Több kiskaput kizáró erdészeti törvény

A kisebb erdőterületek tulajdonosai számára megkönnyíti az erdőgazdálkodást és -kitermelést az erdészeti törvény módosított változata, amelyet a képviselőház múlt héten fogadott el – értékelt Korodi Attila képviselő.

A hazai faipar előnyös helyzetbe hozása, a nyersanyag exportjának visszaszorítása is az egyik célja az elfogadott módosításnak. A képviselő szerint az üzemtervekkel kapcsolatos kiskapukat kizárta a törvény. „Ezután nem lehet azt, hogy van egy üzemterveztetett vágtér, és valamilyen indokra hivatkozva három év múlva újra üzemterveztetik, tíz év alatt kivágva a tervezett mennyiség kétszeresét” – magyarázta.

Korodi úgy véli, nagyon jó, hogy végre bevezetik azt a Németországban is használt rendszert, amely előírja, hogy ha a néhány hektáros erdőterületére őrzési szerződést köt a tulajdonos, és ezáltal az védelem alá kerül, akkor joga van az erdész engedélyével egy hektárról évi három köbméter fát kivágni. „Ezt nem kell üzemterveztetni. Most az országban 500 ezer hektáros terület azért nincs őrizve, mert kötelező volt az üzemterveztetés, és ez nem volt finanszírozható. Erre azt mondják egyesek, hogy nem jó, mert más üzemtervezett zónák is kikerülnek a rendszerből, de szerintem az őrzés fontosabb, mert ha csak 3 köbméter fát visznek el az egy hektáros területről, az sokkal nagyobb garancia, mint az üzemterv szerinti kitermelés, ahol jóval nagyobb mennyiséget vágnak ki” – érvelt Korodi.

Fontos változást hoz a törvény a lábon álló fa értékesítését illetően is. „Ezután is lehet lábon álló fát vásárolni, de csak olyan cégnek lehet eladni, amely az utolsó három évi átlag szerint legalább 40 százalékos feldolgozási kapacitással rendelkezik a felvásárolt mennyiségre” – közölte a képviselő, aki szerint ezután az kereskedik a faanyaggal, aki feldolgozással is foglalkozik, így helyben marad a famennyiség, a feldolgozással pedig nő az ára is. Fontosnak nevezte, hogy a nagy vállalkozások egy fafajtából csak a feldolgozásra szánt mennyiség legtöbb harminc százalékát vásárolhatják fel, ami a jelenlegi körülmények között azt mutatja, hogy az újonnan épülő üzemeknek már importáruval kell dolgozniuk.

A képviselő úgy látja, a mostani módosításoknak két éve kellett volna megtörténniük, de erre nem volt politikai akarat. A már több hónapja működő erdőradar egy jó kerettörvénnyel megerősödik – állítja. „Az a lényeg, hogy a törvényhez készülő végrehajtási utasítások egyértelműek legyenek, kiszűrjék a kiskapukat. Ha elküldik a törvényt az államelnöknek, és ő nem küldi vissza, napokon belül megjelenik. Ha visszaküldi, azt jelenti, a nagy monopóliumok közbeléptek” – magyarázta Korodi Attila. A Hargita Megyei Erdészeti igazgatóság vezetője, Cătălin Mutică azt mondta, csak a törvénynek a Hivatalos Közlönyben való megjelenése után tudja felmérni és értékelni a változásokat.