megvizsgálni, illetve figyelembe venni. A recept ismerős: a kommunista igazságszolgáltatás hajdani boszorkánykonyháiban ekképpen készültek a koncepciós perek.” – húzta alá Tőkés László.

A sajtóértekezleten részt vevő Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke azt mondta: az érdemrend becsületbírósága a magyarság legitim autonómiatörekvései ellen intézett támadást, de valójában lejáratja Romániát, amikor nem a korrupcióért többszörösen elítélt politikusoktól, hanem a temesvári forradalom hősétől akarja visszavenni a kitüntetést. A pártelnök kijelentette: az EMNP szolidaritást vállal Tőkéssel és minden rendelkezésére álló eszközzel fellép „Temesvár szellemének” védelmében. Hozzátette: Romániára ma is a Szekuritáte árnyéka vetül, ha az országban élő magyarságot és törekvéseit az állam biztonságát veszélyeztető kockázati tényeként kezeli.