Tíz éves a Moldvai Csángó Oktatási Program

Az MCSMSZ 1990 októberében alakult Sepsiszentgyörgyön, majd közel 10 évig ott is működött. A Csángó Oktatási programot 2000-ben hozták létre eleinte a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége keretében tevékenykedtek, majd fokozatosan a feladatok átkerültek az MCSMSZ-hez. Manapság a csángók jogaiért küzdő szervezet a magyar nyelvű oktatás megszervezését látja a legfontosabb tevékenységének. Az immár Bákóban székelő MCSMSZ jelenleg 21 településen indította be a magyar nyelv tanítását.

„2000-ben egyesek kivitelezhetetlennek, mások vakmerőségnek vagy éppen szélmalomharcnak tartották azon ötletünket, hogy moldvai csángó falvakban kezdjünk el először iskolán kívüli foglalkozások keretében, majd az iskolákban is magyar nyelvű foglalkozásokat szervezni a gyerekeknek. Akkor még nem tudtuk, hogy pontosan mekkora feladatra is vállalkozunk, de egyet láttunk, hogy sok faluban a gyerekek is értenek még, beszélnek még magyarul, azaz „csángósan”, ahogyan ők nevezik a magyar nyelvnek az errefelé hallható számunkra nagyon értékes és szép dialektusát.

Az azóta eltelt 9-10 év alatt sikerült megtapasztalni, hogy milyen ütemben lehet előrehaladni a gyakorlatban, melyek a legsúlyosabb fékező tényezők és melyek azok a módszerek, amely mentén a szervezést tovább kell vinni. De a gyakorlati jellegű tapasztalaton túl felgyűlt egy jelentős oktatás-módszertani, pedagógiai tapasztalat is. Három kiadást is megért már Csángó Szöveggyűjteményünk, készült feladatgyűjtemény és speciális tanterv is. Láttuk azt is, hogy minden esetben az iskolán kívüli foglalkozások által tudtunk továbblépni és bevezettetni az állami iskolákba a magyar nyelv tanítását\" - emeli ki Hegyeli Attila.

Az oktatásért felelő szakember azt is megjegyzi, hogy tíz évvel ezelőtt, Moldvában egyáltalán nem létezett rendszeres magyar nyelven zajló, szervezett foglalkozás a gyerekkel. Volt néhány táboroztatás, néha a gyerekeket erdélyi és magyarországi iskolákba vitték tapasztalatcserére. Ezen kívül néhány településen egy pár lelkes helybéli próbálta magyar nyelvre oktatni a gyereket. dícséretreméltó kezdeményezések ezek de áttörést nem hozhattak. Sőt a hivatalos oktatás sem teléjesen zökkenőmentes.

„Sajnos a mintegy 9000 moldvai csángó gyerek közül, kik még valamennyire beszélik, értik őseik nyelvét alig 1500-at tanítunk pillanatnyilag és mindössze 75 gyerek számára biztosítjuk a magyar nyelven való továbbtanulás lehetőségét. Oktatási programunk az elmúlt 10 évben beindított egy olyan folyamatot, amely révén a csángók magyar nyelvi oktatása megkezdődött, ez azonban nem nevezhető áttörésnek sem a számadatok, sem az elért eredmények szempontjából. A módszer jó, a tanárok és szervezők lelkesedése és hite sem hiányzott, azonban a feladat nagyságához képest pillanatnyilag jórészt az anyagiak hiánya miatt (nem 50 fő kellene ezen dolgozzon, hanem legalább 150) azt mondhatjuk, hogy oktatási programunk hatása a csángó társadalomra nem érte el azt a küszöbértéket, amely révén jelentős hatással lehetett volna” – értékeli a tízéves tevékenységet Hegyeli.

Vannak azért pozítivumok is, hiszen néhány településen sikerült megakadályozni a teljeskörű asszimilációt.