Tarolna a Fidesz Erdélyben

A honosított erdélyi magyarok legfeljebb egy mandátum sorsáról dönthetnek a 2014-es magyarországi országgyűlési választásokon, azt pedig a Fidesz–KDNP nyerné – derült ki a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet Kettős állampolgárság – többségi és kisebbségi viszonyok Romániában című előadásán ismertetett felmérésekből. A kolozsvári magyar főkonzulátuson megszervezett eseményen Horváth István, az intézet elnöke, Kiss Tamás és Barna Gergő kutatók mutatták be legfrissebb kutatásaik eredményét. A kolozsvári kisebbségkutató intézet által júniusban végzett, csütörtökön este közzétett kutatás rámutat: a jövő májusi magyarországi megméretésen várhatóan 70–80 ezer, magyar állampolgársággal is rendelkező erdélyi voksol majd, ami legfeljebb egy képviselői mandátumra lesz elegendő. A megkérdezettek 25 százaléka nem tudja vagy nem árulta el, kire szavazna, ugyanakkor a pártpreferenciával rendelkezők 86 százaléka a Fideszt, hat százaléka az MSZP-t, négy a Jobbikot, két százaléka pedig az Együtt 2014-et támogatja.

Kiss Tamás szociológus elmondta, eltérően viszonyul a magyarországi és a romániai társadalom a kettős állampolgársághoz. Miközben a román nemzetiségű megkérdezettek 71 százaléka még az ingyenes egészségügyi ellátást is biztosítaná az újdonsült külhoni román állampolgároknak, ugyanezt a külhoni magyaroknak csak a magyarországi lakosság harmada. A felmérésből kiderül, hogy a románok kettős mércével mérnek a témában: a román állampolgárság kiterjesztését alig tíz százalék ellenzi, az erdélyi magyarok anyaországi honosítását viszont már a megkérdezettek 36 százaléka. A szociológus szerint ez az arány nem magas ahhoz képest, hogy hányan utasítják el az anyanyelvhasználat, valamint az anyanyelvű oktatás jogát.

Kelemen és Orbán a legnépszerűbb

A kincses városban ismertetett másik közvélemény-kutatás szerint az erdélyi magyarok többsége (78,8 százalék) Kelemen Hunorban, az RMDSZ elnökében bízik leginkább, a második helyen Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerepel 77 százalékkal. Őket Borbély László, az RMDSZ alelnöke, Tőkés László EP-képviselő és Traian Băsescu román államfő követi; a válaszadók 15–16 százaléka bízik Victor Ponta román miniszterelnökben, Mesterházy Attila MSZP-elnökben és Bajnai Gordonban, az Együtt-PM vezetőjében. A pártopcióval rendelkező biztos szavazók körében az RMDSZ a magyar szavazatok 75,7 százalékára, továbbá parlamenten kívüli ellenfelei közül az Erdélyi Magyar Néppárt 12,3, a Magyar Polgári Párt pedig három százalékra számíthat, ha külön indulnak a jövő évi európai parlamenti választáson.

A 2014-es magyarországi országgyűlési választásokon várhatóan 65–80 ezer kettős állampolgársággal rendelkező erdélyi magyar vesz majd részt, akik legfeljebb egy mandátum sorsáról dönthetnek – hangzott el Barna Gergő kutató előadásában. Mint kifejtette, jövő év júniusára várhatóan mintegy 260 ezer szavazó korú erdélyi magyar szerzi meg a magyar állampolgárságot, ám csupán 25–30 százalékuk fog voksolni. Mint hangsúlyozta, a részvétel jelentős mértékben függhet attól, hogy megszervezik-e a szavazólapok begyűjtését, vagy a szavazóknak kell azt eljuttatniuk a megfelelő helyre.

Átpolitizált kérdés

Horváth István előadásában rámutatott: a romániai közvéleményben meglepően magas a kettős állampolgárság átpolitizáltságának mértéke, a felmérések során a megkérdezettek alig 4–5 százaléka tanúsított érdektelenséget a kérdés kapcsán. Arra is felhívta a figyelmet, hogy lényeges eltérés tapasztalható a magyarországi és romániai közvélekedés között, amikor a külhoniak állampolgársággal együtt járó jogairól van szó. Míg Romániában a megkérdezettek 71 százaléka azt sem kifogásolná, hogy ingyenes egészségügyi ellátásban részesüljenek a határon túliak, addig Magyarországon jóval nagyobb az elutasítás.

A jóléti sovinizmus mértéke a 2004. december 5-ei magyarországi népszavazás óta szemernyit sem változott, derült ki. Kiss Tamás szerint ennek részben az az oka, hogy a magyar nemzet kulturális egységét hirdető diskurzussal szemben több ellendiskurzus van jelen. Mint részletezte, ez kifejezetten magyar sajátosság, máshol nem tapasztalható. Utóbbiak az etnikai és polgári nemzettudat elkülönítésére építenek, a magyar baloldali értelmiség az állampolgársági patriotizmus fogalmát állította szembe az etnikai alapú patriotizmussal. Értelmezésükben előbbi befogadó, utóbbi pedig kirekesztő, szélsőséges patriotizmus. A megosztottság másik oka, mondta a szakember, hogy a magyarországi társadalom a Kelet–Nyugat-lejtőn pozicionálja magát, fölénytudata van a tőle Keletre található országok polgáraival szemben, miközben a romániai társadalomra ez nem jellemző.